Címke - ELTE ÁJK

„Hozzák a kötelezőt, de annál igazából semmi többet” – Interjú Bekó Donáttal

A HÖK munkáját értékelő cikksorozatunkat követően Bekó Donát elfogadta a Jurátus felkérését és interjút adott nekünk. Ezt íróként, valamint az újság nevében is szeretném megköszönni, valamint arra buzdítanám a HÖK további tagjait, hogy ők is éljenek a vendégírás, vagy a személyes interjú lehetőségével, biztosítva ezzel az egyetemi közélet fejlődését.

Jurátus: Miben látod a HÖK szerepét?  Miért van rá szükség?

Bekó Donát: Egyrészt törvényi kötelezettség a HÖK megléte. Másrészt önkormányzatiságra mindenképpen szükség van. Nemrég részt vettem egy TTK-s küldöttgyűlésen, amely egészen másképp néz ki, mint nálunk. Sok az évfolyamképviselő és mindenféle szakiránnyal rendelkeznek, illetve a létszámuk is sokkal nagyobb. Egy ülés akár négy-öt óráig is eltart. Teljesen más a hozzáállása a hallgatóknak is, sokan ugyanis a küldöttgyűlési ülésekre is bejárnak és kérdéseket tesznek fel, problémákat vetnek fel. Náluk megvan az önkormányzatiságnak a hagyománya, ami nálunk lehet, hogy régen ugyan megvolt, de mára sajnos elveszett. Az ÁJK-n a küldöttgyűlések legtöbbször harminc percnél nem hosszabbak, az egy órás már hosszúnak számít. Kevés a vita, inkább egy baráti összejövetelre hasonlít. Én örülök annak, hogy élvezik, de ha sokkal inkább munkaként tekintenének rá, az rengeteget segítene.

Jurátus: Mi az Ellenőrző Bizottság szerepe?

B.D.: Az Ellenőrző bizottság (EB) egy független szerv, amely az elnökségtől is függetlenül tudja ellenőrizni a HÖK-öt. Az EB is a HÖK-ön belül van, de egy kisebb, teljesen független bizottságként működik. Tehát a szerepe az ellenőrző funkció betöltése, mint amilyet például az ÁSZ is végez. Nálunk sok múlik az informális kapcsolatokon. Az ÁJK-n egyébként sokáig nem volt EB.

A Nagymihályi Levente elnöksége alatt például nem működött, nem tartották fontosnak, pedig az alapszabályban szerepel. 

De egyébként ellenőrző funkció betöltésére alkalmas szerv.

Jurátus: A HÖK-ön belül csak elvétve vagy egyáltalán nem jelenik meg kritika. Mit gondolsz az állítás igazságtartalmáról?

B.D.: Önkritika az semmi nincs. Az érvénytelen választás után is ezt érzékeltem, hogy a hallgatói aktivitás hiánya elkeseríti a HÖK tagjait, de az önkritika nem jelenik meg. Ez a Mentor Programra is igaz. Vita a küldöttgyűlési üléseken nem szokott lenni. Nekem viszont nagyon testhezálló az EB, mivel szeretek a kényelmetlenebb kérdésekkel is foglalkozni. Szászfai Dia elnöksége alatt lettem tag, ő azonban idén diplomázik politológia mesterszakon. Tehát nem vállalta az elnöki pozíciót, ezért lettem én az elnök. A fő motivációt nem is az ÁJK, hanem az EHÖK EB bizottság adta. Az EHÖK EB-nek az összes ELTE kar EB bizottságának az elnöke képezi tagját. Amikor létrehozta a HÖK az EB-t az karunkon, akkor felvették velünk a kapcsolatot és mi is jártunk az üléseikre. Az EHÖK EB elnökét, Hegedűs Dávid barátomat kiemelném. Sokszor ő tartja bennem a lelket az EB-vel kapcsolatban.

Jurátus: Akkor az EHÖK működése lehetne egy jó példa az ÁJK-s HÖK számára?

B.D.: Azért ezt nem mondanám. Az EHÖK-nél a bürokrácia nagy probléma, megszámlálhatatlanul sok bizottság van, nagyon sok referenssel. Eltérés az ÁJK-s HÖK-höz, hogy az EHÖK-ben vannak divíziók. Több bizottság tartozik egy divízióba, amely különböző területeket koordinál. Minden divíziónak van egy vezetője, akik szintén kapnak fizetést. Azonban van olyan divízió, amelyet legalább egy éve nem hívtak össze, fizetést azonban mégis kapnak.

Pozitív példának tehát nem nevezném, de jobban hasonlít egy szervezethez. A TTK-t inkább említeném pozítív példaként. Hegedűs Dávid, az EHÖK elnöke, korábban a TTK hallgatója volt, előtte a kari Ellenőrző Bizottságot vezette. Sok tapasztalatot szerzett, és mesélt is nekem róla. Azon a küldöttgyűlésen, amelyen részt vettem az volt a benyomásom, hogy nagyon hosszúra nyúlhatnak az ülések – talán néha túl hosszúra is. mi azonban igazán számít, az az, hogy milyen hozzáállással vesznek részt rajta az emberek. A szervezeti struktúra nagyjából minden karon hasonló: sok szak, sok szakirány, külön képviselők. A legfontosabb különbség viszont az, hogy a hallgatók aktívan részt vesznek, kérdeznek, és felvetnek problémákat. Persze mindig vannak konfliktusok és kisebb-nagyobb botrányok is, de ez egy ilyen közegben elkerülhetetlen.

Jurátus: Hogyan értékeled a munkádat az EB élén?

B.D.: Valójában büszkeséggel tölt el, hogy Diával közösen sikerült egy működő struktúrát kialakítanunk a semmiből. Emellett Hegedűs Dávid is jelentős mértékben hozzájárult a munkánkhoz.

A HÖK mandátumértékelő cikkben említést tesztek arról, hogy a beszámolóink és a jegyzőkönyvek nem érhetők el a honlapon. Ezzel kapcsolatban szeretnék pontosítani: vizsgálati jegyzőkönyv csak abban az esetben készül, ha egy vizsgálat hivatalosan elindul, amelyhez szükséges egy erre vonatkozó felkérés. Az alapszabály értelmében saját kezdeményezésre nem végezhetünk vizsgálatot. Ez egy fontos szempont.

Az üléseinkről azonban minden esetben készül jegyzőkönyv vagy emlékeztető, és természetesen a beszámolókat is megírjuk. Az valóban probléma, hogy ezek jelenleg nem kerültek fel a honlapra. Ennek megoldása kiemelt célunk. A honlap jelenlegi állapota nem megfelelő, ezért az elnökségenek is jeleztük, hogy legalább a küldöttgyűlési jegyzőkönyvek legyenek elérhetőek, ami részben már megvalósult. Örömteli, hogy előrelépés történt, és így, hogy kineveztek egy informatikai referenst, remélhetőleg ez a folyamat tovább gyorsul majd.

A legnagyobb nehézséget a választás lebonyolítása jelentette, és ezzel kapcsolatban több hibát is elkövettünk. Ennek fő oka a tapasztalatlanságunk volt, hiszen az előző EB részéről nem történt tudásátadás. Az előző választást még Nagymihály vezette le, így amikor erre sor került, többeket is megkerestem, hogy információt szerezzek a lebonyolítás pontos módjáról. Ez egy nehéz és bizonytalan helyzet volt, de igyekeztünk a lehető legjobban megoldani. Jelenleg is azon dolgozunk, hogy fokozatosan egy jól működő EB-t hozzunk létre. Ez azonban egy hosszabb folyamat, amelyet nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani.

Más karokon például az EB tagjai részt vesznek minden bizottsági ülésen. Ezt én is fontosnak tartom, és szeretném megvalósítani, ugyanakkor ez nem egyszerű feladat. A bizottsági tagok díjazásban részesülnek, de az EB tagjai nem, miközben nekünk is össze kell egyeztetnünk a munkát a tanulmányainkkal. Ez egy olyan terület, amelyen a jövőben szeretnénk előrelépni annak érdekében, hogy minden bizottsági ülésen jelen tudjunk lenni.

Jurátus:  Tekintve, hogy az EB feladata sokszor a HÖK elnökség hibáira, mulasztásaira  való rámutatás, milyen a viszony a két szerv között?

B.D.:  Nórival sikerült egy korrekt, együttműködésen alapuló kapcsolatot kialakítani. Időnként írok neki, és előfordul, hogy nem válaszol, ami természetesen zavaró, ugyanakkor alapvetően segítőkészek és konstruktívak.

Tudatosan törekedtünk arra, hogy amikor új kezdeményezéseket szerettünk volna bevezetni, azt fokozatosan és körültekintően tegyük. Nem szerettük volna azt a benyomást kelteni, hogy mindenbe beavatkozunk és véleményt formálunk anélkül, hogy arra szükség lenne.

Idővel azonban egyre inkább aktívan bekapcsolódtunk a folyamatokba, és határozottabban képviseltük az álláspontunkat. Összességében nem mondanám, hogy rossz a kapcsolatunk, ugyanakkor szoros, közvetlen viszony sem alakult ki.

Jurátus: Az egyik küldöttgyűlésen felszólaltál, idézem: “Ami még nagyon fontos, hogy a rendkívüli választásnak mindenképp eredményesnek kell lennie, mert nyilván az katasztrofális lenne, ha az is érvénytelen lenne”. Mit értesz az alatt, hogy “katasztrofális”?

B.D.: Arra céloztam, hogy nagyon nagyon sok munka volt a választással. Az elnökség felé azt szerettem volna kommunikálni, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a promócióra annak érdekében, hogy elegendő jelölt és megfelelő részvétel legyen a választáson.

Nagyon sok munka van egy választással és ezt részben saját érdekből is javasoltam, mivel nem tartottam volna szerencsésnek, ha egymás után háromszor kellene választást tartani. Úgy gondolom, hogy ez kellemetlen helyzetet teremtett volna.

A döntésem mögött semmilyen személyes preferencia nem állt, nem egy adott jelölt támogatása motivált, hanem kizárólag a választási folyamat megfelelő lebonyolítása.

Jurátus: Kitértél az egyik küldöttgyűlési beszámolóban arra is, hogy nagyon kevesen jelentkeznek, tehát a passzív választójogukkal is nagyon kevesen élnek, évfolyamképviselőként is kevesen indulnak. Ezt a novemberi küldöttgyűlésen Szente Nóra Titanilla HÖK elnök azzal magyarázta, hogy Neptun pop up nem emlékeztette a hallgatókat arra, hogy szavazzanak. Elképzelhetőnek tartod, hogy ez lehet az érdektelenség oka?

B.D.: Egyáltalán nem erről volt szó. A Neptun pop upoknak semmi köze nincs ehhez. Az, hogy Nóri volt az egyetlen jelölt, kényelmesé tette, igazából semmit nem kampányoltak. Például mi sem küldtünk ki Neptun körüzenetet. Emiatt tényleg kevesen értesültek róla. De szerintem nem ez volt az oka.  Hanem az, hogy nem csináltak semmit. Készpénznek vették, hogy megnyerik a választást, mivel csak egyetlen jelölt indul.

Jurátus: A HÖK elnökség mandátumértékelő cikkeinkről írt válaszodban úgy fogalmaztál, hogy azok botránycikkek. Ezt kifejtenéd kérlek?

B.D.: A vizsgaidőszak alatt készültem egy vizsgára, és nagyon elfáradtam, kimerültem és ekkor írtam meg a válaszomat. Az elkészülte után rögtön elküldtem, nem gondolkodtam rajta sokáig. Természetesen sok minden, amit leírtam, véleményes, és szándékosan próbáltam provokatív lenni.

Politológiát tanulok, és sokat foglalkoztunk azzal, hogyan vitáztak egymással a reformkori gondolkodók. Például amikor Széchenyi megírta Hitel című művét, Dessewffy epigrammaciklus formájában válaszolt rá. Ez a fajta eszmecsere nagyon tetszett. Természetesen nem akarom magamat Széchenyihez vagy a reformkor nagyjaihoz hasonlítani, de ennek a hagyománynak a szellemisége is motivált az írás során. Egyfajta szimbolikus gesztusként is tekintettem rá, hiszen a kulturált vita az egyik legjobb módja a véleménykülönbségek rendezésének.

Ami pedig a Jurátus cikkeket illeti, nem attól lesz egy cikk botrányos, hogy kritikus hangot üt meg. A cikkekben azt tapasztaltam, hogy a korábbi cikkek gyakran nagyon komoly és hivatalos hangnemben szóltak a hallgatói önkormányzatról – mintha egy politikai pártról vagy egy komoly intézményről lenne szó. Ezzel önmagában nincs problémám, de úgy érzem, ez néha túlzásba esett, figyelembe véve azt, hogy valójában mennyire érdekli ez a hallgatókat. Erre próbáltam utalni a cikkemmel.

Jurátus: Ha jól értem, akkor azt mondod, hogy a cikkekben túlságosan komolyan vették a HÖK-öt?

B.D.: Szerintem túlbecsültétek azt, hogy ennek mekkora a jelentősége.

Jurátus:  A válaszodban azt is írtad, hogy “A Balázs-Oszlánszki szerzőpáros cikkei pedig elnagyoltak, felszínesek, destruktívak, rosszindulat, rosszhiszemű, rosszindulat és rosszhiszeműség sugárzik belőlük. Annak ellenére, hogy sok mindenben teljesen igazuk van, és helyes megállapításokat tesznek”. Miben látod a rosszindulatot és a rosszhiszeműséget?

B.D.: Kevés szó esik arról, hogy a szervezet hogyan működik, milyen belső mechanizmusok szabályozzák a döntéshozatali folyamatokat. Természetesen helyes megállapítás az, hogy milyen események valósultak meg, milyen ügyek kerültek napirendre, és melyek maradtak el.

Én is csupán a saját álláspontomat fogalmazom meg, és természetesen nem célom előírni, hogy egy újságírónak hogyan kell írnia. Ugyanakkor problémásnak tartom azt, ha egy cikk önmagában, kontextus nélkül kíván képet alkotni egy adott helyzetről vagy szervezetről.

Nem akarom relativizálni azt, hogy nem tartottak be választási ígéreteket. De ez keveset mond el a HÖK-ről és ezek alapján nagyon könnyű, nagyon kényelmes rossz színben feltüntetni ezt a szervezetet.

Jurátus: Hol lehet a destruktivitást tetten érni?

B.D.: Például abban, hogy ez nem feltétlen tereli a helyes irányba az elnökséget. Azt tapasztaltam, hogy nem önkritikát váltott ki, és nem ösztönözte őket arra, hogy esetleg bizonyos dolgokat másképp közelítsenek meg. Ehelyett inkább az volt a hozzáállás, hogy „a Jurátus már megint írt valamit”.

Jurátus: Véleményed szerint mi lenne a jó eszköz az elnökség befolyásolására?

B.D.: Ebből a szempontból a cikkem hiányossága, hogy magam sem tudtam alternatívát kínálni. Valójában nem is igazán tudnék, mivel elsősorban egy provokatív, gondolatébresztő írásnak szántam. Célom az volt, hogy párbeszédet indítsak, és ösztönözzek másokat is arra, hogy kifejtsék a véleményüket. Például egy nagyon jó barátom, Hoffmann Dávid – aki politikus alelnök, évfolyamtársam és együtt kezdtük az egyetemet – szintén szívesen írna hasonló témában, akár vendégíróként.

