Strasbourgban az Alkotmányjogi TDK

european-court-of-justice-1279720_1280

Franciaország keleti határán, az elzászi régióban fekszik az emberi jogok szempontjából legfontosabb és az Európai Unió szempontjából is jelentős Strasbourg városa. Itt található az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Európai Parlament és az Európa Tanács is.

Az Alkotmányjogi TDK tagjainak lehetősége nyílt július elején öt napra ellátogatni Strasbourgba, ahol a számos szakmai program mellett maradt idő a kirándulásra és a vizsgaidőszak fáradalmainak kipihenésére is. Strasbourg nagyon szép és rendezett város. Nem túlságosan nagy, öt nap alatt kényelmesen felfedezhető. Az Ill itt torkollik a Rajnába, ezért a város nagy részét szétszabdalják a folyók. A parton elterülő városrészek más és más képet nyújtanak, egyszer még középkori fadeszkás házakat lehet látni, aztán már az Európai Unió impozáns üvegépületeire figyel fel az ember. A várost már emiatt is érdemes meglátogatni.

A tanulmányútnak köszönhetően a diákköri tagok találkozhattak Paczolay Péterrel, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (továbbiakban: EJEB) magyar tagjával. A Bíróság épületének egyik tanácstermében hallgathatták meg előadását, és tehették fel kérdéseiket a bíróság működésével, a bíró feladatával kapcsolatban.

66468303_2886547384705170_8599694982489571328_o

A hallgatók megtudhatták, hogy az izlandi bíró jár el azokban a magyar vonatkozású esetekben amelyekből Paczolay bíró úr – magyarsága miatt – ki van zárva. Továbbá, szóba került az akkor éppen aktuális döntés a (Szalontay v. Hungary, kérelem száma: 71327/13), melyben a testület hatékony jogorvoslatnak minősítette az alkotmányjogi panaszt. Ennek következményeként, a továbbiakban, ha egy ügyben az alkotmányjogi panasz alkalmas eszköz a jogsérelem orvoslására, akkor az Alkotmánybíróság előzetes eljárása a feltétele annak, hogy egy indítványozó az EJEB-hez fordulhasson. A nemzetközi gyakorlatban megfigyelhető volt már egy ilyen tendencia: több helyen elismerte már a bíróság az alkotmánybíróságok jogorvoslati funkcióját – ezzel is csökkentve az ügyterhén – mégis váratlanul érhette a magyar jogászközösséget a fent említett döntés.

Az eljárás menetéről szóló részletes tájékoztatást követően, a másnapra kitűzött két „hearing”-et, vagyis nyilvános meghallgatást is végignézhették a hallgatók a tárgyalóteremből. Az EJEB előtt az eljárás ügyiratok alapján folyik, nagyon ritka a személyes meghallgatás, bonyolult esetekben azonban mégis sor kerülhet rá. Mindkettő ügy a titkos megfigyeléssel, titkos lehallgatással volt kapcsolatos. Délelőtt a Big Brother Watch and Others kontra Egyesült Királyság, még délután Centrum för rättvisa kontra Svédország ügy volt terítéken. Amikor az eljárás eljut a hearing szakaszba a „Grand Chamber”, a Nagykamara, ami a Kamara ítéletét követő fellebbezés során jár el, már ismer minden iratot. Végighallgatják először a panaszos, majd az állam képviselőinek negyven-negyven perces beszédét, ezt követően kérdéseket tesznek fel, majd szünet következik. Ez alatt a felszólalók kidolgozhatják a megfelelő választ, amit újabb húsz-húsz perces blokkban ismertethetnek. Itt a meghallgatás véget ér és a döntés csak hosszú hónapok után születik meg.

strasbourg-1354439_1280

Mindkét ügy kifejezetten érdekes és aktuális volt. Mind az angol, mint a svéd panaszos képviselőitől elhangzott érvként, hogy még nem született ehhez hasonló döntés a nemzetközi joggyakorlatban, pedig a lehallgatások és titkos megfigyelések a technikák fejlődésével egyre komolyabb problémát jelentenek és egyre súlyosabb jogsértéseket eredményeznek. Ebből kifolyólag az ítéletek kimenetele jelentős hatást fog gyakorolni az Emberi Jogok Európai Egyezményben részes államok joggyakorlatára is, vagyis zsinórmértékül tud majd szolgálni a későbbiekben. A döntéseket kíváncsian várjuk.


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Szakmáry Zsófia

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.