Koltai Róbert Jászai Mari-díjas magyar színművész, filmrendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja hamarosan betölti nyolcvanadik életévét, melynek alkalmából beszélgettünk vele színházról, filmről, egészségről.
Címke - művészet
A Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum együttműködésével április 14-e óta megtekinthető a Csontváry 170 kiállítás, amely július 16-ig Budapesten, augusztusban pedig Pécsett, a Csontváry Múzeumban lesz látogatható. Továbbá van mód csoportos kedvezmény igénylésére, a 26 év alatti látogatók pedig engedményes jegyeket válthatnak. Mindezeken felül tárlatvezetés is kérhető.
Tovább
Egy idegen bolygón kékbőrű humanoid lények élnek, akik az embereknél jóval nagyobbak, hosszabb életűek és egy igen különleges életmódot folytatnak, elméjükkel pedig rá tudnak kapcsolódni a természetre. Ez mind ismerős lehet a filmkedvelők számára; nyilván mindenki tudja, hogy az 1973-as, francia-csehszlovák koprodukcióban készült A vad bolygó (La Planète Sauvage) című filmről van szó, amit ma ötven éve mutattak be Cannes-ban.
Tovább
A klímaválság egyre nagyobb fenyegetést jelent a bolygónkra és az emberekre nézve, nem meglepő tehát, hogy a kérdés nemcsak a politikai párbeszédben, hanem a művészetben is gyakran napirendre kerül. Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta első nagyjátékfilmjükben egy olyan jövőképet festenek le, ahol az emberek szörnyű árat fizetnek a fennmaradásukért, mindezt igen sajátos látványvilággal és narratív eszközökkel mutatják be.
Tovább
Az eredetiség kincs a művészetben, ugyanakkor nem kapnak túl sok elismerést azok az utánzók, akik olyan pontossággal tudják más művészek stílusát másolni, hogy még a szakértőket, sőt, az eredeti szerzőt is megtévesztik vele. Hory Elemér magyar festő munkássága a hamísítás művészetét tükrözi. Mai cikkünkben az 1976. december 11-én elhunyt művész életét mutatjuk be.
Tovább
A Séta a napfényben sorozat folytatása és befejező része „A lemenő nap sugarai” címre hallgat. Ide olyan képeket válogattam össze, amelyek azt a néhány percet mutatják be, míg egy forró nyári estén lenyugszik a Nap.
Tovább
2017-ben vásároltam meg az első igazi festőkészletemet, akkoriban azt gondoltam, inkább rajzolni szeretek, de egy próbát megér, hátha tetszik majd ez is. Mondanom sem kell, hogy magával ragadott a festés, a színek és az, hogy minden papírlapnak vagy vászonnak különböző fázisai vannak egy kép elkészülte során. Először ott a lehetőség, hogy egy üres vásznon egész világokat lehet megálmodni, később pedig egy újabb réteg festék bármilyen hibát ki tud javítani, aztán megszületik a táj.
Tovább
Miután befejeztem panaszaim részletezését, az eddig nyugodt, barátságos főorvos tekintete megváltozott, jéghideg pillantása szinte rémisztő volt. Egy mély sóhajtást követően komoran közölte a lehető legrosszabb kimenetelt: kórházban kell maradnom megfigyelésre. Ez nem is lenne olyan helyzet, amely bárkinek gondot okozna vagy félelemre adna okot, de teljesen más képet fest annak fényében az ítélet, hogy a szóban forgó főorvos pszichiáter. Az arcom elsápadt, a frissen meszelt falnál is fehérebb árnyalatot vett fel, a mellkasom összeszorult, minden egyes lélegzetvétel emberfeletti erőt igényelt. A főorvos, miután hagyta, hogy konstatáljam a tényt, elmondta az instrukciókat, hogyan történik a betegfelvétel, kit keressek. Mielőtt a téglákkal tarkított ,,E’’ épület felé vettem volna az irányt, felhívtam édesapámat és megkértem, hogy hozzon nekem ruhát több napra, ugyanis sokáig nem megyek haza.