Az elképzelésem az volt, hogy egy kétoldalú kommunikáció induljon el, amely nemcsak a vitakultúrát erősítené, hanem a Hallgatói önkormányzat számára is hasznos lehetne abból a szempontból, hogy hatékonyabban tudjon a hallgatók felé kommunikálni. Talán a hallgatók számára is érdekesebb lenne, ha nem csupán igényesen megírt, strukturált esszéket olvashatnának, hanem egy élő, dinamikus diskurzus bontakozhatna ki.

Lehetséges, hogy ez csupán egy idealisztikus elképzelés, és talán túl sok reformkori irodalmat olvastam, de meggyőződésem, hogy egy ilyen vitaformátum méltó lenne az ÁJK szellemiségéhez, és előremutató kezdeményezés lehetne.

Jurátus:  Említetted a Jurátussal szemben támasztott általános érdektelenségét is. Beszélnél kicsit erről is, kérlek?

B.D.: Például figyelemmel kísértem a Jurátus megjelenéseit, és azt tapasztaltam, hogy viszonylag kevés cikk jelenik meg – általában havonta egy írás megjelenése tekinthető átlagosnak. Teljesen jogos felvetés volt, hogy a szerkesztőség nem részesült pénzügyi támogatásban a jövőre nézve, valamint a kapcsolódó személyek sem.

Nem tudom, mi a sikeres újságírás kulcsa – vagyis hogyan lehet elérni, hogy egy tartalom ne legyen bulvár, mégis széles körben olvasott legyen. Természetesen nem is az én feladatom ezt meghatározni, de érdekes párhuzamként említhető, hogy például a TTK-n a kari újság főszerkesztője ösztöndíjban részesül, és ha jól tudom, őt az elnökség nevezi ki. Ez egyfajta kontrollt is jelent, hiszen bizonyos témákat nem írnak meg, vagy nem jelennek meg kritikus hangvételű cikkek.

Szerintem helyénvaló lenne, ha a Jurátus főszerkesztője is kapna ösztöndíjat, de oly módon, hogy az ne függjön közvetlenül a HÖK döntésétől. Ez hozzájárulhatna ahhoz, hogy több motiváció legyen a cikkírásra, és ezáltal több publikáció is szülessen.

Természetesen én is csak feltételezésekre hagyatkozhatok abban a kérdésben, hogy mi az, ami igazán érdekli a hallgatókat. Nem vagyok biztos abban, hogy egy-egy változatos témájú cikk nagy olvasottságot érne el. Saját magamból és az ismeretségi körömből kiindulva azt látom, hogy sokan egyáltalán nem követik ezeket a tartalmakat.

Jurátus: Mennyiben volt másabb idén a kampányidőszak, mint az ezt megelőző, amelyen kialakult egyfajta politikai verseny?

B.D.: Amikor az elnökjelölti vita zajlott, viszonylag sokan vettek részt rajta, és több érdekes momentum is volt. Nem tudom, hogy jelen voltál-e, de például Nóriék egy ponton muffinokkal a kezükben vonultak ki a padhoz, ami egy sajátos pillanat volt. A támogatóik egy alkalommal egységesen földszínű ruhát viseltek, ami szintén egy figyelemfelkeltő gesztus volt.

Ez is jól mutatja, hogy a bulvárosabb elemek valamilyen szinten mindenkit vonzanak. Mi is elmentünk a vitára, és többektől hallottam, hogy figyelemmel kísérték az eseményt, sőt, az installációkat is megnézték. Ennek ellenére sokak számára talán még mindig nehezen érthető és befogadható volt az egész.

Az viszont egyértelmű, hogy a verseny mindig növeli az érdeklődést. Remélem, hogy a következő elnökválasztáson – ha akkor még az EB tagja leszek – valódi verseny alakul ki, amely nemcsak izgalmat, hanem megoldandó kihívásokat is tartogat majd.

Jurátus: Hogyan értékelnéd a HÖK munkáját, mint az EB elnöke, valamint ÁJK-s hallgató?

B.D.: Hozzák a kötelezőt, de annál igazából semmi többet. ÁJK-s hallgatóként nyilván engem is leginkább a hallgatói közösségi élet és a bulik érintenek. Mivel politológus vagyok, nálunk ezek teljesen másképp működnek. Az évfolyamok létszáma viszonylag kicsi – az egész szak összesen 300-400 főt számlál –, így szinte mindenki ismer mindenkit, és ennek köszönhetően a hallgatók maguk is számos eseményt szerveznek.

Külön szeretném kiemelni Hoffmann Dávid munkáját, akit a Nóritól  függetlenül választottunk, kiváló munkát végzett. Nagyszerű közösséget épített, és sikeresen integrálta a gólyákat a közösségbe.

A küldöttgyűlési képviselői választások során összesen tízen jelentkeztek. A politológusok számára fenntartott öt hely azonnal betelt, míg a joghallgatók közül szintén öten jelentkeztek. A jogászhallgatók esetében azonban egyetlen évfolyamon sem alakult ki valódi verseny, sőt, voltak olyan évfolyamok – például az első és a negyedik év –, ahol egyáltalán nem is volt jelentkező. Ezzel szemben a politológusok körében verseny alakult ki, másodéven és mesterszakon is, ráadásul másodéven még vita is zajlott a jelöltek között.

Azt is le kell szögezni, hogy a szociális ügyekkel foglalkozó alelnök, Magyar Jázmin is nagyon jó munkát végez.

Jurátus: Hogyan értékelnéd Szente Nóra Titanilla HÖK elnök munkáját?

B.D.: Szerintem nem lehet azt állítani, hogy ő rosszul végezné a munkáját vagy hogy alkalmatlan lenne a pozíciójára. Ugyanakkor abban a tekintetben, amelyet korábban is említettem, kudarcot vallott: nem sikerült a HÖK-öt úgy bemutatnia a hallgatóknak, mint egy valóban őket képviselő és közösséget építő szervezetet.

A politológus hallgatók esetében viszont ez sikerült – Hoffmann Dávid munkája éppen ennek az ellenkezőjét mutatja, így ő egy pozitív ellenpéldának tekinthető.

Jurátus: Ez lenne a legnagyobb kritikád a HÖK működésével kapcsolatban?

B.D.: Igen, emellett pedig a beképzeltség, különösen a sikertelen választás után. Őszintén szólva értetlenül álltam az előtt, hogy hogyan lehetett ezt a helyzetet így kezelni.

Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy véleményem szerint Nóri jól végzi a munkáját – a kötelező feladatokat teljesíti, de annál többet nem tesz hozzá.

Jurátus:  Az egyetemi közélet szempontjából mi a véleményed arról, hogy a HÖK elnök egyáltalán nem reagált a kritikákra sem a Jurátusban, sem pedig egy másik platformon?

B.D.: Szerintem ő ezt nem tekinti a feladatának, és valószínűleg nem is ért vele egyet, mivel nem tartja a Jurátust komoly tényezőnek – amit egyébként bizonyos szempontból meg is értek.

Ugyanakkor sajnálom is, mert szerintem ez egy jó lehetőség lett volna arra, hogy növelje a HÖK iránti érdeklődést, és legalább valamilyen szikrát csiholjon belőle.

A küldöttgyűlésen pedig azt fogom javasolni, hogy fogadják el az interjút, és vegyenek részt rajta – ez egy jó kezdeményezés lenne.

Jurátus: Megítélésed szerint egy interjú vállalása lehetőség vagy kötelezettség inkább, függetlenül a Jurátus “véleményességétől”?

B.D.: Inkább egyfajta kötelezettségként kellene tekinteni rá, ezzel mindenki jól járna. De igen, igazad van. Különösen az ÁJK esetében, ahonnan a politikai elit jelentős része kikerül. Attól, hogy a HÖK egy viszonylag kis szervezet, még nem kellene a nagypolitika hozzáállását modelleznie.

Jurátus: Milyen céljaid vannak az EB-vel a jövőben?

B.D.: Rövid távú célom a fizetéseket érinti. Megkértem Nórit, hogy emeljék a fizetésünket. Ennek érdekében körbekérdeztem az összes többi karon, hogy ott mekkora juttatást kapnak. A különbségek néhol egészen megdöbbentőek: például a PPK-n az EB elnöke 93 ezer forintot kap. Jelenleg én 20 ezer forintot kapok. Ha ezt most megemelnék 40 ezerrel, még akkor is ez lenne a legalacsonyabb összeg. A hosszú távú célom pedig az, hogy egy stabilan működő, fenntartható EB-t hagyjak magam után, amely nem függ egy-egy elnök személyes döntésétől. Ne fordulhasson elő, hogy egy új vezető egyszerűen megszünteti a bizottságot. Ezen főként Diával dolgoztunk sokat. Például a HÖK választás tanulságai nyomán módosítottuk az ügyrendet, és belefoglaltuk olyan elemeket, amelyek a következő bizottságok számára is egyértelműbbé és gördülékenyebbé teszik a folyamatokat. Nekünk ezt senki nem magyarázta el, nekünk kellett kidolgozni az eljárásokat. Szeretném, ha kialakítanánk egy stabil szakmai tudásbázist (know-how-t), amely hosszú távon segíti az EB munkáját. Egy olyan intézményesített rendszert, amelynek van presztízse és elismertsége. Jelenleg ez sajnos hiányzik, az előző bizottságokat sem becsülték meg megfelelően. Más karokon ez a pozíció egy tekintélyes és fontos szerepkör, míg nálunk ez még nem alakult ki. Ezt nem panaszkodásként mondom, tisztában voltam vele, hogy új kezdeményezésként eleinte másként fognak ránk tekinteni. Kezdetben újoncokként, zöldfülűként kezeltek minket, de ez mostanra kezd megváltozni. A célom az, hogy ez a folyamat ne szakadjon meg, hanem hosszú távon is fennmaradjon.

Jurátus: Van esetleg olyan téma amire nem tértünk ki, de fontosnak tartod?

B.D.: Júliusban Szombathelyen részt vettem az EHÖK vezetőképzőjén, amelyet az EHÖK minden évben megszervez saját magának. Az ELTE szombathelyi kampuszán zajló esemény célja, hogy napközben különböző szekciók keretében szervezetfejlesztéssel és csapatépítéssel kapcsolatos ismereteket adjunk át, és fejlődjünk mint vezetők. A programra többek között az ÁJK-ról is mentek, például Hoffman Dávid, Szabados Gabriella, Szente Nóra Titanilla, és talán még Retkes Natália is. Én is meghívást kaptam, mint az EHÖK EB tagja.

Sajnálatos módon azt kell mondanom, hogy a saját élményem nem volt túl pozitív. Debrecenből indultunk, Hoffman Dávid barátommal, a Campus Fesztivál után reggel 7-kor vonattal Szombathelyre, kialvatlanul, megtéve így egy nyolc órás utat. Az EHÖK vezetőképzője számunkra kevés költséggel járt, az ELTE számára azonban valószínűleg sokba került. A program alatt gyakorlatilag semmilyen hasznos tudást nem szereztünk, és az esemény sokkal inkább az ivásról és a vállalhatatlan viselkedésről szólt.

Mint az Ellenőrző Bizottság tagjai, mi magunk is hozzájárultunk a nem túl professzionális viselkedéshez, amiért végül semmilyen következménye nem lett. Az EHÖK, mint szervezet, szerintem nem megfelelően kezeli a pénzügyi forrásait, és sok esetben hatalmas összegeket elsikkasztva csak égeti a pénzt. Ennek a történetnek az a tanulsága, hogy egy ilyen vezetőképző nem hozott számunkra semmilyen érdemi eredményt, és az egész esemény, figyelembe véve a költségeket és a hozzáállást, haszontalan volt.

Köszönjük az interjút Bekó Donátnak!

Válasz Bekó Donátnak – Néhány gondolat a gondolatokról

Mielőtt Bekó Donát válaszára részletesen reagálnék, fontos kitérni annak jelentőségére. Én, és Oszlánszki Márkó alapvetően a média ellenőrző szerepét betöltve, nemcsak a HÖK egyéves munkáját szerettük volna értékelni, hanem távlati célunk az egyetemi közélet fellendítésének és a kritika létjogosultságának megalapozása is. Az egészséges egyetemi közélethez elengedhetetlenül szükséges, hogy az érintett felek érdemben reagáljanak a kritikákra. Ez a HÖK oldaláról teljesen elmaradt, azonban Bekó Donátnak válaszáért köszönettel tartozunk, hiszen egyedül ő vette a fáradságot, hogy véleményének ne csupán a HÖK-ös programokon, megértő fülek és támogató bólogatások közt adjon hangot. Az újság nevében mondhatom, hogy reméljük, cikkeinkre adott válasza precedenst teremt.

Habár a válasz sokat tett az egyetemi közbeszéd fejlődéséért, a tartalomról ez sajnos alig
mondható el.

Bekó Donát válaszában alapvetően két állítást tesz és jár körül: megállapítja, hogy a HÖK és a Jurátus érdektelen, illetve  érveket szinte teljes mértékben nélkülöző, cikkekre válaszul adott kritikát fogalmaz meg.

„Nem a Jurátus hibája ez, a HÖK-höz méltóan érdektelen maga az újság is, remekül kiegészíti egymást ez a két szervezet.”

Nem kívánok azzal a kijelentéssel vitába szállni, hogy a HÖK érdektelen és a hallgatók nagy részét nem mozgatja meg a Hallgatói Önkormányzat tevékenysége. Ezzel teljes mértékben egyetértek, de rendkívül örvendetes, hogy ezt a problémát a HÖK-ön belül is észlelték és nyilvánosan is felvállalták.
Abban a pontban is egyetértünk, hogy a Jurátus nem tölti be azt az ellenőrző funkciót, amelyet az egyetem újságjaként szükséges lenne. Jómagam és Oszlánszki Márkó írói tevékenységünk alatt a Jurátus már említett szerepe mellett tettük le voksunkat, és habár  nem illendő a reklám, cikkeink javát is ebben a szellemben írtuk, illetve tervezzük írni. Az ellenőrző szerep betöltésének hiányáról szóló vád kétségtelenül megállja a helyét, azonban most rossz személyeket sikerült a vádlottak padjára ültetni.

Szót kell ejteni azonban a Jurátus és a HÖK összehasonlításáról, amely messzemenőkig sportszerűtlen. Bekó Donát ugyanis elsiklik azon apró részlet felett, hogy a HÖK elnöke, valamint az alelnökök munkájukért fizetést kapnak, illetve a szervezet működése során anyagi forrásokkal gazdálkodhat, szemben a Jurátus szerzőivel, szerkesztőivel, akik rendszeres javadalmazás nélkül, ingyen dolgoznak. Vessünk egy apró pillantást arra, hogy az elnök és alelnökök javadalmazása, hogyan néz is ki. Az alábbi adatok alapját az elnökségi beszámolók adják, a 2023. december és 2024. november közötti időszakot lefedve (nem tudtam egy kerek évvel számolni, hiszen a 2024. decemberi beszámoló még nem nyilvános):

Szente Nóra Titanilla elnök ösztöndíja: 935 ezer forint

Alelnöki ösztöndíjak: 4 millió 400 ezer forint (11 hónapra számítva, kiigazításokkal személyi változások miatt)

Összesen: 5 millió 335 ezer forint

Fontos megjegyezni, hogy az alelnökök száma csökkent az elmúlt egy évben, valamint nem számoltam bele többek között az Ellenőrző bizottság elnöke, a külügyi referens vagy éppen az informatikai referens javadalmazását sem, így az említett összeg csupán az elnöknek, illetve a tisztségüket betöltő alelnököknek kiutalt ösztöndíjjal egyenlő.

