Cikksorozatunkban az egyetemen tanuló speciális szükségletű hallgatókat és helyzetüket szeretnénk bemutatni. Az ELTE-n belül a Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Iroda segíti a hallgatókat. Az Iroda, aminek a beceneve SHÜTI, évek óta nyújt szolgáltatást a hallgatók számára, ezért először azzal foglalkozunk, hogyan zajlik az ő segítségnyújtásuk a gyakorlatban. Kovács Krisztinával, aki az irodavezetője és az egyetemi fogyatékosügyi koordinátor, készített interjút lapunk.
Jurátus: Elsőként kezdeném azzal, hogyan is lett a SHÜTI-ből „süti”?
Kovács Krisztina: 2015 szeptemberében alakultunk meg, ekkor még Fogyatékosügyi Központ néven, ezt változtattuk meg később részben hallgatói kérésre, részben pedig mert nekünk sem tetszett a név. A SHÜTI előtt a kari fogyatékosügyi koordinátori rendszer látta el az ilyen jellegű feladatokat az egyetemen, 2009 óta voltam ennek az egyetemi szintű koordinátora. A munkatársakkal kezdtük el szorgalmazni, hogy egy olyan bizottság jöhessen létre, ami testületként is támogathatja a hallgatókat. Ezt azért is hangsúlyoztuk, mert a rendszer kari szinten is rendkívül különböző volt, és a koordinátorok is csak részmunkaidőben tudták ellátni a feladatokat, én magam is oktatóként dolgoztam mellette.
Amikor a kancellári rendszer bevezetésével újra előkerült a kérdés, lehetőségem nyílt arra, hogy felhozzam az önálló szervezeti egység témáját. Ez támogatásra talált, és így jöttünk létre. Annyira a nulláról, hogy ekkor még egyedül voltam, és csak szeptember közepére sikerült új munkatársakat felvenni a gyógypedagógia különböző területeiről, később pedig bővültünk még egy informatikus kollégával és szociális gondozókkal is, így biztosítva a szaktudást.
A SHÜTI nevében is benne van, hogy az Iroda a speciális szükségletű hallgatóknak segít, ez mit jelent pontosan?
A speciális szükségletű hallgatók körébe tartoznak a klasszikus fogyatékossággal élő hallgatók, de a tanulási zavarban érintett hallgatók, és a krónikus, tartós beteg hallgatók is. Az egyetemet tekintve ez átlagosan négyszáz fő körüli hallgatót érint, ami egy elég nagy szám, az egyetemek között mindenképpen elsőhelyen állunk e tekintetben. Közülük is a legnagyobb arányban a tanulási zavarban érintett hallgatók vannak, ők a „diszesek”, aztán a következő csoport a látássérültek, majd az autizmusban érintett hallgatók, legkevesebben pedig a mozgás- és hallássérült, valamint beszédfogyatékos hallgatók vannak.
Speciális karriermenedzsment kurzus 2019 április
Kétféleképpen lehet vizsgálni a kérdést. Egyrészről, hogy relatíve, a karon tanuló hallgatókhoz képest mi az arányszám, másrészről pedig, hogy abszolút mennyi hallgatót érint. A 2019-es őszi félévben számszerűleg a legtöbben–egészen pontosan kilencvenöten–a BTK-n tanultak, de ott van a legtöbb hallgató is, így ez arányaiban csak 1,5%-ot érintett. Ezután jött a TTK hatvanöt, a Bárczi ötvennyolc, az IK negyvennyolc, az ÁJK harmincnégy, a PPK harminchárom, a TáTK huszonhat, a TÓK tizenhat, illetve a GTI nyolc fővel. Az arány általában mindenhol egy és három százalék között mozog, ebben a tekintetben a Bárczi vezet a maga 3%-ával. A gyógypedagógiai karon sokan akarnak segíteni, és az érintettek közül is nagyon sokan választják a segítő szakmát.
Hogyan kerül az Iroda látószögébe egy hallgató?
