Nagyjából tizenhét éves lehettem, amikor eldöntöttem, hogy utazni fogok, és bejárom a világot. Ez nem egyedi kívánság, a #wanderlust az egész millenniumi generációt áthatja, mint a romantika költőit az elvágyódás. Hiú dolog lenne magam igazi utazónak neveznem, de diákként átlag évi öt országgal a tarsolyomban talán adhatok pár tippet az wanderolni vágyóknak.
1. Prioritások
Diákként, olyan szakon, ami felér másfél főállással, munka nélkül, elég korlátozottak a lehetőségek, ebbe bele kell törődni. Amíg be nem futunk, addig sem ülhetünk otthon, így mindenkinek azt ajánlom, hogy döntse el, mi az igazán fontos számára. Ha megteheted, lakj otthon, akkor is, ha pár kellemetlenséggel jár, mivel messze ez a legolcsóbb (kvázi ingyenes) megoldás, vagy vállalj pár napos munkákat, amikor épp belefér az idődbe. A legtöbben abban a privilegizált helyzetben vagyunk, hogy hozhatunk ilyen döntéseket.
2. Vadássz
Kicsit kevesebb meme-oldal és több utazás szempontjából releváns oldal követése a közösségi médián eléggé megdobja a veled szembejövő lehetőségek számát. Ha sztárhírek özönében fürdik a hírfolyamod, lehet, hogy elkerüli a figyelmed egy nagy akciót hirdető légitársaság, vagy egy olyan pályázat, melynek keretében akár teljesen ingyen, vagy részleges költségtérítéssel utazhatsz egy új országba. A mobilitásra ösztönző kezdeményezések világában rábukkanhatsz ilyen lehetőségekre, ha fiataloknak szóló és/vagy szakmai érdeklődésedhez igazodó oldalakat követsz, és valamelyest lecsupaszítod a rád ömlő információáradatot.
3. Bízz az emberekben
Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy csak ésszerű keretek között, nem naivan. Egy országot vagy várost a legjobban azoknak a segítségével lehet megismerni, akik ott töltik a mindennapjaikat. Ők nemcsak szakértelmükkel segíthetik a boldogulásodat, hanem elképesztően érdekes ismeretségeket köthetsz, szinte teljesen a véletlen folytán. A Couchsurfingen keresztül olyanokkal ismerkedhetsz, akik szeretnének más országból érkezőket vendégül látni, hogy más kultúrákkal találkozhassanak. Ha regisztrálsz az oldalra, megadhatod utazásod időpontját, és a beérkező ajánlatok közül választhatsz szimpatikus házigazdát. Sok esetben muszáj szelektálnod, de nemcsak élményekkel, hanem igazi barátokkal is gazdagodhatsz.
4. Ne legyél túl turista
Nem akarok szívtelennek hangzani, de nem kell minden óriáskerékre felülni és minden látnivalót megnézni csak azért, mert már ott vagy. Bár a művelődés elkötelezett híveként a minden múzeum felé hajlik a kezem, mégis tudom, hogy vannak azok az attrakciók, amik kihagyhatatlannak tűnnek első látásra, de nem azok. Ennek ellenére semmiképpen se hagyjuk ki az olyan elképesztően ikonikus múzeumóriásokat, mint a Pergamon Múzeum Berlinben, vagy a Louvre (ez utóbbi EU állampolgároknak 25 éves kor alatt ingyenes), azonban nem muszáj mindig mindent megnéznünk, ami a Top 10-es listákon szerepel, mert a sűrű menetrend folytán nem fogunk mindenre emlékezni, és az utunk rohanás lesz. Sokszor elég lelassítani, a folyóparton beszélgetni és nézni az embereket.
5. Kalkuláljatok
Gondoljatok át minden lehetőséget: hasonlítsátok össze a repülőjegy árát a busszal, vonattal, és ebben az esetben ne feledjétek, hogy az idő pénz, tehát azt is át kell gondolni, hogy az egyik valamivel drágább, de tizenkét óra helyett egy óra alatt ott vagytok, és azt is, melyik napszakban ér oda a jármű, amit választotok. A tömegközlekedés drága mulatság tud lenni, így számoljátok át, azzal jártok-e jobban, ha drágább belvárosi szállást választotok, és sok helyre gyalog mentek, vagy azzal, ha olcsóbbat, ami messzebb van a központi helyektől, és inkább buszoztok majd. Ezek mind az adott várostól függő tényezők.
6. Legyetek spontának
Ha egy adott helyre szeretnétek egy fix időpontban menni, nehezebb lesz jó ajánlatokat találnotok, mint ha nyitottan álltok hozzá az utazáshoz, és készen álltok spontán jegyet venni és összepakolni. Bár sokszor komplikált az egyetemi élethez igazítani a spontán utakat, mégis lehet a csillagoknak szerencsés állása. Ha jó lehetőséget láttok, csapjatok le rá, és legyen az a jelmondat: „Ott még úgysem jártunk!”