Eképp az érdektelenség a két szervezet között más megvilágításba kerül, hiszen míg a Jurátus nem az egyetem pénzén fejti ki „érdektelen” működését, addig a HÖK érdektelenségét a szó szoros értelemben a hallgatók fizetik meg.

Vagy Bekó Donát szerint ugyanolyan joggal kérhetők számon a fizetetlen érdekképviselők, mint azok a miniszterek, akik a közpénzeket kezelik és fizetést kapnak?

Én szorgalmazom az összehasonlítást, amennyiben megteremtjük ugyanazokat a feltételeket. Következésképp vagy tegyük a Jurátus számára is hozzáférhetővé az anyagi forrásokat és javadalmazzuk a főbb tisztségviselőit, vagy mondjon le a HÖK a tisztségviselők javadalmazásáról, valamint a források kezelésének a jogáról. Ily módon szívesen lemérhetjük a szóban forgó szervezetek egymáshoz viszonyított érdektelenségét.

„Balázs–Oszlánszki szerzőpáros cikkei pedig elnagyoltak, felszínesek és destruktívak; rosszindulat és rosszhiszeműség sugárzik belőlük, annak ellenére, hogy sok mindenben teljesen igazuk van és helyes megállapításokat tesznek.”

Bekó Donát válaszában a cikkeket érintő véleményének is hangot adott, amely hangzatos kijelentésekben gazdag, azonban az érveket nagyvonalúan mellőzi. Az Ellenőrző Bizottság elnöke kritikaként fogalmazza meg, hogy az írók nem kérdezték a HÖK tagjait. Eltekintenék attól, hogy a különböző sajtóműfajok típusainak bemutatásával terheljem az olvasókat, azonban annyit le kell szögeznem, a szembetűnő evidencia ellenére, hogy jómagam és Oszlánszki Márkó nem interjúkat készítettünk. Interjú készítésekor szarvashiba lett volna a kérdések elmaradása, a politikai kampányban elhangzott ígéretek értékelésekor azonban a kérdések irrelevánsak. Az írói szándék ugyanis az volt, hogy felfedjük azt, hogy a kampány során tett ígéretek teljesülése mennyire látható, hozzáférhető és ellenőrizhető, anélkül, hogy a HÖK tagjai ezt kommentálnák, értékelnék vagy kontextusba helyeznék. Mi nem a HÖK tisztségviselőinek saját munkájukat dicsérő szavaira voltunk kíváncsiak, hanem arra, hogy ellenőrizhetően mi valósult meg ezekből. Ezt az ellenőrzést elősegítve küldtük el az elnökségnek a cikkünk alapjául szolgáló Excel-táblázatot, amelyben az ígéretek megvalósulását értékelhették volna. Válaszként azt kaptuk, hogy egy Excel nem képes a munkájukat hitelesen visszaadni és csatolták az évértékelő dokumentumot, amelyet korábban elemeztünk is a cikksorozatban.

A kérdések hiányának felvetése azért sem logikus, mivel a cikkek írásakor többek között a jegyzőkönyvekből, illetve a HÖK kommunikációs platformjain hozzáférhető információkból dolgoztunk. Ha úgy tetszik, mi a hallgatók bőrébe bújva, a számukra rendelkezésükre álló lehetőségeket kihasználva próbáltuk igazolni vagy cáfolni a kampányígéreteket. Vagy talán Bekó Donát szerint a jegyzőkönyvek, HÖK közösségi oldalai, illetve a weboldal nem hiteles forrás?

Bekó Donát felveti, hogy nem jelentünk meg egy ülésen sem év közben. Ez igaz, azonban hibás érv, hiszen nem az általunk leírtakat vitatja, hanem az írók személyét kritizálja. Kíváncsivá tett az Ellenőrző Bizottság elnökének a kijelentése, hiszen Török Gábor, Tölgyessy Péter vagy akár Hont András gyakorta elemzik Magyarország politikai helyzetét, anélkül hogy az Országgyűlésben felszólaló politikusokat kérdésekkel bombáznák. Felvetődik tehát a kérdés, hogy a „nem elég számonkérni, hanem kérdezni is kell, nem elég szemlélni, hanem elemezni is kell” szabálya szerint az említett személyek elemzéseit annál az egyszerű oknál fogva dobhatjuk a tűzre, hogy nem jelentek meg egyetlen parlamenti ülésen sem a politikusokat felkérdezni? Ilyen alapon elég nehéz helyzetben vannak azon hallgatótársaink, akik a Rákóczi-szabadágharc jogtörténeti vonatkozásairól vagy éppen a Csemegi-kódex kodifikációjáról kívánnak évfolyamdolgozatot vagy szakdolgozatot írni.

Mint már említettem, mi az egyetemi közélet fellendítésében vagyunk érdekeltek, ezért tartom Bekó Donát válaszát is fontosnak, annak ellenére, hogy nagyon kevés dologban értek vele egyet. Habár a kérdések hiánya, a politikai ígéretek értékelése során érthetetlen elvárás, a párbeszéd kialakulásának szeretnénk teret adni.

A Jurátus ezért a frissen megválasztott elnököt meghívja egy interjúra, ahol reagálhat a kritikákra, értékelheti az elnökség és saját munkáját, kitérhet a HÖK és az egyetemi vezetés viszonyára, illetve beavathatja az olvasókat a jövőbeli terveibe. A meghívás nemcsak az elnöknek, hanem az elnökség tagjainak is szól.

Bekó Donát válaszában a cikksorozatot is igen élesen kritizálja, azonban a kijelentéseit alátámasztandó érveket és példákat nagylelkűen az olvasó fantáziájára bízza. Az Ellenőrző Bizottság elnöke megjegyzi, hogy a cikksorozat „cikkei pedig elnagyoltak, felszínesek és destruktívak; rosszindulat és rosszhiszeműség sugárzik belőlük, annak ellenére, hogy sok mindenben teljesen igazuk van és helyes megállapításokat tesznek”. Pironkodva tudok csak vitába szállni a kijelentésekkel, hiszen Bekó Donát első ránézésre is egymást kizáró megállapításokat tesz. Nem igazán érthető, hogy az Ellenőrző Bizottság elnöke szerint a helyes megállapítások lennének destruktívak? Vagy esetleg rosszhiszeműen és rosszindulattal írtuk meg azt, amely Bekó Donát szerint is igaz?

Az Ellenőrző Bizottság elnöke hozhatott volna példákat arra, hogy a rosszhiszeműséget vagy éppen a rosszindulatot hol érte tetten, vagy azt a szembetűnő ellentétet is méltóztathatott volna feloldani, hogy mi alapján tekinti a cikkeket destruktívnak, ha véleménye szerint „nem igazán képezték a közérdeklődés tárgyát”? Hogyan lehet ilyen magabiztosággal felvetni a cikkek romboló és pusztító hatását, ha alig érdekelt bárkit is? Vagy Bekó Donát szerint egy ördögpatron földhöz vágása egy szinte teljesen kihalt utcán nevezhető pusztítónak és rombolónak?

Habár nehezen cáfolhatóak Bekó Donát állításai, mivel példákkal nem támasztja alá, mégis megpróbálnék ellenérveket felvetni, noha ez szélmalomharcnak tűnhet. A rosszindulat és a rosszhiszeműség vádjára reagálva csupán álljon itt egy felsorolás:; Szente Nóra Titanilla cikkénél egy, Kiss Noéminál kettő, Magyar Jázminnál egy, Csapó Zéténynél három, Ludchen Leventénél szintén egy (összesen nyolc) olyan ígéretet számoltunk el teljesítettnek, amelyeknél az információ hiánya vagy az ígéret szubjektív jellege miatt a teljesítés mellett döntöttünk.

Az első cikkemmel szemben megfogalmazott kritikára reagálva pedig megjegyezném, hogy az „valóban tippszerű és találgatásokra épül”. Nem szeretnék újfent sajtóműfajokra kitérni, azonban meg kell jegyeznem, hogy a cikksorozatot megnyitó cikk véleménycikk. Eképpen a szubjektív véleményemet fejtettem ki, amely a leírtakkal magyarázza azt, hogy miért problémás, ha csak egy jelölt indul. Bekó Donát cikkében kijelenti, hogy nem látom át a HÖK belső működését, azonban nem mutat rá, hogy hol tévedek. Nem sorolja fel azokat a megállapításokat, amelyekben tévedtem, nem világít rá a tudatlanságomat leleplező megszólalásokra és nem avat be a HÖK működésébe, egyszerűen csak kinyilatkoztat.

Ami pedig az Ellenőrző Bizottság munkáját érinti, arra cikkeinkben két okból nem tértünk ki. Egyrészt azért, mert az említett szervezet tagjait a hallgatók nem választhatják közvetlenül és az ugyancsak nem közvetlen módon választott alelnökökkel szemben nem voltak a politikai frontvonalban, így kampányidőszakban kevésbé releváns kérdés, hogy hogyan teljesíti az Ellenőrző Bizottság a ráruházott feladatokat. Másrészt pedig nem tartottuk elég érdekesnek, csakúgy, ahogy Bekó Donát, a bizottság elnökeként sem tartotta elég érdekfeszítőnek a témát, hiszen amikor pennát ragadva a cikkeket véleményezte, valamint a Jurátust és a HÖK-öt is érdektelennek nevezte, nem tért ki azokra az eseményekre, amelyeket én a „tudatlanságom” okán nem észlelhettem. Pár sort azonban megért volna ezekre pazarolni, hiszen így a hallgatók és magam is betekintést nyerhettünk volna a HÖK belső működésébe. Már csak annál az egyszerű oknál fogva is fontos lett volna ezekre kitérni, hogy 2024-ben egyetlen egy Ellenőrző Bizottsági jegyzőkönyv vagy beszámoló sem található meg a HÖK honlapján.

A jegyzőkönyveket a küldöttgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint elfogadták, azonban a nyilvánosságra hozataluk elmaradt. A cikkeink szorgos olvasása mellett az Alapszabállyal való mielőbbi ismerkedésre buzdítanám az Ellenőrző Bizottság elnökét, hiszen annak 70. § (2) bekezdése világosan kimondja, hogy „az Ellenőrző Bizottság a vizsgálati jegyzőkönyv megállapításait – a személyiségi jogok és a szolgálati, üzleti titkok sérelme nélkül, a honlapon és egyéb módon – köteles az nyilvánosságra hozni”.

Ha már a kérdések elmaradását nehezményezte az Ellenőrző Bizottság elnöke, úgy az alábbi kérdésekkel fordulnék hozzá:

Mi az oka annak, hogy a jegyzőkönyvek, amelyeket kérésünkre a HÖK elnök részünkre megküldött, az elfogadásuk után nem lettek nyilvánosságra hozva?

Ki tehető felelőssé azért, hogy ezek a dokumentumok nem nyilvánosak? Az Ellenőrző Bizottság, a HÖK elnöksége, vagy éppen az informatikai referens?

Várható-e, hogy a következő ciklusban a tavalyi jegyzőkönyvek pótlásra kerülnek, illetve hogy az Alapszabálynak megfelelően a jövőbeli jegyzőkönyvek nyilvánosak lesznek?

Az Ellenőrző Bizottság elnökének válaszát előre is köszönöm.

Jogos kritika

Bekó Donát válaszában megfogalmaz olyan kritikát is, amely nemcsak komolyan vehető hanem jogos is. Felveti ugyanis, hogy a választás eredményéről még nem tájékoztattuk a hallgatókat. El kell ismernünk, hogy a választási eredményeket kihirdető cikkünk elkésett, ahogy a cikksorozat is megcsúszott. A kampányígéretek értékelésének a választói döntés meghozatala előtt van a legnagyobb jelentősége, hiszen ezek alapján vagy ellenére tud megalapozott döntést hozni. A cikksorozat megcsúszása tehát jogos felvetés. A választást kihirdető cikkünket pedig hamarosan közzétesszük.

A válaszom végére érve még egyszer szeretném hangsúlyozni az ehhez hasonló véleményütköztetések jelentőségét, hiszen ebből nem csupán a diákszervezetek profitálhatnak, hanem a hallgatók is. Ahogyan azt a cikkem elején már megtettem, köszönöm Bekó Donátnak, hogy a HÖK elnök és az elnökség tagjaival ellentétben, válaszával megtisztelt bennünket. Bíztatnám a HÖK jelenlegi és jövőbeli tagjait, hogy éljenek a Jurátusban rejlő lehetőségekkel és használják az Ellenőrző Bizottság elnökéhez hasonlóan a vendégírás funkciót, vagy adjanak interjút az íróinknak. Végezetül pedig meghívjuk Bekó Donátot is egy interjúra, amelyben hangot adhat mind a HÖK-kel kapcsolatos véleményének, mind a Jurátussal kapcsolatos megállapításainak, mind pedig az Ellenőrző Bizottságban, elnökként megélt tapasztalatainak, jövőbeli terveinek.

„Szerintem sokan nem veszik elég komolyan a HÖK-öt” – A HÖK elnökség vállalásainak teljesülése 6. rész

Cikksorozatunk jelen részében az ELTE ÁJK HÖK 2023. évi választásán mandátumot elnyerő elnök, Szente Nóra Titanilla és csapata – vagy legalábbis a napjainkra megmaradt tagjai – által tett vállalások teljesülését, azoknak mértéket, valamint minőségét vizsgáljuk.

A cikk közcímei az elnök által visszakereshetően megtett vállalásokat tartalmazzák, amelyeket a 2023. évi választáson még jelöltként fogalmaztak meg. A 22 oldalas pályázat sajnálatos módon nem elérhető a HÖK honlapján a pályázati anyagok egyik almenüpontja alatt sem. A vállalásokat taxatív módon felsoroló összeállítás a sikertelen vállalásokat vörös színnel, a sikereseket zöld színnel jelöli.

Szente Nóra Titanilla – HÖK Elnök

Átláthatóan, rendszerezve, könnyen elérhetően megtalálhatóak a HÖK oldalán a vállalásokat összegző a fenti képen felsorolt tartalmak

A mandátumát 2023 novemberében megkezdő Szente Nóra Titanilla első elnöki beszámolójában így nyilatkozott: „az ÁJK HÖK honlapjának korszerűsítése, átláthatóbbá tétele egyértelműen fontos célunk volt. Be kell látni azonban, hogy ez nem egy gyors folyamat, illetve vannak részei, amik túlmutatnak a kari HÖK-ök hatáskörén”. A gyorsaság hozzávetőleges relativitását mutatja a tény, hogy a https://ajkhok.elte.hu – amely egyébként egy egyszerű, laikus számára is könnyen kezelhető, WordPress alapú, előre beállított sablont használó weboldal – se nem élő, se nem használt oldallá nem vált egy év alatt, miután azonban az elnökséget tájékoztattuk a készülő cikksorozatról, hirtelen nem volt szükség informatikai referensre, nem volt hatásköri aggály. Egy hét leforgása alatt elérhetővé váltak mindazon dokumentumok (jegyzőkönyvek, beszámolók, előterjesztések stb.), amelyeket adatbekérő levelünkben kértünk – és meg is kaptunk – elérhetővé vált az oldalon a korábban meg nem nyitható és fel sem tüntetett elemek sokasága is, valamint a bizottsági tagok, az évfolyamképviselők és a referensek tételes felsorolása is a valóságot kezdte tükrözni, persze akadnak a mai napig 2015-ből velünk maradt almenük.

