Hiba volna azt hinnünk, amit látunk, hallunk vagy tapasztalunk az feltétlenül helyes vagy igaz. Ugyancsak hiba volna elkönyvelnünk minden minket ért tanítást vagy információt abszolútnak, érkezzen az másoktól vagy a világtól. Miért? Mert a világ örök körforgásban van. Minden pusztul és épül, percről-percre változik. Aki azt hiszi, hogy ezen változással csak úgy sodródnia kell az embernek, nem feltétlenül tűnik tökéletesen tájékozottnak. Biztosan ennyi lenne az emberi élet? Születés és pusztulás, élvezet és fájdalom, öröm és bánat, siker és kudarc váltakozása? Ennyi lenne maga az ember, avagy többek vagyunk annál, mint ezen változások, melyeket főleg testünkkel fogunk fel? Továbbmenve, nem lehetséges-e, hogy pont az tesz minket emberré, ha valami ezeken túlit produkálunk?
Zsombor barátomat egyszerre tartom kiváló gondolkodónak és művésznek, aki képes arra, hogy olyan útra kalauzolja az olvasót, amelyen talán nagyobb tudatosságra tehet szert. Jelen értekezésében rámutat arra, hogy a szabadság, melyhez az ember oly mód ragaszkodik, felénk talán egy hamis arcát mutatja, amelyből ennek okán előbújhatnak csalóka szavak is. Kívánok hozzá kellemes olvasást!
Tovább