A betegfelvétel után egy fiatal ápolóval beszéltem, ő mutatott be új szobatársaimnak, akiktől először kicsit féltem. Szerencsére az emeleten kaptam ideiglenes szállást, utólag belátva nagyon örülök ennek. Az ápoló mondta, hogy adnak nyugtatót, injekció formájában, de ezt a lehetőséget visszautasítottam és inkább tablettaként vettem be. A srác elmondása szerint ki kell hogy üssön, vicceskedve hozzátette: „jó cucc”. Két órával a Rivotril elfogyasztása után meglátogattam az ápolói pihenőt, beszélgettem a gyógyszert adó ápolóval és mondtam, hogy nem ütött ki egyáltalán, de a szorongásomon javított, könnyebben össze tudtam barátkozni sorstársaimmal.
Az első éjszaka utáni reggel gyógyszerosztás volt. Ekkor egy számomra ismeretlen, fehér kapszulát kaptam a reggeli Rivotril mellé. Utólag kiderült, hogy kariprazin, ami egy antipszichotikum. Akkoriban még nem voltam tisztában ennek hatásaival. Szokásom utánanézni azoknak a gyógyszereknek, amiket szedek. Nagyon elővigyázatos és érdeklődő vagyok ebben a tekintetben.
Nagyjából 4. nap. Folyamatos vizsgálatok, vizitek. Vért is vettek tőlem. A vérképem egészséges. Különböző teszteket kellett kitölteni. Ezek között volt egy 500 pontos kérdéssor is. Eredménye kimutatta, nem vagyok pszichopata, csodás. Találkoztam néhány földszintivel is. Ők a durvább arcok. Köztük volt Gyuri. Mérnök, fizikus, zseni, őrült. Figyelmeztettek, óvatosan bánjak vele. Ingerlékeny, agresszív néha. Én nagyon jókat beszéltem vele.
Egy hét eltelt. A napok összemosódnak. A gyógyszeradag emelkedik. Még mindig vizsgálnak. Látogatás csak napi 1 óra. Rájöttem, mozognom kell. A körfolyosón keringek. Zenét hallgatok. Nehéz épeszűnek maradni. A cigi jó barát. Értek a technológiához. Betegtársaimnak segítek. Ők hálásak. Nagyon jól esik. Szeretek segíteni. Cigizéskor beszélgetünk. Megismerem mások sorsát. Nagyon szomorú történetek. Hasonlítanak rám. Nagyon sok okos ember.
9. nap. Kánikula. Nem akarom! Engedjenek ki! Kezelőorvosom. Könyörgöm. Makacs. Nem enged. „Bírd ki!” -mondja. Gyógyszer. Több. Elviselhetetlen. Rosszullét. Lemosdatnak. Jobb. Felfrissülés.
11. nap. Nagy. Zaj. Földszint. Üvegcsörömpölés. Főorvos. Rohan. Elszabadult. Ápoló. Megtámadták. Másnap. Ablak. Lent. Bejárat. Betörve. Rettegés.
12. nap. Soha. Nem. Ér. Véget. Reménytelenség. Megőrülök.
14. nap. Édesapám. Jön. Szabadság. Ez. A. Valóság?
Borítókép forrása: 1
JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS
Ezt a mintámat Zeffirelli Napfivér Holdnővér című filmje ihlette. Megérintett a két szentnek a gyönyörű Istenkapcsolata és a barátságuk egymás felé. Isten volt a mindenük és Istenben maradva tudtak a világban élni. Megtudták látni mindenkiben és mindenben Istent, az emberekben és a természetben egyaránt. – Rapkay Réka festménye
JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS
Pár évvel ezelőtt leltem rá a fotózás művészetére, és azonnal magába szippantott. Habár kezdetekben csak csodáltam a szebbnél szebb képeket, eljött az az idő, amikor már nem éreztem elegendőnek ezt a passzív oldalt. – Boros Kristóf képei és írása.
Tovább