Csapó Zétény munkáját értékelő cikkünkben már kifejtettük, hogy a HÖK oldala milyen hiányosságokban szenved a mai napig, úgyhogy azokat nem soroljuk fel újból. A vállalásból annyi azonban megvalósult, hogy az előzetes költségvetési tervezet, az ösztöndíj kiírások és kiutalások összegei, valamint a diákszervezetek frissített bemutatkozása, illetve azok tisztségviselői is megtalálhatóak az oldalon.

Minden bizottság összefoglalókat készít és félévente bemutatja a mögöttük álló időszak eredményeit

Nem valósult meg. Sem a HÖK honlapján, sem pedig a HÖK által használt közösségimédia-felületein nem olvashattak a hallgatók olyan beszámolókat, amelyek az adott bizottság féléves munkáját foglalták volna össze.

Események utáni visszajelző kérdőívek kiküldése

Megvalósult. A hallgatók a kérdőívekben hangot adhattak véleményüknek. A kérdőívek utólagos megtekintése, a megadott válaszok megoszlása, illetve az azokból levont a HÖK munkáját érintő következtetések azonban nem nyilvánosak.

„Kívánságkosár”

Nem valósult meg. Az elnök évértékelőjében így fogalmazott: „A kívánság kosár ötlete tavaly, mi szerint az év során megvalósítunk legalább egy, a hallgatók által kért programot, annak eredeti formájában elmaradt.” Az évértékelőben azonban az elnökség megjegyzi, hogy: „Idén meg szeretném próbálni ennek a fizikai változatát is, mely során mind a kettő épületbe elhelyezünk 1-1 dobozt, amibe titkosan lehet ötleteket dobálni. Ezeket az ötleteket az első ciklus alatt közvetlenül, szóban való beszélgetések útján, illetve közösségi médiában feldobott ötletek alapján valósítottuk meg. Így került megrendezésre az ÁJK Camp, és ennek okán indult el az ÁJK Sítábor szervezése is.”  Tekintve, hogy az évértékelő tavaly íródott, reméljük a kívánságkosár ígérete a 2025-ös évre is vonatkozik, mint egyedüli kampányígéret, hiszen a „szóban való beszélgetések” nehezen érhetik el a hallgatók nagyrészét, különösen igaz ez a levelezős hallgatókra, akikre az elnök programjában külön hangsúlyt helyezett.

Eseményekre vonatkozó előzetes programterv körülbeli időpontokkal közzétéve szemeszterenként

Nem valósult meg. Nemhogy szemeszterenként, de még a heti rendszerességgel ígért heti ajánlókat is elvétve tették közzé a Facebook-, illetve az Instagram-oldalakon.

HÖK Café esemény megnyitása a hallgatók felé

Sikeresen megvalósult. Az elnökségi beszámoló szerint: „Elnökségi ciklusomat érintő egyik legfontosabb terveim között szerepelt a HÖK Café kiterjesztése az egész karra. Ezt átgondolva, kicsit újraformálva HÖK Plenáris néven tartottuk meg október elején. Az esemény során az egész Elnökség jelenlétében átbeszéltük tüzetesen az Elnökség tavalyi programját.”

“B klub” / A épület üres tereinek, pincéjének megnyitása minden hallgató részére

Az elnökségi beszámoló szerint hiánytalanul megvalósult. „Tavasszal sikerült végigvinni a B Klub projektet is. Célom az volt, hogy biztosítsunk a hallgatók számára egy olyan teret, ahol napközben, kényelmes és befogadó körülmények között meg tudjanak pihenni, a büfén kívül máshol is.” A beszámoló szerint a projekt nagy népszerűségnek örvend: „Ezzel egy olyan projektet sikerült megvalósítani, ami egészen biztosan még évekkel később is használatban lesz.” Efelől nekünk sincs kétségünk.

Harmadik pszichológus felvételre és a több hónapos várakozási idő csökkentésre került

Nem valósult meg. A beszámoló tanúsága szerint a vállalás „pénzügyi erőforrás hiányában elmaradt.” Joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért kampányol olyan ígérettel egy jelölt, amelynek anyagi fedezetének biztosítása nem az ő jogkörébe tartozik. Eképpen olyan kínos helyzetekbe keveredhet egy jelölt, hogy egy hasznos ígérete anélkül hiúsul meg, hogy arra érdemi hatása lehetne. Meg kell jegyezni, hogy a beszámoló szerint: „Azt azonban sikerült elérni, hogy több tanácsadó pszichológus legyen a karon, ezzel csökkentve a várakozási időket, amivel tulajdonképpen fő célomat majdhogynem el is értem.” Habár a hallgatók egy harmadik pszichológus felvételére adtak felhatalmazást, értékelendő, hogy legalább a tanácsadó pszichológusok számát sikerült növelni, ez azonban ugyancsak a HÖK elnök hatáskörén és közvetlen ráhatásán kívül esik. Fontos kitérni arra, hogy az információink szerint az egyetemi tanácsadó pszichológus október 15-én lezárta az adott félévre való jelentkezést.

Beszélgetések, önismereti tréningek meghívott előadókkal, PPK-val közösen, pszichológusokat bevonva a B klubban

A vállalás megvalósult. „[…] a B Klubban a tavaszi félév során három workshopot is tartottunk. Kettő tanulásmódszertan, vizsgákra való felkészüléshez segítő workshopot a kari pszichológusokkal és egy stresszkezelés workshopot az ELTE Kortárs Segítő Csoportjával.”

Kifejezetten levelezős közösségi esemény megvalósítása

A vállalás nem valósult meg. „Nem került megvalósításra a konkrétan levelezős hallgatóknak szervezett közösségépítő, ismerkedős program.”

ON héten levelezős nap megszervezése

A vállalás, amelyet az elnök egyik legnagyobb eredményének is tartunk megvalósult. „Sikerült elérnem, hogy megszülessen a levelezős Orientációs Nap, ami közel 100 fővel zárult.”

Kiemelt figyelem fordítása a nem jogász szakos tájékoztatók, magyarázók illetve programok megosztására

A vállalás végrehajtásának sikerességét a nem jogász szakos hallgatók saját megítélésére bízzuk, azonban mi magunk teljesítettként fogadjuk el.

Szakonként szervezett gólyatalálkozók levelezősöknek, illetve a mestereseknek

A vállalás nem valósult meg.

HÖK Instagram oldalán összeállítás minden kari diákszervezet felvételijéről

A vállalás nem valósult meg. Külön Instagram fókuszba sem kerültek ki a diákszervezetek felvételi bemutatói. Meg kell azonban említeni, hogy egy-két diákszervezet felvételijéről szóló Instagram történetet a HÖK megosztott. Az elnök beszámolója alapján „több Instagram történeten keresztül szeptember hónapban hirdetésre került mind a szervezetek – akik igényt tartottak rá – felvételi eseményének linkjei, mind a jelentkezési határidők”. Megítélésünk szerint a „minden diákszervezet” felvételijének reklámozása, illetve az összeállítás készítése tekintetében a néhány – minimális energiabefektetés útján – megosztott történet és az „akik igényt tartottak rá” szófordulat nem elégséges és értékelhető eredmény.

Minden vasárnap ÁJK programajánló

A vállalás nem valósult meg. Cikksorozatunk korábbi részeiben már többször érintettük a kérdést, a heti beszámolók inkább havi jelleggel valósultak meg.

Kerekasztal-beszélgetések, események közös lebonyolítása diákszervezetekkel

A vállalás nem valósult meg.

A második félévben egy (gólya) fair jellegű esemény megtartva

A vállalás teljesítése sikertelen. „[…] a második félévben azonban nem valósult meg az Orientációs Napokon jól ismert Fair intézménye”.

A felvételt nyert hallgatók számára egy több alkalomból álló előadás/képzés sorozat megvalósult

A vállalás sikeresen megvalósult, ahogy azt már több alelnök esetében is értékeltük. „Az újonnan felvett tagok számára megrendezésre került a korábban bevált HÖK Edukáció”.

A felvételt nem nyert hallgatók kivétel nélkül írásbeli indokolást kaptak a döntésről

A vállalás nem valósult meg.

Az HÖK elnökségének legnagyobb eredményei mandátuma során:

PJ4

A HÖK kezdeményezte a PJ:4 tárgy kollokviumainak januári vizsganapokon tett vizsgák kivizsgálását, mivel ezeken a napokon a sikertelen vizsgák aránya meghaladta a 67%-ot.

A HÖK közbenjárásának köszönhetően a tanszék feloldotta a vizsgajelentkezésnél fennálló korlátokat és vállalta, hogy igény esetén nyitnak további vizsgaidőpontokat.

WireShark program

A 2023/24-es tanév őszi vizsgaidőszakára az egyetem egyik tanszéke a WireShark program használatára kötelezte a hallgatókat, a vizsgák közbeni külső segítségnyújtás megakadályozására. A HÖK sikeresen képviselte a hallgatói érdekeket, így a program végül nem került bevezetésre, hiszen súlyos adatvédelmi aggályok merültek fel a használatával kapcsolatban.

ÁJK HÖK Camp

Idén először megrendezésre került az ÁJK HÖK Camp, amely nagy sikert aratott. Az elnöki beszámoló szerint: „Az eseményre minden jegy elkelt, így tehát összesen 300 fővel voltunk jelen a Szolnoki Ifjúsági Táborban. Az olimpiai tematika okán a három nap alatt a gólyák különböző csapatépítő feladatokban és versenyekben mérhették össze tudásukat.”

A gólyák integrációja szempontjából vitathatatlan jelentősége van az ehhez hasonló eseményeknek, így az ÁJK HÖK Camp méltán a HÖK elnökség egyik legnagyobb teljesítménye.

Mindezen eltagadhatatlan érdemek láttán nyer alátámasztást a tény, hogy mekkora szükség is van egy hatékony hallgatói önkormányzatra.

Kiss Noémi – Elnökhelyettes

Kiss Noémi 2024. február 26. napján megtartott rendes küldöttgyűlésen bejelentette lemondását a sikeres Erasmus pótjelentkezésére hivatkozva. Felvetődhet a kérdés, hogy miért indul valaki elnökhelyettesi pozícióért, ha egyébként külföldi tanulmányokkal kapcsolatos tervei vannak. Joggal feltételezhetjük, hogy a hallgatói képviselet egyfajta „b” tervként funkcionált, arra az esetre, ha a pótjelentkezés sikertelen, hiszen már a kampányidőszakban valószínű lehetett, hogy a következő szemeszterben külföldön fogja tanulmányait folytatni.

Tekintve, hogy Kiss Noémi Erasmus programmal kapcsolatos elfoglaltságaival volt foglalkozott és egyébként is az elnök helyetteseként segítette volna a HÖK munkáját, így ígéreteinek teljesülését a HÖK elnök vállalásai kapcsán értékeljük.

Egységes kinézetű kisokosok elkészítése

Nem valósult meg, hiszen egységes kinézetű kisokosokat nem találtunk sem a HÖK oldalán, sem pedig a közösségimédia-felületein. A kisokosok értékelése zavaros, hiszen rendszerezve nem találhatóak meg, az évfolyam és szakdolgozat magyarázó, ahogy azt már Ludchen Levente cikkében kifejtettük, meg sem valósult, valamint a HÖK oldalán olyan információk is megtalálhatóak, amelyek rég nem aktuálisak. Dicséret illeti azonban Magyar Jázmin Beatrixot, aki a ON „Fair” Ösztöndíj-Kisokost elkészítette és az elsőéveseknek hozzáférhetővé tette.

Költségvetésről/ ösztöndíj keretről prezentáció elkészítve és közzétéve

Megvalósultnak vesszük, annak ellenére, hogy egy, a költségvetést és az ösztöndíjakat taglaló prezentáció nem elérhető, azonban vélelmezzük, hogy megvalósult.

Hallgatói visszajelző kérdőívek kivitelezése

Megvalósult. A kérdőíveket már az elnök vállalásai kapcsán értékeltük.

ELTE ÁJK HÖK Alapszabályának revíziója

Megvalósult. Az elnökségi beszámolóban így írnak az alapszabály reformjáról: „Az EHÖK alapszabály műhelye keretén belül a többi ELTE részönkormányzati elnökkel közösen elkezdtük ez ELTE HÖK Alapszabály általános részének átírását. Januárban pedig el szeretnénk kezdeni konkrétan a kari különös rész reformját.”

Bizottsági ülések nyilvánossá (bármely hökös által látogathatóvá) tétele | Közös megállapodás az alelnökkel a bizottságba való bekerülést illetően | Teljes bizottság váltás lehetősége adott a HÖK tagok számára

Következő három vállalást egyben értékeljük, hiszen mindegyik a HÖK belső működését érinti, így külső szemlélőként kevés információval rendelkezünk erről. Ebből kifolyólag mindhárom vállalást teljesítettnek fogadjuk el.

Erasmus GYIK elkészítve és elérhetővé téve

Nem valósult meg. A HÖK kommunikációs felületein máig nem találtunk az Erasmusszal kapcsolatos kérdéseket taglaló dokumentumot.

Külügyi referens havi beszámolót készített a tevékenységéről és közzé lett téve

Nem valósult meg. Az éves értékelő szerint: „Tavaly ősz óta kiemelt figyelmet fordítunk a külügyi referensi pozícióra, hiszen azt éreztük, a korábbi években az ÁJK-n nem voltak kihasználva a pozícióban rejlő lehetőségek. Januárban elindult az ÁJK HÖK Külügyi Instagram oldala, ahol figyelemfelkeltő és könnyen követhető posztokon keresztül mutatjuk be ország és városonként azt, hogy milyen is valójában az ottani élet hallgatóként.” Habár a külügyi ügyekkel kapcsolatos Instagram mindenképp hiánypótló, a külügyi referens havi beszámolója elmaradt.

A vállalások taglalása után fontos megjegyezni, hogy a HÖK elnökének a vállalásain felül is vannak kötelezettségei. A szervezet képviselete, a hallgatók bevonása az egyetemi közéletbe, illetve a racionális érveken alapuló, az egyetem közös ügyeit érintő viták vállalása mind-mind olyan elvárások, amelyek joggal támaszthatóak e tisztség irányában. Sem az elnökség tagjaitól, sem pedig az elnöktől nem kaptunk érdemi reakciót a cikkekre.

A reakció hiánya több szempontból is aggályos. Egyrészt gátat vet az egyetemi közéletet érintő és azt alakító viták kialakulásának, hiszen egy érdemi válasz rámutathatott volna az esetleges írói figyelmetlenségekre, hibákra, valamint a meg nem valósult vállalások mögött meghúzódó okokra is rávilágíthatott volna. Az érdemi reakció hiánya a 2023-as kampányidőszakkal való összevetés szempontjából is beszédes, hiszen az akkori cikkekre Szente Nóra Titanilla és csapata reagált. Ennek oka valószínűleg a politikai versenyben keresendő, amellyel idén egyedüli jelöltként nem kellett szembenéznie. Ki kell térnünk arra is, hogy a cikkeinkben sokszor igen éles kritikát fogalmaztunk meg egy-egy alelnök munkájával kapcsolatban. Az elnöknek nem csupán a hallgatók felé van kötelezettsége, hanem a saját szervezete felé is, amelynek az élére állt. Ilyen tekintetben a kritikával való szembenézés, illetve a HÖK tagjainak a képviselete is számonkérhető. Hiszen hogyan várhatjuk el egy elnöktől a hallgatói érdekek töretlen képviseletét akár az egyetemi vezetéssel szemben is, ha saját alelnökeit egy, a szaktársai által készített cikksorozatban sem képes megvédeni?