Minden hallgatónak magának kell regisztrálnia. Az adatlap kitöltése után a kari koordinátorok tájékoztatják a hallgatókat a kedvezményekről, illetve arról, hogy amennyiben valamilyen szolgáltatásra van szükségük, jelentkezzenek be nálunk. Ezekben mind nagy segítségünkre vannak. Tehát egyrészről maga a hallgató, másrészt ritkábban, a koordinátor jelzi a problémát. Akinek igazából segítségre van szüksége, az megtalál minket.
Tartunk például nyílt napot is minden évben január végén, mielőtt a felvételi jelentkezésüket leadják a leendő hallgatók. A meghívót megküldjük minden középiskolának, így már azelőtt tudhatnak rólunk, hogy az ELTE-re jönnének. Tavaly bevezettük újdonságként az augusztusi nulladik napot is, ami egy tájékoztató, ismerkedő jellegű nap a hallgatók számára. Tavaly hatvanan vettek részt rajta, remélem, hogy idén is megtudjuk majd tartani.
A regisztrált hallgatók közül körülbelül mennyien kérik a SHÜTI segítségét? Illetve kiknek van a legnagyobb szükségük rá?
A körülbelül négyszáz regisztrált hallgatóból évente átlagosan úgy 250-300 hallgató egyszer mindenképpen jelentkezik, és kér valamilyen tanácsot tőlünk. Közülük körülbelül száz hallgató az, aki rendszeres támogatásban részesül, és akár napi szintű segítséget kap. Mondjuk egy kerekesszékes hallgató esetében már szociális gondozó segítségét isigénybe kell venni. A mozgáskorlátozott emberek helyzete kifejezetten nehéz hazánkban, mert ugyan vannak támogató szolgáltatások, de azokat csak a lakóhelyükön vehetik igénybe, így az egyetemen nem.
Amíg nem voltunk, addig nem volt szociális gondozó sem az egyetemen, és az anyuka ült ott végig a hallgatóval, akár egész nap, hogy segítsen neki. Sőt, olyan hallgatót is ismertem, aki egész nap nem evett és nem ivott, hogy ne kelljen mosdót használnia.
Összességében a két csoport, akik a leginkább kérik a segítséget, az Asperger-szindrómás vagy autizmus-spektrum zavarban érintett, illetve a látássérült hallgatók. A harmadik nagyobb csoport a mozgáskorlátozott hallgatók csoportja, utána jönnek a tanulási zavaros, beszédfogyatékos, illetve hallássérült hallgatók. Ez egyébként nem tükrözi a hallgatók tényleges számarányát, mert a legtöbb regisztrált hallgató tanulási zavarban érintett. Ők a diszlexiások, diszgráfiások és diszkalkuliások. Tehát ők vannak a legtöbben, de ők kérik a legkevesebb segítséget.
A SHÜTI szolgáltatásnyújtásai közül miket vesznek a leggyakrabban igénybe a hallgatók?
Ez attól függ, hogya hallgatók melyik csoportjáról beszélünk. A látássérült hallgatóknak a legfontosabb a tananyag-adaptáció, az informatikai tanácsadás és segítségnyújtás, illetve az útvonaltanítás, hogy önállóan is közlekedni tudjanak az egyetemen. Vakon nem olyan egyszerű megtanulni ezt, ezért azok számára, akik nem tudják megtanulni a hosszúbotos önálló közlekedést, kísérést kell biztosítani, ami a személyi segítőknek az egyik fontos feladata. Emellett mindennapos tevékenységekben is igénybe veszik a segítést, ha például koleszban lakik a hallgató, akkor ilyen lehet a főzés, mosás, bevásárlás, vagy éppen a mikró használata. Ezt mind-mind meg kell tanulniuk, hiszen minden gép más, minden üzlet máshol van.
A hallássérült hallgatók ugyanakkor leginkább a jelnyelvi tolmács biztosításában vagy jegyzetelésben kérik a segítségünket. A tanulási tanácsadást pedig leginkább a tanulási zavarban érintett hallgatók kérik. Az Asperger-szindrómás hallgatóknak általában a szocializációs, kommunikációs képességük fejlesztésében, ügyintézésben, akár abban tudunk segíteni, hogyan kommunikáljanak a hallgatótársaikkal, oktatókkal. Van logopédiai szolgáltatásunk is, de sokan kérnek egyéb segítséget is, így például az Erasmushoz vagy más pályázatokhoz.
