A vírushelyzetben nem meglepő módon a legapróbb színtársulatok működése is teljesen ellehetetlenült, így sok hozzám hasonló színházlátogató időtöltés nélkül maradt. Ebből adódóan örömmel értesültem arról, hogy az ELTE ÁJK Perjátszó Köre az otthonunkba költözteti egyik nagysikerű előadását a Sissi merényletről. A legendákkal övezett történetet pátosz nélkül az egyik legemberközelibb gyilkossági üggyé teszik. Mindezt élő közönség hiányában.
Az előadást 2021. március 24-én este 19 órától lehetett megnézni az elte_uni Youtube csatornáján, kihasználva az ott elérhető élő vetítés funkciót. Ha hihetünk a nézettség számlálónak aznap este 300 néző követte az eseményeket, azonban ez a szám nem mérvadó ahhoz, hogy bármilyen következtetést levonhassunk belőle. Az oldalon ugyanis továbbra is megtekinthető mindenki számára a felvétel. A jelenlegi nézettségi mutatók alapján mondhatjuk azt, hogy az előadás sikeres volt, hiszen 1500 megtekintés felett jár.
Viszonylag korán észre lehetett venni, hogy egy előző 2018-as bemutató során készült felvételek újravágott verzióját látjuk. Az előadás így egy viszonylag fix nézetben felvett film hatását keltette. Bár személyesen nagyobb híve vagyok az élőközvetítés formátumának, de meglepő módon ez a filmszerű bemutatási mód az előadásnak nem vált kárára, sőt pozitív élményt adott az, hogy az eredeti előadás szereposztásában láthattuk a darabot. Ráadásul a kamera lehetőséget teremtett arra, hogy jobban fókuszáljunk az amúgy helyenként igen kivételes színészi játékra. Ebben a formában kivehetőbbek voltak a színjátszók arcára kiülő érzelmek, mint amikor a leghátsó sorból próbáljuk hallani és figyelni az eseményeket.
A cselekmény az 1870-es évek körül kezdődik és két nagy részre osztható, amiket egy tíz perces szünet választ el egymástól. Az első felvonásban megismerhetjük a mindig dolgozó Ferenc Józsefet és édesanyját, Zsófia főhercegnőt. Szép lassan bemutatják a szeszélyes, de mindig jól öltözött Sissit és társalkodó nőjét, Ferenczy Idát, miközben a kor kisebb-nagyobb urai és úrnői is megmutatkoznak pár pillanat erejéig. A történet egy pontján pedig kis ízelítőt kapunk az egyszerű munkásember és meggyőződéses anarchista, Luigi Lucheni előéletéből.
Ezen emberközeli jelenetek nem okozhattak meglepetést a monarchia uralkodócsaládjának történetét vagy a nagy sikerű Sissi rajzfilmsorozatot ismerők számára. Ám az előadás során bemutatott eseményeken keresztül mindenki megismerheti milyen rideg katonás jellem volt Ferenc József császár, milyen rosszindulatú anyós Zsófia főhercegnő, illetve hogy Erzsébet császárné sorsa nem volt egy tündérmese.
A darab hangulatából érződik, hogy Sissi mindig boldogtalan volt a császári udvarban. Ezt tovább erősítette a történetben is említett számos családi tragédia, amelyek hatására a depresszió fokozatosan erősödött a császárnéban. Az előadás számos ponton kiemeli, hogy azért utazgatott rengeteget Európában, mert legalább addig sem kellett udvari feladatait ellátnia.
Szabad szellemisége nem fért bele az udvar konzervatív értékrendjébe, ettől a ténytől megkeseredve, orvosi ajánlásra került a merénylet színhelyéül szolgáló Genfbe 1898. szeptember 12-én.
A második felvonásban az elkövető, Luigi állt a középpontban, de a merénylet, a nyomozás és a bírósági tárgyalás eseményei magukban is kifejezetten érdekesek voltak. A nyomozás során a korabeli rendőrségi információszerzés összes módját megismerhettük. A darab bemutatja nekünk a korabeli svájci jog peres eljárási rendszerének alapjait, miközben fokozatosan bontakozik ki az anarchista Luigi meggyőződése tettének helyessége felől. Ezen elhivatottsága pedig viszályra hívja fel a szereplőket. Végül a nézőben is felmerülhet a kérdés: van értelme megölni egy nemest egy egyenlőbb világért, amelyben eddig szenvedtek a szegények?
A darab részletes történetét nem szeretném elmondani, de nem árulok el azzal senkinek nagy titkot, hogy Luigi Luchenit bűnösnek találják, hiszen egyáltalán nem is tagadja tettét. Hovatovább, amikor a teremőrök elvezetik az életfogytig tartó szabadságvesztést kimondó ítélet után, azt kiáltja az esküdtszéknek, hogy
„Ne, kérem ne! Akasszanak fel inkább, én leszek az anarchizmus első mártírja! Akasszanak fel inkább! Nem akarok börtönben meghalni!”
Ezzel jelezve, hogy nem ilyen sorsra számított.
Az előadás egyetlen kérdéses pontja számomra talán csak az online formátum volt, ami még kiaknázatlannak érződött. A színházi darab bemutatására alkalmas ez a forma, de a közösségi élmény hangulatát lehetne tovább finomítani. Remek például szolgál erre az élő chat, amely elindítása eleinte csírájában halt próbálkozás volt, de valamiféle interakció kifejezésére a jövőben alkalmas lehetne. Az esemény legvégén online „tapsvihar” fogadta a chatban jelenlévőket, amely minden bizonnyal egy sajátos színházi élményt adott a vetítést követő társulat tagjainak is.
Az online előadás más típusú szórakozást nyújtott mindenki számára azon a téren is, hogy a viszonylag kényelmetlen nézőtéri székek és a folyamatosan köhögő nézők helyett végre a legkomfortosabb székünkből, időtől kötetlenül és korlátlanul újra élhető módon követhettük végig a darabot.
Életem első Perjátszó Kör előadásán vagyok túl, és szerintem egy remek produkciónak lehettem tanúja az online térben is. Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki hiányát érzi a jó előadásoknak, esetleg szeretné megismerni mennyire számítanak mítosznak a Sissiről megőrzött ismereteink. Illetve azoknak javaslom leginkább, akik szeretik a színházat, de félnek attól, hogy az online megtekintés nem lesz hasonlóan nagyszerű. Meglepő élményben lesz részük.
Akiket nem kötött le a történet, de érdeklődnének a Perjátszó Kör munkássága iránt, azoknak sem kell búslakodniuk, mert a Perjátszó Kör 2021. április 28-án ismét mindenkit a képernyők elé invitál, amikor az O. J. Simpson ügyből készített darabjukat hozzák majd el az érdeklődők számára.
A képeket Gelbmann Márta készítette a 2018-as ősbemutató alkalma során.