Cikksorozatunk végeztével lerántjuk a leplet a címet adó kijelentésről, ez ugyanis Nyikos Barnabás 2024. február 26. napján megtartott rendes küldöttgyűlésen megfogalmazott, sajnálatos módon süket fülekre talált sirámait foglalja össze: „Például ezek a beszámolók, ha azt valaki végig olvassa, akkor látja, hogy ez ennyi munka és hogy ti ebbe beletesztek energiát. Szerintem ezt a kommunikációba még jobban bele kellene ültetni, lehetnének például rövid videóbejegyzések, hogy lássák a hallgatók, hogy mennyit dolgoztok. Mert szerintem sokan nem veszik elég komolyan a HÖK-öt.” A kemény munkát bemutató rövid videóbejegyzésekre mi is kíváncsiak lennénk.

Cikksorozatunk bevezető első  , másodikharmadik , negyedik és ötödik része a megjelölt linkeken érhető el.

„Szerintem sokan nem veszik elég komolyan a HÖK-öt” – A HÖK elnökség vállalásainak teljesülése 5. rész

Cikksorozatunk jelen részében az ELTE ÁJK HÖK 2023. évi választásán mandátumot elnyerő elnök, Szente Nóra Titanilla és csapata – vagy legalábbis a napjainkra megmaradt tagjai – által tett vállalások teljesülését, azoknak mértéket, valamint minőségét vizsgáljuk.

A cikk közcímei az elnök, valamint az alelnökök által visszakereshetően megtett vállalásokat tartalmazzák, amelyeket a 2023. évi választáson még jelöltként fogalmaztak meg. A 22 oldalas pályázat sajnálatos módon nem elérhető a HÖK honlapján a pályázati anyagok egyik almenüpontja alatt sem. Az alelnökökhöz rendelten a vállalásaikat taxatív módon felsoroló összeállítás a sikertelen vállalásokat vörös színnel, a sikereseket zöld színnel jelöli.

Jankó Ádám – Rendezvényes alelnök

Az alelnök 2023. évi vállalásai tekintetében nem eresztette bő lére a mondandóját, csupán egy oldalt szánt bemutatkozásának és céljai felvázolásának. Az egyenesség nagy erény, sajnálatos, hogy a vállalások teljesítésénél és a beszámolásnál már nem felelt meg az említett kritériumnak.

„A hangsúlyváltással kimutathatóan nőtt az ÁJK bulik profitja”

Nem valósult meg. A rendezvényes alelnök tavaly előtti programjában hangsúlyváltást ígért, amely a profit növekedésével járt volna. Az említett profitnövekedést azonban a hozzáférhető dokumentumok alapján nem lehet bizonyítani. Az egyetlen rendezvény, amely tételesen elszámol a bevételekkel és a kiadásokkal az az Egerben megrendezett vizsgafelejtő tábor, amely azonban nemhogy profitot nem volt képes realizálni, hanem még a ráfordított kiadásokat sem fedezte.

Az elszámolások nyilvánosságra hozatalának elmaradása azért is problémás, mivel Lunka Dominik integrációs alelnök a 2024. február 26-án a következőket mondta a Küldöttgyűlésen: „Igazából most tartottuk az edukációt, most volt a második alkalom e mellett volt egy felismerés, hogy nem igazán mennek úgy a bulis események, mint régen, szóval meg kellene tolni picit az integrációt. Erről beszélgettünk sokat, emiatt volt most igényfelmérés is. Ha van kérdés arra pedig szívesen válaszolok.”

Jankó Ádám azonban a bulikkal kapcsolatban felmerülő aggályokat nem volt képes eloszlatni, hiszen sem 2024. február 26-án a szemeszternyitó eredményeit, sem pedig 2024. április 22-én a felező eredményeit nem tudta a küldöttgyűlés elé tárni:

Illetve:

Habár későbbi elnöki beszámolóiból kitűnik, hogy a rendezvényes alelnök a World is Mine-nal egyeztetett, és így kimutatást is kaphatott a profitról, a kimutatás nem nyilvános, így a profit növekedése nem igazolható. Felvetül a kérdés, hogy az a HÖK-elnökség, amely kampányának egy sarokpontjaként a transzparenciát nevezi meg, miért nem hozza nyilvánosságra azokat a dokumentumokat, amelyekkel a kampányban megfogalmazott ígéret ellenőrizhetővé válna.
Önmagában a Küldöttgyűlés ellenőrző funkcióját is megkérdőjelezi az a tény, hogy a rendezvényes alelnök beszámolóját úgy fogadták el, hogy az eredményeket többször nem csatolta az elnöki beszámolójához.

Megemlítendő, hogy Jankó Ádám 2024. szeptemberi beszámolójában arról számol be, hogy: „Szeptemberben szokásos módon megrendezésre került a Praeszeminárium a Romkertben, ahol a résztvevők száma (643) a tavalyit is túlszárnyalta.” Ez örvendetes hír, azonban a jegyek mennyiségéből nem következik, hogy az eddigi feltehető deficit profittá változott volna.
Beszédes az is, hogy az alelnök évértékelő beszámolójában a profit kérdését meg sem említi, csupán a „tematikus bulik fontosságát”, az „új zenei stílusokat”, valamint a „neves” lemezlovasoktól való elfordulást érinti.

„Elérhetetlennek tűnő zenészek előadtak ÁJK-s bulin”

Nem valósult meg. Az alelnök programjában a következőket ígérte: „Ez a nézőpontváltás több profitot is termelne, amit olyan sztárok elcsábításába fektetnék, akik jelen pillanatban egy ÁJK-s bulira elérhetetlennek tűnnek (Azahriah, Beton Hofi, Manuel).” Csak következtetni lehet, hogy a hangsúlyváltás nem hozta el a remélt profitnövekedést, hiszen az „elérhetetlennek tűnő sztárokat” a rendezvényekre nem sikerült meghívni. Erről árulkodik a 2024. márciusi elnöki beszámoló is, amelyben az alelnök a következőket írja: „Különösen nagy szükség volt itt ezen típusú munkára, ugyanis a fő fellépőt többször kellett újragondolni, sem Kökény Attilát, sem Bereczki Zoltánt, sem KKevint nem tudtuk megszerezni a rendezvényre – így lett végül a Groovehouse, akikkel véleményem szerint nem jártunk rosszul.” Véleményes, hogy a Groovehouse „elérhetetlennek tűnő” formáció-e, azonban Azahriah-val és Beton Hofival minden bizonnyal nem lehet egy lapon említeni. A Groovehouse esetén továbbá joggal merül fel a kérdés, hogy a hangsúlyváltás mennyire valósult meg, hiszen az említett előadó már 2021-ben is együttműködött az ELTE ÁJK-val.

„Rendezvényszervezés a WIM Grouppal más mederbe lett terelve”

A vállalás megvalósult. Az alelnök beszámolója alapján: „a mandátumom elnyerését követő első teendőm egy, a WIM-mel való megbeszélés tartása volt. Itt előadtam, hogy az eddigi ÁJK-s rendezvényszervezésnél sokkal nagyobb mértékben szeretnénk belefolyni az éjszakai bulik szervezésébe, amit ők tudomásul vettek. Azóta minden rendezvény tervezését (helyszín, előadó, tematika, grafika) mi végezzük el, az ő tevékenységük a tanácsadásra és a gyakorlati kivitelezésre korlátozódott. Minden esetben mi választjuk ki a rendezvény helyszínét a várható érdeklődés és a rendezvény stílusának függvényében, illetve a fellépőket és azok sorrendjét (a buli megfelelő flow-ja érdekében).”

Az állítások igazságtartalmát Varga Bendegúz, a WIM Group Kft. cégvezetője is megerősítette számunkra. Arról azonban a cikk publikálásának időpontjáig, megközelítőleg három hétig nem nyilatkozott a WIM Group Kft., hogy a köztük és a kari HÖK, vagy az ELTE között a szerződés mikor jött létre. Kérdéses azonban, hogy amennyiben az a korábbi HÖK elnök, Nagymihály Levente mandátuma alatt történt, vajon a volt HÖK elnök – számos Facebook poszt alapján valószínűsíthető – gyerekkori jóbarátja, a már említett Varga Bendegúz által igazgatott World is Mine Group Kft. részt vett-e bármilyen nyilvános pályáztatási eljárásban, indultak-e más pályázók, illetve ha volt pályáztatási eljárás, akkor milyen objektív – esetleg súlyozott – szempontok szerint történt a cég kiválasztása.

„A lelkesedés konzerválása sikeres, a korábbi évekhez képest nagyobb számban vettek részt ÁJK-s bulikon kari hallgatók”

Szintén nem valósult meg. Megkeresésünkre a HÖK-elnökség nem támasztotta alá semmilyen dokumentummal azt, hogy az ÁJK-s bulikon megnőtt a kari hallgatók száma. Egyedül a szeptemberi Praeszemináriumon elfogyott jegyek számáról található információ.

A többi ÁJK-s rendezvényről nem lelhető fel információ azzal kapcsolatban, hogy a szórakozóhely férőhelyéhez képest mennyi jegy került eladásra, hogy a rendezvényen milyen arányban jelentek meg külsős, valamint a megszokott közönségnek számító HÖK-ös vagy éppen a kari hallgatók, valamint arról sincs adat, hogy veszteséggel vagy nyereséggel zárultak-e az események.

Az alelnök éves értékelőjében kitér arra is, hogy „a Cat, a Doboz, a Heaven vagy a Symbol helyett alelnökségem óta a Romkertbe, a Downtown-ba, az Akváriumba, illetve a High Five-ba szerveztünk bulikat.” Az olvasóra bízzuk annak eldöntését, hogy ez mennyiben jelent minőségi különbséget, illetve hogy a helyszín mennyiben befolyásolja a hallgatók részvételi hajlandóságát.

Kedves olvasóink elnézését kérjük a cikksorozat negyedik és ötödik részei közötti jelentős várakozási idő miatt.

Cikksorozatunk bevezető első  , második, harmadik és negyedik része a megjelölt linkeken érhető el.

„Szerintem sokan nem veszik elég komolyan a HÖK-öt” – A HÖK elnökség vállalásainak teljesülése 4. rész

Cikksorozatunk jelen részében az ELTE ÁJK HÖK 2023. évi választásán mandátumot elnyerő elnök, Szente Nóra Titanilla és csapata – vagy legalábbis a napjainkra megmaradt tagjai – által tett vállalások teljesülését, azoknak mértéket, valamint minőségét vizsgáljuk.

A cikk közcímei az elnök, valamint az alelnökök által visszakereshetően megtett vállalásokat tartalmazzák, amelyeket a 2023. évi választáson még jelöltként fogalmaztak meg. A 22 oldalas pályázat sajnálatos módon nem elérhető a HÖK honlapján a pályázati anyagok egyik almenüpontja alatt sem. Az alelnökökhöz rendelten a vállalásaikat taxatív módon felsoroló összeállítás a sikertelen vállalásokat vörös színnel, a sikereseket zöld színnel jelöli.

Lunka Dominik – Integrációs alelnök

Előrevetítjük, hogy az alelnökök oly sok vállalást nem tettek, amit igen, azt viszont egy kivételével be is tartották.

Korábban nem létező napközbeni csapatépítő programok megvalósultak

A vállalás sikeresen teljesült. A Papírsárkány Gyermekalapítvánnyal közösen szervezte meg a HÖK a Jótékonysági gálaestet az Aula Magnában, amely rendezvényen fellépett egy balett-táncos, egy akusztikus duó (Léko Stefánia Akusztik), és két humorista (Feiszt Viktor, Becsei Attila) is. Az újnak ugyan nem mondható sportnap is megvalósult a Budapest Gardenben. Az eseményen a hallgatók három sportágban próbálhatták ki magukat, a dobogós helyezettek pedig jelképes összegű ösztöndíjban részesültek. Ugyancsak lezajlott a tökfaragó verseny, igaz a tökök, valamint a faragáshoz szükséges eszközök biztosítása nélkül. Az 5 legjobbnak ítélt tök elkészítője és egy-egy kísérőjük részt vehetettek a Szenátus bár whiskey-kóstolóján. Az alelnök beszámolójában saját eredményei között említi még a HÖK Educatio, a HÖK x Mentor tábor, a HÖK x Mentor csapatépítő, valamint a HÖK Simogató rendezvényeket is.

Szabadegyetem alternatívája kidolgozva

A vállalás nem teljesült. Az alelnök beszámolójában nem ejt róla szót.

Mentoroknak egy workshop jellegű képzés megvalósult

A vállalás teljesült. Az alelnök beszámolója alapján „A mentor felvételi eljárás lezárultával az újonnan felvett mentorok részesültek egy szociális illetve kommunikációs képzésben.”

Közös összbeülés koncepciója visszatért az ON első estéjén

A vállalás megvalósult.

Magyar Jázmin Beatrix – Szociális alelnök

ON „Fair” Ösztöndíj-Kisokos részleg biztosítva

A vállalás teljesült. Az alelnök beszámolója alapján „az Orientációs Napok Society Fair-jén a Szociális Bizottság, valamint Szabó Vanessza, az EHÖK Szociális Alelnöke és meghívott vendégek tájékoztatták az elsőéveseket az általuk megpályázható ösztöndíjakról.”

Digitális Ösztöndíj-Kisokos elkészítve és hozzáférhetővé téve

A dokumentum elkészültét megerősíteni nem tudjuk, azonban teljesítettnek fogadjuk el a vállalást az alelnök beszámolója alapján: „a legfontosabb információk és a pályázati kiírások linkjeit tartalmazó dokumentumot minden olyan gólyának elküldtük az Orientációs Napok során, aki erre igényt tartott. Jövőben: érdemes lesz beküldeni az évfolyamcsoportokba”. Bár sokáig kerestük a dokumentumot, nem jártunk sikerrel a megtalálásában. A HÖK Instagram-felületén elhelyezett Linktr.ee mögött elrejtve megtalálható ugyan egy 2023-as, az elnökség mandátumát megelőző ösztöndíjakat bemutató dokumentum csomag, de feltehetően nem erre gondolt az alelnök.

Sport és kulturális ösztöndíjak kifizetési értéke növelve

A vállalás teljesült. A 2022/23-as tanévben sport és kulturális ösztöndíjak kifizetési értéke 615.200 Ft volt, azonban 2023/24-es tanévben 1.311.000 forintra, a duplájára nőtt.

A szociális ügyekért / fenntarthatóságért/ környezetvédelemért végzett munkára kari ösztöndíj létrehozva

A vállalás nem teljesült.

Egyebek

Az alelnök beszámolt azon törekvéseiről, hogy megreformálja a demonstrátori javadalmazás kérdését: „a hatályos szabályozást tartalmazó dékáni utasítás tanszékenként 2 demonstrátor számára enged 5000 ft/hónap ösztöndíjat a HÖK tudományos keretéből a tanszékek számára felterjeszteni. A HÖK célja, hogy minden demonstrátor kaphasson ösztöndíjat, a kifizetési összegeket pedig teljesítmény-alapon különíthessük el. Az elmúlt időszakban ennek érdekében nagyon intenzív munkát folytattunk: felkerestünk a többi kart a demonstrátori díjazás jó gyakorlatait kutatva (BGGyK; TÓK; PPK), ezt – és a megannyi demonstrátori illetve felelős oktatói input begyűjtését – követően a Kari Ösztöndíj Bizottság, a Tanulmányi Bizottság és a kari vezetés véleményét is kikértük. Jelenleg folyamatban van az új ösztöndíj megszületésének kérdése.”