A szolgáltatások közül a tananyagadaptáció mit jelent a gyakorlatban?
Bármelyik hallgató, aki a nyomtatott információ-szerzésben akadályozott, és önmaga nem tud digitális anyagot magának előállítani – legfőképpen a mozgáskorlátozott hallgatók és a látássérült hallgatók –, kérheti ezt. Ide tartozik az is, ha nem tud könyvet kölcsönözni a hallgató, mert a könyvtár fizikailag nem akadálymentes. Számukra mi állítjuk elő a digitális anyagot, vagy az elektronikus vagy papíralapú anyag átalakításával.
Mi olyan könyveket állítunk elő, ami egy az egyben olyan, mint az eredeti könyv, tehát oldalszámban is megegyezik. Hallgatói kérésre leírjuk szövegesen azt is, hogy mit tartalmaz egy kép.
Ezek a könyvek aztán elérhetőek lesznek az ELTE digitális tárában a speciális szükségletű hallgatók számára.
A fizikai akadálymentesség, hozzáférhetőség hogyan alakul a gyakorlatban az egyetemen?
Ez tulajdonképpen az épített környezethez való hozzáférhetőséget jelenti. Általában minden épület megközelíthető mozgáskorlátozott hallgató számára, de nem minden helyiség. Nagyon figyelnek a kari koordinátorok arra, hogy a mozgáskorlátozott hallgató óráit mindig az akadálymentesen megközelíthető termekbe helyezzék, zavar esetén pedig utólag is módosítani szokták ezt. A fizikai akadálymentesség szempontjából mindenképpen a Bárczi a mintaadó, mert ott nemcsak a mozgáskorlátozott hallgatókra figyelnek, hanem a látássérült hallgatók számára is vannak vezetősávok és automata ajtók is.
Mi hallgatókként hogyan tudunk segíteni a hallgatótársainknak ezekben?
Egyrészről van egy úgynevezett emberiesség, ami minden egyetemistában benne kell, hogy legyen.
Ha látod, hogy egy hallgatótársad bajban van, ott áll, nem tudja merre menjen, mit csináljon, teljesen mindegy, hogy egy csoportba jártok-e vagy ismered-e, menj oda, mutatkozz be, kérdezd meg, hogy tudsz-e segíteni valamiben.
Lehet, hogy azt mondja majd, hogy köszönöm csak a haveromat várom, vagy van személyi segítőm és őt várom, de lehet, hogy azt fogja mondani, hogy nem tudom, mit hol találok, vagy nem tudok egyedül odatalálni.
A második egy hosszabb távú segítségnyújtás, ami kétféle formában valósulhat meg: lehet valaki személyi segítő önkéntes alapon– ilyenkor az önkéntes munkáról igazolást kap a végén, amit később felhasználhat– vagy lehet fizetett személyi segítő is – utóbbiról is adunk igazolást. Én mindkettőt szeretem, de megbízhatóbb, ha szerződünk a hallgatóval és fizetést kap, mert az önkéntes munka során könnyen elkophat a segítés.
A toborzás úgy zajlik, hogy van egy kérdőívünk, amit hallgatók tölthetnek ki, ebben már megmondhatják heti hány órában, milyen napokon, milyen csoportnak szeretnének segíteni. Ezután megpróbáljuk összeegyeztetni a jelentkező személyi segítőket és azokat a hallgatókat, akik a segítséget igénylik, és ha ez sikerül, jöhet a felkészítés, speciálisan az adott hallgató igényeit tekintve. A toborzási kérdőívünk jelenleg is elérhető minden hallgató számára.
Köszönjük az interjút Kovács Krisztinának! Bátorítunk mindenkit a segítségnyújtásra!
A cikksorozat következő részében érintett hallgatókat is megszólaltatunk majd a témáról. Amennyiben pedig valaki részletesebben is betekintést szeretne nyerni a speciális igényű hallgatók helyzetébe, a Jogszociológiai TDK jelenleg kutatást szervez a karon tanuló speciális hallgatókkal kapcsolatban, ahol mélyebben, fókuszcsoportos interjúkkal szeretnék bemutatni a kérdést. Még van lehetőség a részvételre! Részletek a Jogszociológiai TDK Facebook oldalán.
