Vannak olyan példaértékű életutak, amelyek főszereplői megérdemlik az örök nimbuszt. Emberek, akik intelligenciájukkal, empátiájukkal, talentumukkal kitűnnek közülünk. Szabó Magda ilyen nő volt. Egy nő, aki egy személyben lehet a feministák, a joghallgatók és meglátásom szerint bármely kultúrember példaképe.
A debreceni származású író születésétől fogva szívta magába az antik kultúra és a műveltség szeretetét. Édesapja, Szabó Elek kisgyermekkorától kezdve latinul társalgott vele, édesanyja, Jablonczay Lenke saját gyártmányú meséivel szórakoztatta. Magda magyar-latin szakos tanári és bölcsészdiplomát szerzett, szakdolgozatát A római szépségápolásról címmel írta (elérhető itt). Gyermekévei nem csupán hatalmas, szerteágazó tudás alapjával látták el, de könyvei javarésze is ezek ihletéséből született. Ezeken túl ekkor tanulta meg azt a módot, amellyel a vasfüggöny elzártsága idején férjével felosztották a hetet, és egyik nap németül, másnap angolul, aztán franciául társalogtak. Gyakorlásul és szellemi függetlenségük erősítéseként. (Kabdebó Lóránt: Szabó Magda, az író és irodalomtörténész)
Bátor nő volt, aki nem félt alámerülni saját múltjában, felszínre hozva ezzel a boldog és a borús emlékképeket. Szépírói nyelven szól olvasójához, szuggesztíven tár elénk egy világot, amelynek akár mi is főszereplői lehetnénk. Jókai Annát citálva: „S ebben a valóságban a nő az erősebb nem. A Régimódi történet-ben Rickl Mária valamennyi férfinél erősebb, Jablonczay Lenke is törhetetlen. A nő hordozza a méltóságot – mint Emerenc Az ajtó-ban. A nő teremt történelmet A pillanat-ban, legalábbis egy bizonyos típusú, a masszából, az átlagból kiemelkedő asszony: Aeneas felesége, Creusa, szemben a mindenkori „tehénkével”, a gyúrható, szentimentális Laviniával.”
Ámde Szabó Magda nem csupán ennyi volt. Többarcú művész, kinek lírikus énje a költészetben csillant meg. Meglepő lehet, hogy költőből lett író regényeket csak a hallgatás éveiben kezdett írni (1949 és 1959 között műveit betiltották).
Emeld fel gőgöd, öntudat,
ágaskodj újra, ész!
Miért vérzed fel körmödet?
Nem tágul itt a rés.
Mit próbálsz még? Hány új utat?
Azt hiszed, itt terem,
ha falattal csalogatod,
s kisér a győzelem?
/Szabó Magda – Philippi, részlet/
Egy kedves barátnőm elmesélte, hogy az ő nagypapáját tanította Szabó Magda. Elmondása szerint meseszép nő volt. A fennmaradt képek bizony őt igazolják. Sajnos mi már csak műveiből tudjuk kibogozni e kivételes tehetség személyét. Azt hiszem, ez is nemes feladat.
A nemzetközi sajtóban máig porondon van, Az ajtót a The New York Times és a New Yorker, a The Millions a Katalin utcát méltatta az elmúlt években. A Szabó Magda emlékév keretében néhány hazai program:
• Szabó Magda kiállítás – Petőfi Irodalmi Múzeum,
• Az Őz – Színelőadás
• Szabó Magda Emlékház – Debrecen,
Képek forrása:
http://index.hu/nagykep/2017/04/10/szabo_magda_100/
http://bezzeganya.reblog.hu/a-leleklato-szabo-magda