Eredmények

5 év után új rekord született a 2023-as Palacsintabisztrón – ahol Litkai Gergely is előadott – hiszen az összegyűjtött adomány összege 253.725 Ft volt. Két féléven keresztül a rendszeres szociális támogatások során új bírálói minőségi rekord lett felállítva, elvégre 10-10 fellebbezési kérvényből 0 került bírálói hiba miatt vissza az elsőfokra új eljárás keretében. Továbbá a 2022/23-as tanévben az Önköltséges Kiválósági ösztöndíj kifizetési értéke 1.444.491 Ft, a 2023/24-es tanévben 3.476.415 Ft volt.

Köszönjük az alelnökök munkáját!

Cikksorozatunk bevezető első  , második és harmadik része a megjelölt linkeken érhető el.

„Szerintem sokan nem veszik elég komolyan a HÖK-öt” – A HÖK elnökség vállalásainak teljesülése 3. rész

Cikksorozatunk jelen részében az ELTE ÁJK HÖK 2023. évi választásán mandátumot elnyerő elnök, Szente Nóra Titanilla és csapata – vagy legalábbis a napjainkra megmaradt tagjai – által tett vállalások teljesülését, azoknak mértéket, valamint minőségét vizsgáljuk.

A cikk közcímei az elnök, valamint az alelnökök által visszakereshetően megtett vállalásokat tartalmazzák, amelyeket a 2023. évi választáson még jelöltként fogalmaztak meg. A 22 oldalas pályázat sajnálatos módon nem elérhető a HÖK honlapján a pályázati anyagok egyik almenüpontja alatt sem. Az alelnökökhöz rendelten a vállalásaikat taxatív módon felsoroló összeállítás a sikertelen vállalásokat vörös színnel, a sikereseket zöld színnel jelöli.

Csapó Zétény – Kommunikációs alelnök

„Kommunikáció külső fejlesztése”

Nem valósult meg, a kommunikációban ugyanis a mai napig olyan hibák fedezhetőek fel, amelyek miatt a HÖK működése átláthatatlan. Kezdve azzal, hogy a HÖK nem hozott létre egy olyan kommunikációs csatornát, amelyet következetesen használna. Míg az Instagram- és a Facebook-oldalakra főként a programok és az események, valamint tájékoztatók kerültek ki, addig a honlapon a HÖK működését alapjaiban érintő kérdések jelentek (volna) meg. Ez alapvető probléma, hiszen a hallgatónak nem elég Instagramon vagy Facebookon követnie a HÖK-öt, a honlapot is gyakran látogatnia kell, ha az egyéb tevékenységéről értesülni szeretne. A problémát jól szemlélteti, hogy a sem Facebookon sem pedig az Instagramon nem volt közölve a választás eredménytelenségéről készült százalékos mutató, a rendkívüli választásra jelölt, az első évfolyam nappali jogászhallgatók Küldöttgyűlési képviselőinek a nevei (Fedák Zsombor, Szentesi Eszter), sem pedig a politológus alelnök (Hoffman Dávid) sikeres mandátumszerzése. Utóbbi megért volna legalább egy Instagram-történetet, hiszen Szente Nóra Titanilla a következőket nyilatkozta tavalyi programjában: „Az, hogy még mindig különbségtétel érződik egy jogász hallgató és egy polip (politológus hallgató – a szerk.) között, tarthatatlan, azonban hozzáállásbeli kérdésnek gondolom.”

Az egységes kommunkációs platformon túl problémás továbbá, hogy mind a HÖK közösségi média felületei, mind pedig a honlap bőven hagy kivetnivalókat maga után.
Elmaradtak például a heti ajánlók. A szeptember 23-án posztolt heti ajánló után ugyanis a következő heti ajánlót november 24-én olvashatták Facebookon a hallgatók. Ahogyan azt már korábban leírtuk, az elbukott választás óta visszatértek a heti ajánlók, ugyanis december 1.-jén és december 8-án is posztolták. A HÖK által megosztott éves beszámoló sem következetes a heti ajánlók tekintetében, egyszer kijelenti, hogy: „A transzparenciához kapcsolódóan emeltem ki azt a célkitűzést, hogy tájékoztassuk a hallgatókat az őket érintő lehetőségekről. Ennek eszköze lett a Heti Ajánló, amiben hetente megosztottuk az elkövetkező hét eseményeit”, majd később, szintén a beszámolóban kitérnek arra, hogy: „Újonnan megvalósult heti programajánló is. […] Ez előző félév során végig működött és idén október hónapot leszámítva, folytatódott is a működő rendszer”.  Tekintve, hogy a heti ajánlónak minden vasárnap lett volna szükséges megjelennie, így nem igaz, hogy csupán októberben maradt el. Nem jelent meg a 2024/2025/1. félévben a heti ajánló szeptember 30-án, egész októberben, valamint november 3.-án, november 10.-én és november 17.-én sem.

A holnapról szintén érdemes szót ejteni. Szente Nóra Titanilla már 2023. novemberében így nyilatkozik a honlapról elnökség beszámolójában: „Az ÁJK HÖK honlapjának korszerűsítése, átláthatóbbá tétele egyértelműen fontos célunk volt. Be kell látni azonban, hogy ez nem egy gyors folyamat, illetve vannak részei amik túlmutatnak a kari HÖK-ök hatáskörén. Ennek ellenére mára sikerült elérni, hogy a honlap (ami közel sem a végleges verzió), megújult, működőképes, kereshető és feltöltésre kerültek az új tisztségviselők és tagok, illetve a küldöttgyűlési jegyzőkönyv is”. Habár az elnökasszony kijelenti, hogy az új tisztségviselők és a tagok nevei feltöltésre kerültek, ez a példás működés a hónapok során eltűnt, hiszen 2024. november 19.-én az évfolyamképviselők között több olyan is szerepel, akik már elvégezték az egyetemet (Zeke Krisztina, Illyés Dorottya Lilla), valamint többek közt Pammer Máté és Boros Kristóf is helytelenül a negyedik évfolyam képviselőjeként van feltüntetve. Cikkünk írásának híre és az elbukott választás azonban meghozta a hatását, hiszen az évfolyamképviselők neveit hirtelen feltöltötték.

Csapó Zétény pedig 2024. februárjában így számol be a rendes küldöttgyűlési jegyzőkönyvben: „Szeretném átformálni a HÖK kommunikációját, az elmúlt 2 hónapban sikerült elérni, hogy a weboldalunk fejlődjön (…)”. Habár a kommunikációs alelnök fejlődésről számol be, kérdéses, hogy a fejlődés közben hogyan tudott elsiklani a figyelmük afelett, hogy még a cikk közzétételének napján is, a gólyáknak szóló, a tárgyfelvétel segítését szolgáló információk több mint 9 évvel ezelőttiek, hiszen a tárgyfelvétel dátumát 2015. augusztus 28-ára teszik, valamint felveendő tárgyként a statisztikát is megjelölik. (Tudástár –> gólyáknak –> a tárgyfelvétel –> jogász nappali). Habár a tantervi reformok – amely reform már idestova 7 éves – (tudástár –> tantermi reformok) almenü alatt megtalálhatóak az információk arról, hogy hogyan változott meg a tanterv, amely során többek közt a statisztika is kikerül a tantervből, átlátható, követhető kommunikációnak semmiképpen sem lehetne ezt nevezni.


Meg kell jegyezni, hogy a felsorolt problémák nem az informatikai tudás hiányából erednek, hiszen ahogy azt már leírtuk, cikkünk bejelentése és a választások elvesztése után több dokumentum, illetve az évfolyamképviselők nevei is aktualizálva lettek. Azonban az informatikai nehézségek sem jelenthettek problémát 2024. október 16.-tól, hiszen az informatikai referens, Derzsi Sándor szakértelmével ezek könnyen orvosolhatóak lettek volna.

Csapó Zétény esetében azzal is kitűnik alelnök társaitól, hogy ő az egyetlen, aki sosem írt külön megjegyzést alelnöki beszámolójához, csupán az eseménytáblázatot csatolta, amely táblázat az elnökségi ülések helykitöltése nélkül rendkívül foghíjas lenne. Habár nem egyszer Csapó Zétény szóban kiegészítette beszámolóját az üléseken, a beszámolóhoz csatolt megjegyzések hiánya volt, hogy még az elnökség tagjait sem zavarta, annak ellenére sem, hogy Csapó Zétény nem volt jelen az ülésen, így beszámolóját nem tudta szóban kiegészíteni. Az április 22-i jegyzőkönyvből kiderül ugyanis, hogy egyhangúlag elfogadták mind a márciusi, mind pedig az áprilisi beszámolóját.

A kommunikáció Achilles-sarka, hogy a kommunikációs alelnök nem tájékoztatta a hallgatókat az alelnökök személyének változásáról. Szente Nóra Titanilla tavalyi elnöki programjában „Hallgatóközeliség” címszó alatt megfogalmazta, hogy: „Azt tartom egyik legfontosabbnak kiemelni, hogy a Hallgatói Önkormányzat alapkoncepciója szerint, minden egyes HÖK általi lépés a hallgatókért van, azonban ez, hogy elvi szinten így van, nem elég. Ezt minden hallgatónak éreznie is kell, ami jelenleg legfőképpen amiatt marad el, hogy ezek az általunk megtett lépések nem kerülnek ki, ezáltal a hallgatók nem szembesülnek vele, így a gyakorlatban nem is érzik őket”. Felmerül tehát a kérdés, hogy a hallgatók bevonása miért maradt el, amikor olyan „lépések nem kerülnek ki”, amelyek az alelnökök személyének változásáról tájékoztattak volna.

Kiss Noémi a 2024. február 26. napján megtartott küldöttgyűlési ülésen bejelentette lemondását Erasmusos elfoglaltságaira hivatkozva. Ludchen Levente lemondásáról a jegyzőkönyvek, illetve a beszámolók nem tanúskodnak, azonban a 2024. szeptemberi alelnöki beszámolóban már Fehér László, mint ügyvivő tanulmányi alelnök van megjelölve. 2024. szeptemberétől Lunka Dominik, mint integrációs alelnök sincs az elnöki beszámolókban megjelölve. Feltételezhető, hogy Hoffman Dávid vette magára feladatköreit, hiszen a politológus alelnöknek szeptembertől kezdve kétszeresére, 130 ezer forintra ugrott tisztségviselői ösztöndíja. Csapó Zétény szintén eltűnt, ugyan 2024. szeptemberében még alelnöki beszámolója fel van tüntetve az elnökség beszámolójában, csatolva azonban az nincs. Októbertól kezdve ő sem jelenik meg a beszámolókban, illetve a decemberi küldöttgyűlési meghívóban már napirendi pontként szerepel az ügyvivő kommunikációs alelnök – és az ügyvivő integrációs alelnök – megválasztása, amiről a hallgatóság – a meghívóból kikövetkeztethető tényen kívül – ismételten nem kapott tájékoztatást.
Csapó Zétény a következőket ígérte a tavalyi kampányban: „[…] a HÖK minden tagjához fordulni lehessen és azok magas szakmai szinten lehessenek a hallgatók segítségére, valamint a kérdéseket megelőzve képesek legyenek széleskörű tájékoztatást nyújtani minden helyzetben, kiemelten a krízishelyzetekre”. Megválaszolatlan marad a kérdés, hogy az egyszeri hallgató hogyan forduljon a HÖK tagjaihoz a krízishelyzetekben, ha arról sem tájékoztatják, hogy ki képviseli tanulmányi, integrációs vagy egyéb érdekeit.

Érthetetlen, hogy az az elnökség, amely kiemelt hangsúlyt ígért helyezni az átláthatóságra és a hallgatóközeliségre, legalább egy Facebook- vagy Instagram-poszt erejéig miért nem tudatta a hallgatókkal, amikor egy alelnök személye megváltozott.


Kapcsolatépítés”

A vállalás nem valósult meg. Az euDiákokkal való együttműködés eredményeként a diákszövetség 150 repoharat ajándékozott a sörpong bajnokságra. „Így az egyszer használatos műanyag- és papírpoharakat lecserélhettük a repoharakra”, azonban az egyéves ciklus alatt még csak egy hosszútávú együttműködést sem sikerült megvalósítani például az euDiákokkal, az alelnök kapcsolatépítés címszó alatt csupán egy egyszeri repohár-csomag ajándékozást képes felmutatni

„ELTE ÁJK-hoz illő megjelenés, designok készítése”

De gustibus non est disputandum, vagyis ízlésről nem lehet vitatkozni, így az alelnök beszámolójára, és az abban hivatkozott visszajelzésekre tekintettel a vállalást teljesítettnek számoljuk el.

„A programom legkiemeltebb pontja a karunkhoz megfelelő megjelenés volt, így arra fokozott figyelmet fordítottam”.


„Nevesebb közszereplők, előadók és médiaszemélyiségek bevonásával voltak az események hirdetve”

Nem valósult meg. Az alelnök így indokolta vállalásának elmaradását: „A programom ezen részletkérdését én magam vétóztam meg végül. Alaposan átgondoltam és arra jutottam, hogy egy olyan zárt közegbe mint az ELTE ÁJK nem feltétlenül van értelme behozni “külsős” közszereplőket. A karunk érdekét pedig nem szolgálná, ha olyanok vennének részt a közéletünkben, akiknek nincs kapcsolódása karunkhoz”.

Habár dicséretes, hogy az alelnök korábbi véleményét „alapos átgondolás” után felül képes írni, jogosan vetődik fel a kérdés, hogy az alelnök miért vétózza meg azt az ígéretét, amelyet ő talán nem tart értelmesnek, azonban a hallgatóktól ezen pont megvalósítására is felhatalmazását kapta, még ha csak közvetve is.

Habár véleményünk szerint az egyetemi közélet színesítése közös „érdek” lenne, még ha el is fogadjuk az alelnök beszámolóját, miszerint az egyetemi közéletben olyan személyek megjelenése a prioritás, akiknek van kapcsolódása a karunkhoz, úgy jogosan merül fel a kérdés, hogy miért nem az említett kritériumnak megfelelő közszereplőkkel hirdette az eseményeket, ahelyett, hogy saját ígéretét megvétózza. Friderikusz Sándor, Fekete Pákó, Al Ghaoui Hesna jurátus alumna, vagy akár Kovács András Péter mind olyan közismert szereplők, akik tanulmányokat folytattak az ELTE ÁJK-n így a karunkhoz való kapcsolódás magától értetődő.

„HÖK tagjainak rendszeres szakmai képzések szervezése (+ meghívott előadók)”

A vállalás megvalósult: „Több képzés is megvalósult, amik témája a vizuális kommunikáció és a szakmai szintű kommunikáció volt.” Az alelnök beszámolója szerint a képzések „részben a Hallgatói Önkormányzatnak, részben a Mentorprogramnak voltak megtartva”.

A vállalás értékelése során azonban meg kell jegyezni, hogy a képzéseken meghívott előadók nem jelentek meg. Az alelnök ezt a következőképp indokolta: „Bár a kapcsolatot felvettem több szakemberrel is, a képzések általában nagyon nehezen voltak megrendezhetőek úgy, hogy időben beleférjen más is és ne menjen az érdeklődők idejének rovására. Úgyhogy a képzések ezen része nem tudott megvalósulni”.

„Bizottságon belüli csapatépítés és az új tagok integrálására, szakmai szintű működés fejlesztése”

Sikeresen megvalósult. Az alelnök beszámolója szerint az új tagokat megfelelően integrálták a HÖK-ös közösségbe. A szakmai szintű fejlődésről pedig így számol be az alelnök: „A nagy projekteknek mindig volt egyfelelőse, aki a vele együttműködő 2-3 bizottsági tagot felügyelte velem együtt”.

„Az információáramlás a Hallgatói Önkormányzaton belül gördülékenyebbé vált”

Bár a vállalást teljesítettnek fogadtuk el, nehéz megítélni, hogy a Hallgató Ömkormányzat tagjai közti hatékony kommunikáció mennyiben valósult meg, ugyanis a cikksorozatunk első részében kifejtett, a Tanulmányi alelnök elérhetetlenségével kapcsolatos botrány kétségeket hagyhat a belső kommunikáció „gördülékenységével” kapcsolatban.


„ÁJK identitás kialakítva”
Nehezen eldönthető, hogy megvalósult-e, hiszen olyan vállalásról van szó, amelynek teljesítése nehezen mérhető.

Az alelnök a következőket írta beszámolójában: „Bár az identitásképzés mindig egy hosszú folyamat és nehezen mondhatjuk, hogy kézzelfogható az eredménye, mégis vannak jelek arra, hogy jól csináljuk-e. Én látok bíztató és kevésbé bíztató jeleket a sikerre, de mégis azt mondanám, hogy az új évfolyamot megfigyelve bizakodóak lehetünk az eredményeinket illetően”. Tekintve, hogy az alelnök lát „bíztató és kevésbé bíztató jeleket”, mi pedig nem tudunk – mert nem lehetséges – beszámolni az „identitás” kialakulásáról, az olvasóra bízzuk e vállalás megítélését.

Cikksorozatunk bevezető első  és második része a megjelölt linkeken érhető el.

„Szerintem sokan nem veszik elég komolyan a HÖK-öt..” – A HÖK elnökség vállalásainak teljesülése 2. rész

Cikksorozatunk jelen részében az ELTE ÁJK HÖK 2023. évi választásán mandátumot elnyerő elnök, Szente Nóra Titanilla és csapata – vagy legalábbis a napjainkra megmaradt tagjai – által tett vállalások teljesülését, azoknak mértéket, valamint minőségét vizsgáljuk.

A cikk közcímei az elnök, valamint az alelnökök által visszakereshetően megtett vállalásokat tartalmazzák, amelyeket a 2023. évi választáson még jelöltként fogalmaztak meg. A 22 oldalas pályázat sajnálatos módon nem elérhető a HÖK honlapján a pályázati anyagok egyik almenüpontja alatt sem. Az alelnökökhöz rendelten a vállalásaikat taxatív módon felsoroló összeállítás a sikertelen vállalásokat vörös színnel, a sikereseket zöld színnel jelöli.

Szabados Gabriella – Gazdasági alelnök

Átláthatóság és követhetőség megvalósult

A vállalás, bár egyszerűen megválaszolhatónak tűnhet, korántsem az és részleteiben cikksorozatunk utolsó részében foglalkozunk a kérdéssel. Egyelőre csak a gazdálkodási kérdéseket igyekszünk feltérképezni.

Az éves költségvetés elfogadását és feltöltését egy megmagyarázhatatlannak tűnő elgondolás vezérli, amely szerint azt nem a költségvetési törvényhez hasonlóan az év első pár hónapjában fogadja el a küldöttgyűlés, hanem az év végén. Bár a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést, ha az az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el és főszabály szerint az önkormányzatoknak is illene február 15-ig elfogadnia a költségvetési rendeletet, a HÖK ráér mindezzel. Így az elmúlt pár évben sikerült a költségvetés tervezetet a következő időpontokban elfogadni:

2024: október 21.

2023: október 17.

2022: november 2.

2021: szeptember 22.

2020: február 3.

A tendencia egyértelmű, a költségvetés elfogadása egyre később sikerül. Néhány év múlva nem is kell majd talán külön elkészíteni, egyszerűen csak kikerül a zárszámadással együtt.

A gazdasági beszámolók közül számos dokumentum hiányzott egészen novemberig, pedig a HÖK Ellenőrző Bizottsága már február 24-én felhívta a küldöttgyűlés figyelmét a HÖK honlap hiányosságainak egy kisebb részére: „A HÖK honlapról hiányzó dokumentumok pótlására kérjük az illetékes alelnököket és bizottságokat. A szóban forgó hiányosság a gazdasági beszámolók körét érinti, melyek közül az utolsó fellelhető dokumentum a 2022-es költségvetés”.

Az imént felvezetett február 26. napján megtartott rendes küldöttgyűlésen pedig elhangzott egy olyan kérdés Kertész Mártontól, amely rámutat arra, hogy még a HÖK belső szervezete számára sem átlátható a gazdálkodás, azonban üdítő látni a változás iránti vágyat, még ha nem is az elnökség részéről.

„Kertész Márton: Annyi, hogy előttem van a zárszámadás és hogy ennél egy részletesebbet majd kapunk esetleg valamikor? Itt van, hogy HÖK x Mentor tábor és 1,3 millió Ft és ebből így sok minden nem derül ki.

Szabados Gabriella: Hát én az előző évek mintáját követtem és az nem volt ennél részletesebb.”

Mindenesetre a gazdasági bizottság költségcsökkentő képessége legendásnak mondható: a 2023-ban 1.313.268 forintból megvalósuló HÖK x Mentor tábor 2024-ben már csak 254.091 forintba, a 2023-ban még 484.436 Ft összköltségű Tavaszi ÁJK mentorbevonó 2024-ben már csak 22.602 forintba került. Bár a KSH nem számolt be a forint deflációjáról, a 80%-os, illetve a 96%-os költségcsökkentés ugyanazon esemény megszervezésére még a magyar nemzetgazdasági miniszter érdeklődését is felkeltené.

Mindenképp ki kell emelni mint sikert, hogy a 2024. évi Q1-es gazdasági beszámolót elkészítették és feltöltötték. A negyedéves beszámolók készítése utoljára 2020-ban volt „hagyomány” a HÖK gazdasági bizottságában, így pozitívan értékelhető, hogy a gyakorlat megismétlődött, bár sajnálatos, hogy csak egy negyedév erejéig.

Együttműködés a Szociális és Tanulmányi Alelnökökkel a Kari Ösztöndíj Bizottság keretein belül

A vállalás sikeresen teljesült. Az alelnök beszámolója alapján: „a Tanulmányi Alelnök és én magam is jelen vagyunk havi rendszerességgel – a Szociális Alelnökkel együtt – a Kari Ösztöndíj Bizottság ülésein.”

Költségvetési terv elkészítésre került időröl-időre, figyelembe véve, hogy melyik időszakban milyen kari események várhatók

A vállalás nem teljesült: „miután tehát az ösztöndíj kérdésekkel kapcsolatban nem rendelkezem elegendő tudással és ismeretekkel ahhoz, hogy hatékonyan tudjam segíteni a Szociális Bizottság munkáját, az ösztöndíjakra vonatkozó egyfajta „költségvetési terv” időről-időre történő elkészítésének ötletét háttérbe helyeztem”.

Táblázat elkészítve és közzétéve a kiutalt ösztöndíjak mértékéről

Bár nem teljesen világos, hogy az Gazdasági alelnök miért vállalta magára a Szociális alelnök feladatát, a vállalást sikertelennek könyveljük el, tekintettel arra, hogy 2023. decembere és 2024. decembere között mindössze egyetlen hónapról (novemberről) szóló táblázatot tett közzé a HÖK közösségi média felületein, illetve az elkészült összesítő táblázat sem található meg sehol. Szerény képességeinkhez mérten mi is hozzá kívánunk járulni a transzparencia erősítéséhez, ezért Magyar Jázmin Beatrix Szociális alelnök beszámolói alapján megalkottuk a kifizetések mértékét tartalmazó táblázatot, megközelítőleg húsz perc alatt.

A beszámolókból ugyan hiányzik, hogy januárban, valamint februárban mekkora volt a kiutalt tisztségviselői ösztöndíjak összege, az elnökség tagjai ebben az időszakban is – a már említett ösztöndíj útján – javadalmazásban részesültek (ennek tényét és mértékét konzisztensen jelölték). Kisebb kavarodásra adott okot, hogy a HÖK honlapján mind a májusi mind pedig a márciusi elnökségi beszámolókhoz is a májusi beszámoló került feltöltésre, de a cikk írásának hírét követő novemberi „sommás eljárásban lefolytatott hiánypótlás” mellett egy hiba még bele is fér.

HÖK iroda leltározva

A vállalás nem teljesült és bár sosem tudtuk volna ellenőrizni, nagyra értékeljük az alelnök őszinteségét: „Az egész irodát átfogó leltár lebonyolítására egyelőre nem került sor, ennek oka alapvetően az, hogy rengeteg dolog halmozódott fel az évek során az irodán, amelyeknek az átfogó rendszerezése meglehetősen sok időt vesz igénybe.”

*Helyesbítés: korábban tévesen állítottuk, hogy Teplánszki Vince lett az új gazdasági alelnök.*

Cikksorozatunk bevezető és első része a megjelölt linkeken érhető el.

„Szerintem sokan nem veszik elég komolyan a HÖK-öt.” – A HÖK vállalásainak teljesülése 1. rész

Cikksorozatunk jelen részében az ELTE ÁJK HÖK 2023. évi választásán mandátumot elnyerő elnök, Szente Nóra Titanilla és csapata – vagy legalábbis a napjainkra megmaradt tagjai – által tett vállalások teljesülését, azoknak mértéket, valamint minőségét vizsgáljuk.

Ugyan nem vettünk részt minden egyetemi HÖK-eseményen és nem is lehettünk ott minden egyes belső megbeszélésen, azonban megállapításainkat a transzparencia jegyében honlapra fel nem töltött, de az elnökség által részünkre megküldött jegyzőkönyvekre, mandátumbeszámolókra, valamint saját kutatásunk eredményeire alapozzuk. A mandátumbeszámolókról meg kell említenünk, hogy a cikksorozat elkészítése előtt, azonban az első érvénytelen rendes szavazást követően egy 64 elemű vállalás felsorolást tartalmazó Excel munkafüzetet küldtünk az elnökség részére, hogy legjobb belátásuk szerint töltsék ki azt a vállalásaik megvalósításáról. Ezt végül nem tették meg, azonban a felsorolás elemeit lekövetve készítettek részünkre egy szöveges beszámolót. Azt a beszámolót, amely a HÖK közösségi média felületein is megjelent. Azt a beszámolót, amely a cikk hírének hiányában sosem készült volna el.

A cikk alcímei az elnök, valamint az alelnökök által  visszakereshetően megtett vállalásokat tartalmazzák, amelyeket a 2023. évi választási kampányban még jelöltként fogalmaztak meg. A 22 oldalas pályázat sajnálatos módon nem elérhető a HÖK honlapján a pályázati anyagok egyik almenüpontja alatt sem. Az alelnökökhöz rendelten a vállalásaikat taxatív módon felsoroló összeállítás a sikertelen vállalásokat vörös színnel, a sikereseket zöld színnel jelöli.

Ludchen Levente – Tanulmányi alelnök

„A tankönyvbörzét a második félévben is megtartanám”

A tanulmányi alelnök beszámolója alapján a „Tanulmányi Bizottság a tavaszi félévben szervezett Tankönyvbörze kapcsán igényfelmérést készített a hallgatók körében, amelynek eredménye szerint 80% nem látta szükségesnek az esemény megszervezését az őszi eseményen túl. Az idei, őszi Tankönyvbörzén a behozott könyvek 75% kelt el, ez összesen 188 könyvet jelent, amelynek köszönhetően 61 635 forintot tudunk átadni a Kari Könyvtár számára.”

A vállalás tehát nem valósult meg, de érdemes kitérni kettő tényre. A felmérés pontos kitöltőinek száma nem ismert, azonban egy, több, mint 3300 hallgatót számláló egyetemi karon remélhetőleg nem kb. 100-150 hallgató nemleges döntése mögé kíván bújni az alelnök. Ugyancsak említésre méltó, hogy az őszi tankönyvbörzén a kezdetleges ellenérzéseket meghazudtolva toronymagas, 75%-os készletkisöprés valósult meg. Beszédes az is, hogy a 2024. szeptemberi ügyvivő alelnöki beszámoló alapján, Fehér László a követkető tanulságokat vonta le: „az idei év tanulsága, hogy a kereslet jóval nagyobb, mint a rendelkezésre álló kínálat, így a jövő évben a beszedés népszerűsítésére kell több hangsúlyt fektetni”. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy amennyiben az őszi Tankönybörzén a legnagyobb probléma az, hogy többen szeretnének könyvhöz jutni, mint amennyi könyv a rendelkezésre áll, úgy ez az érdeklődés miért apad el a tavaszi szemeszterre. Természetesen lehet, hogy a megnövekedett kereslet kizárólag az egyetemkezdés függvénye.

Fakt/diff kérdőívek aktualizálása

A vállalás sikertelen az alelnök beszámolója alapján: „[Az] őszi félévre vonatkozó FAKT-DIFF értékelő megkésett, nyárra csúszó kommunikációja miatt kevés értékelés érkezett be a kérdőívekkel, így nem volt elegendő adat egy új táblázat elkészítéséhez.”

A tavaszi kérdőív esetében a HÖK sikeresen javított kommunikációs stratégiáján és az aktualizálás, valamint a hallgatók felé közvetítés megtörtént.

„A szakdolgozat/évfolyamdolgozat magyarázót visszahoznám”

A vállalás sikertelen és véleményünk szerint az indokolása is. Az alelnök 2023-ban még kifejezett szükségét látta egy, az alcímben megnevezett és a korábbi években elmaradt esemény ismételt megtartásának, mandátumbeszámolójában már a következőképpen nyilatkozott: „az évfolyam- és szakdolgozat-készítésről minden félévben tart a KIG TDK egy másfél-két órás kurzust. A Tanulmányi Bizottság nem érzi úgy, hogy ennél jobbat tudna nyújtani a hallgatók számára, mint, amit Nagy Marianna Professzor Asszony átad az érdeklődők számára az akadémiai írás tudnivalóiról, így azt a hallgatók irányába való hirdetéssel próbáltuk segíteni.”

Bár sajnálatos, hogy pont a ELTE jogász szakán nincs tudományos írás óra, vagy legalább a Budapesti Corvinus Egyetem megoldásához hasonló online elérhető interaktív tananyag, a KIG TDK akadémiai írás előadása így kétségtelenül hiánypótló, de az el nem végzett kötelezettség kínzó hiányát mégsem képes pótolni. Mégcsak az sem enyhíti, hogy a HÖK proaktív módon elkérné a szóban forgó előadás anyagát, és azt elérhetővé tenné.

„A kiemelt időszakokban – leginkább vizsgaidőszak – hetente tartanék online üléseket”

Ezen üléseken, amelyeken az évfolyamképviselők és a Tanulmányi Bizottság tagjai lettek volna jelen, a felmerülő – tanulmányi – problémákat beszélték volna át a résztvevők. A feltételes mód és a múlt idő is előrevetíti, hogy ez a vállalás sem teljesült. Az alelnök beszámolója alapján: „a Bizottság a vizsgaidőszak során folyamatosan egyeztetett a felmerülő problémák mentén, azonban ezek nem előre megszabott időpontokban történtek, hanem amikor probléma merült fel üzenetek formájában, vagy online hívásokban azonnal egyeztettünk ezekről.”

„Ám amikor a legnagyobb szükség volt rá, ő eltűnt” hangzik el a híres mondat az Avatar: Aang legendája című sorozatban és nem is lehetne az idézet relevánsabb számunkra sem. A 2024/2025 őszi félév tárgyfelvételénél, vagyis a teljes ötödik évfolyam számára tárgyaik teljesítésére utolsó esélyként kínálkozó alkalom során az egyetem részéről felmerült, hogy a tematikai egyezést mutató kötelezően, illetve szabadon választható tárgyak többszöri teljesítése is csak egyszeres teljesítésnek minősül. Mindez az egyetem részéről sem korábban nem volt, és azóta sem lett jelezve a hallgatók felé. Az ötödik év évfolyamképviselője Pammer Máté ugyan írásban több alkalommal felkereste a tanulmányi alelnököt, aki az üzenetet látta, aznap mégsem reagált, mert állítása szerint Erasmuson tartózkodott.

A sürgős kríziskezelés azért lett volna elhanyagolhatatlan, mert mindez már a versenyjelentkezés utolsó napjaiban történt és egy rossz hallgatói döntés következménye legalább egy félév csúszás, valamint adott esetben az önköltséges képzés díjának megfizetése is lehetett volna.

A történet azonban nem áll meg ennyiben, hiszen Ludchen Levente és az elnökség további hibája, hogy nem gondoskodtak időben ügyvivő tanulmányi alelnökről, vagy inkább helyettesítésről tekintettel arra, hogy a félév során számos alkalommal kinevezett „ügyvivő alelnök” pozíciót egyébként nem vezeti be a HÖK Alapszabály és az elnök is csak saját ügyvivőit nevezheti ki.

Mindenesetre történt egy remélhetőleg apró elírás a 2024. szeptember 7. napján megtartott Küldöttgyűlésről készített jegyzőkönyvben. A fentebb ismertetett probléma ugyanis szeptember 12-14. napjai között zajlott le, amikor még Fehér László nem volt kijelölve ügyvivő tanulmányi alelnökké. A szeptember 7. napján szignált jegyzőkönyv alapján azonban látszólag mégis ki volt már nevezve és bár a HÖK senkit nem tájékoztatott róla, váltotta a tanulmányi alelnöki székben Ludchen Leventét. A kiküldött Küldöttgyűlési meghívó dátumozása mégsem erről árulkodik. Bízunk benne, hogy egy véletlen elírás történt, bár a transzparencia haloványan pislákoló fényén nem sokat javítana.

Tanulmányi GYIK évfolyamonkénti lebontásban létrehozva

A vállalás, ha nem is évfolyamonkénti lebontásban, de megvalósult és egy alapos, precíz munkát kaphattak a hallgatók kézhez. ITT elérhető.

„Különböző kisokosok készítését szorgalmaznám”

A vállalás ugyan többes számra szól, ezt mégis teljesítettnek vesszük. A 2024/2025. őszi félévre készült egy HÖK tanulmányi kisokos, amely elsősorban az elsőéves hallgatók számára a legfontosabb tudnivalókat és időpontokat tartalmazza.

Az írásbeli vizsgák teljesítési arányát tartalmazó, tanszékekkel közösen vezetett Excel táblázat vezetve volt

A vállalás, bár kifejezetten előremutató, mégis sikertelen. Az alelnök beszámolója alapján „volt törekvés ennek megvalósítására, azonban több tanszék nem kívánt ilyen, állandó formában vezetni táblázatot, mert felesleges többlet adminisztrációt jelentett volna”.

„Szeretnék létrehozni a csúszótábla továbbfejlesztéseként egy úgynevezett csúszósdokumentumot”

A vállalás sikertelen. Az alelnök beszámolójában a következőképp nyilatkozott: „jelenleg még nem sikerült olyan kielégítő, és megoldható koncepciót találni, amely többet tud nyújtani a hallgatók számára, mint a jelenleg elérhető ágrajzszerű megoldás”.

Egyebek

Kitértünk volna az elnökség két legnagyobb tanulmányi jellegű eredményére, a Polgári Jog 4 tárgy és a WireShark szoftverrel kapcsolatoskérdések megoldására is, azonban ahogy azt Szente Nóra Titanilla is leszögezi a 2024. szeptember 7. napján – vagy mégsem akkor – megtartott Küldöttgyűlési jegyzőkönyv szerint is „ha ilyen súlyú probléma merül fel, amúgy is nagy részben az elnök jár el.” Ezt a kérdést cikksorozatunk utolsó részében fogjuk értékelni.

Cikksorozatunk első része, amely az egyedüli HÖK elnökjelölt problematikájával foglalkozik ITT olvasható.

Hallgatók nélkül a hallgatókért?

2024. október 21. és november 10. napjai között lezajlott a ELTE ÁJK Hallgatói Önkormányzat elnöke megválasztásának első felvonása. A második felvonás december 2-án kezdődött, amelyre azért kerül sor, mert a hallgatók egynegyedét sem sikerült meggyőzni arról, hogy szavazatukkal valójában a kari demokráciát és saját képviseletüket támogatják.
Cikkemben körbejárom, hogy mivel magyarázható az, hogy a jelenlegi elnökségnek nem akad kihívója, valamint kitérek arra is, hogy miért problémás, ha csak egyetlen jelölt indul a HÖK-választáson.


1. Lehetséges ok:  Elégedettség
Elsőként a legoptimistább okkal kezdeném, hiszen lehetséges, hogy a hallgatók olyannyira meg vannak elégedve az elmúlt egy évben végzett munkával, hogy az elnökség leváltását még csak kockáztatni sem szeretnék azzal, hogy egy kihívót állítanak. Kézenfekvő lehet ez az értelmezés, ha belegondolunk, hogy a tavalyi választáson viszonylag kevés szavazat döntött a két versengő jelölt között, így a politikai verseny kockázatos döntés lehet. Habár az elégedettség a legoptimistább magyarázat, a legvalószínűtlenebb is, hiszen jogosan vetődik fel a kérdés, hogyha a hallgatók olyannyira meg vannak elégedve a jelenlegi elnökség munkájával, hogy egy rivális jelölt sem lép elő kihívóként, akkor vajon ez a mérhetetlenül elégedett tömeg miért nem adta le a szavazatát, és a szavazáson való részvételével miért nem fejezte ki töretlen bizalmát az elnökség felé.

2. Lehetséges ok: Füstös szobák
A kihívó nélküli választást szintén magyarázhatja az, ha az esetleges kihívókkal megegyeznek és így azok inkább lemondanak passzív választójogukról. Habár első ránézésre ez egy értékelendő gesztusnak tekinthető lenne, hiszen ki ne szeretné, hogy különböző világnézettel, ötletekkel és víziókkal rendelkezó hallgatók kompromisszumot kössenek egymással és közösen küzdjenek egy kitűzött célért, azonban a valóságban sokkal inkább motiválja az efajta politikai alkukat a pozíció- és hataloméhség, mint a közös célokért való küzdelem. Hiszen míg a regnáló elnök alternatívájaként fellépni, saját programmmal kiállni és a HÖK-ös kapcsolatrendszerből kiszakadni rendkívül nehéz feladat, amely nem feltétlenül térül meg, addig egy adott pozíció elfogadása már rövid távon is kifizetődik.

3. Lehetséges ok: A HÖK impotenciája
Racionális magyarázattal szolgálhat a politikai verseny hiányára az is, hogy a HÖK érdekképviseletébe vetett bizalom szinte elenyésző. Lehetséges, hogy a hallgatói közvéleményben kialakult egy olyan vélekedés, amely szerint a HÖK nem a hallgatókért van, hanem éppen fordítva: az önmagáért működik és az érdekképviselet csupán egy szépen csillogó hatalmi jelvény, amely főleg a választási időszakban kerül elő, akkor is leginkább jövőbeli ígéretként. Az érdekképviselet megvalósulását sokan a vizsgákon felmerülő problémák megoldásában látják, hiszen kétségtelen, hogy ezeket a HÖK valamilyen módon kezeli. Azonban maga a tény, hogy a vizsgákon folyamatosan felmerülnek problémák, önmagában bizonyítja, hogy a HÖK képtelen a probléma gyökerét megoldani. Jó példázza mindezt, hogy a magas bukási arány, az utólag megállapított belső ponthatár a hallgatók önértékelését sértő vizsgaélmények vagy a vizsgákról notóriusan elkéső oktatók máig olyan problémák, amelyek nem csupán egyszeri, „tüneti kezelést” igényelnének.

1 jelölt 0 választás
Annak, hogy csupán egy jelölt indul a HÖK-választáson, számos következménye van, a hallgatókra nézve azonban egyik sem nevezhető pozitívnak.


A szavazók semmibevétele,
Habár a monopólium közgazdaságtani alapfogalom, jól szemlélteti a politikában is, hogy miért problémás, ha egy adott területen megszűnik a verseny. Míg a monopólium a gazdaságban a termékek árának a növekedéséhez, és a minőségüknek a csökkenéséhez vezet, addig a politikában ugyanez a jelenség a szavazók elhanyagolásában, valamint az ígéretek elmaradásában mutatkozik meg. Jól szemlélteti a verseny hiányának káros hatásait ha a tavalyi HÖK elnöki választást az ideivel összevetjük. Míg tavaly Szente Nóra Titanilla az elnöki pozícióért való küzdelme során egy 32 oldalas dokumentumban foglalta össze a célkitűzéseit, addig idén ennek nyomát sem láttuk. Idén az elnök csupán egy rövid képsorozatot posztolt a HÖK Facebook oldalára, amelyben kitűzi a következő év vállalásait: „Legnagyobb célom, hogy továbbvigyük a tavalyi sikeres gyakorlatokat, és teljes mértékben kiaknázzuk a bennünk rejlő lehetőségeket.”

Habár a „folytatjuk” kampányszlogen nyilvánvalóan hangzatos, a konkrétumokról egy szót sem ejt. Tavaly a kampányidőszak miatt versenyhátrányt jelentett volna, ha valamelyik fél program nélkül vág neki a választásoknak, valamint, mivel rendkívül ritka eset, hogy egy HÖK-választáson több jelölt is indul, nem lehetett csupán a minimális 25%-os küszöböt célként kitűzni, hanem a hallgatók szélesebb körét kellett szavazásra buzdítani. Lásd a korábbi évek eredményeit.
A program  mellett elmaradtak a heti ajánlók is. A szeptember 23-án posztolt heti ajánló után a következő heti ajánlót november 24-én olvashatták Facebookon a hallgatók. Bonyolultabb matematikai számítások nélkül is látszik, hogy a két időpont között több mint egy hónap telt el. Érdekes az is, hogy abban az időszakban, amikor a HÖK-választásokon a 25%-os küszöböt nem sikerül elérni és a következő választásra való buzdítás egyre égetőbbé válik, egyből kettő heti ajánló is posztolásra kerül, az első november 24-én, a második pedig december 1-jén.
Fontos kitérni arra is, hogy habár októberben a HÖK ún. Plenárison a hallgatók kikérdezhették a HÖK-öt az elmúlt egy éves munkáról, az erről való beszámolót nem ismerhettük meg egyhamar, erre egészen november 27-ig várni kellett. A Facebook-posztban ez olvasható a Plenárissal kapcsolatban:

„Úgy gondoljuk azonban, hogy ezek a témák nemcsak az ülésen résztvevőket érintik, hanem minden hallgatót, hiszen közösségünkért végzett munkánk Rólatok szól.”

Habár a „rólatok” nagy R-rel való kiemelése rendkívül szívmelengető, fontosabb lett volna az éves beszámolót az első bukott választás előtt ismertetni, ha „ezek a témák minden hallgatót érintenek”, ez azonban elmaradt. A hallgatók bevonása, tájékoztatása, csakúgy mint a Heti ajánló és a választási kérdezz-felelek, csak azután vált fontossá, hogy az elnökség nem érte el minimális küszöböt.


Apátia a közügyekkel kapcsolatban
Alapvetően megfigyelhető az az apátia, amely az egyetemi közügyekkel kapcsolatos. Nem véletlen, hogy az érvényes és eredményes választáshoz nem többség, hanem csupán a nappali tagozatos aktív hallgatók 25%-ának szavazata is elég. Az apátiának egyik oka abban keresendő, hogy a hallgató nem érzi, hogy a szavazata értékes. Jól példázza ezt a kérdezz-felelek párbeszéde:



Jogosan vetődött fel a kérdés, hogy miért éri meg szavazni, ha csak egy jelölt indul a választásokon. A kérdésre a válasz pedig a következő: a szavazatod így is számít, hiszen a választási küszöböt el kell érni. De vajon kinek számít a szavazat? Hiszen a szavazó hallgatónak nem az az érdeke, hogy meglegyen a küszöb, hanem hogy választhasson, és belátása szerint dönthessen. Örkényi egypercesbe illő groteszk párbeszéddé válik az idézett kérdezz-felelek, ha elképzeljük, hogy egy országgyűlési képviselő azzal kampányol a pártja mellett, hogy szeretnének bekerülni a parlamentbe. A hallgatókat pont azzal lehetne motiválni az egyetemi közügyekben való aktív részvételre, ha a döntéseiknek súlya és következménye lenne. Azonban a HÖK minimum küszöbét el sem érő választásnak nincs következménye, a következő választásnál megpróbálják összegereblyézni a kellő szavazatokat, ha pedig nem sikerülne, akkor jöhet a következő választás. Tekintettel arra, hogy a hatályos ELTE ÁJK HÖK Alapszabály alapján nem lehet rendkívüli elnökválasztást kiírni, amennyiben a kiírástól számított harminc napon belül rendes elnökválasztást kell kiírni. Ebből következik, hogy elméletben a választás számtalanszor kiírható egészen a jövő évi rendes választásokig. Arra nem kapunk választ, hogy miben látja az elnökség saját felelősségét abban, hogy nem sikerült elérni a minimumot, abba sem avatják be a hallgatókat, hogy ebből milyen következtetést, tanulságot vontak le a következő kampányidőszakra nézve. Pedig ezek mind olyan kérdések, amelyek a Plenárison elhangzottakhoz hasonlóan, „nemcsak az (elnökségi és küldöttgyűlési – a szerk.) ülésen résztvevőket érintik, hanem minden hallgatót.”

Nyertesek és vesztesek
A kialakult helyzetnek tagadhatatlanul megvannak a nyertesei és a vesztesei is. Nyertesei a HÖK-elnökség tagjai, akiknek nem kell programmal előállnia, akiknek nem kell egy jelölti vitában ötleteik mellett érvelni és akiknek nem kell az eltelt egy év munkájáról beszámolót készíteni, hogy a hallgatók megalapozott döntést hozhassanak a választás során, hiszen legrosszabb esetben is jön a második forduló és egy újabb esély.
A kialakult helyzetnek pedig a hallgatók a vesztesei, hiszen nem tisztelik meg őket egy programmal, nem hallhatnak terveket a következő egy évre vonatkozóan, nem értékelhetik a HÖK munkáját egy időben posztolt éves beszámolóval és nem érezhetik, hogy szavazatukkal bármi érdemlegesről is dönthetnének (hiszen ha nem szavaznak azzal is maximum egy újabb választást „kockáztatnak” meg).

Jelen cikkben csak a politikai verseny hiányának lehetséges okait és azoknak a következményeit taglaltam, Oszlánszki Márkóval közösen írt cikksorozatunk következő részében a HÖK elnökség tagjainak ígéreteit, azoknak megvalósulását, valamint az egyéves munkájukat fogjuk értékelni.