Az egész világ lélegzet-visszafojtva figyel Kínára. A koronavírus áldozatainak száma több mint 2000 fő, a megbetegedések száma közel 76 000. A kimondottan nagy médiafigyelem ellenére közel sem ez minden idők legsúlyosabb járványa. Mai cikkünkben megkíséreljük áttekinteni a történelem legpusztítóbb járványait.
Pestis
Ki ne emlékezne a történelemórán oly sötétként ábrázolt középkorra, ahol a patkányok, a szemét és a pestis a mindennapok része volt? A fekete halálként is ismert betegség milliók halálát okozta. Talán az kevésbé közismert, hogy ebben az időszakban alakult ki az a ma is használatos módszer, amit karanténnak hívunk.
A szó eredetileg negyvenet jelent, ugyanis negyven napra zárták be azokat a családokat, amelyeknek tagja vagy tagjai megbetegedtek.
A karanténban összezárva többnyire a korábban egészséges családtagok is elkapták a betegséget és életüket vesztették, viszont aki valamilyen csoda folytán túlélte a betegséget, az egész életére védett lett.
Azt talán kevesen tudják, hogy ebben a korban úgy tartották, hogy a katasztrófáért bizonyos bolygók sajátos együtt állása, a földrengések, illetve a zsidók felelősek.
Spanyolnátha
Sokak szerint ez volt az a betegség, ami a legtöbb áldozatot követelte a történelem során. 1918 márciusában – azonfelül, hogy az első világháború könyörtelenül szedte áldozatait – az emberiségnek ezzel a korábban ismeretlen járvánnyal is meg kellett küzdenie.
Érdekes módon a legtöbb beteg 25-40 éves kor közötti férfi volt, valószínűsíthetően azért, mert immunrendszerük túlreagálta a betegséget. Más feltételezések szerint azonban ez annak volt köszönhető, hogy ők korábban még nem találkoztak hasonló járvánnyal, így szervezetük nem volt megfelelően felkészülve – 1889-ben kitört az ún. orosz influenzajárvány, aminek következtében az idősebb generáció bizonyos fokú védettséget élvezett. A vírus terjedéséhez az is hozzájárult, hogy a lövészárkokban rendkívül rossz higiéniai állapotok uralkodtak.
Kolera
A kolera azon járványok csoportjába tartozik, amik időről időre újra felütik fejüket. A betegség a XIX. században volt a legjelentősebb. Az úgynevezett Vibrio cholerae nevű baktérium terjeszti, ami a meleg, sós vizekben található meg. Leggyakoribb formája a járvány elkapásának, ha valaki olyan ételt, illetve italt fogyaszt, ami tartalmazhatja a baktériumot (például nem megfelelően elkészített halételt). Valószínűleg már az ókori görögöknél is megjelent a betegség, de az első hivatalos beteg a XIX. századi Indiából került ki. Ezek után gyorsan megfertőződött India mellett Mianmar és Sri Lanka is.
SARS
Bár SARS-vírussal sokkal kevesebben fertőződtek meg, mint az előbb említett két járvánnyal, mégis érdekes lehet, ugyanis ez is a koronavírusnak egy fajtája. 2002 és 2003 között tartott a járvány, ami szerencsére csupán 8000 embert érintett. Viszont az új koronavírussal összehasonlítva a halálozási rátája magasabbnak tűnik (természetesen ezt – amíg a járvány véget nem ér – nem tudhatjuk biztosan). Ez a vírus is Kínából indult: Guangdong
tartományból terjedt el az egész világon, a leggyakrabban egészségügyi alkalmazottakat érintett. Gazdaságilag is jelentős hatást gyakorolt Kínára: az első évben csaknem 12 százalékos volt a gazdasági visszaesés az országban.
H1N1/madárinfluenza
A H1N1-et vagy madárinfluenzát sokan a XXI. század első igazi világjárványának tartják. 2009-ben és ’10-ben okozta a legtöbb megbetegedést. Azért volt különösen veszélyes, mert míg más vírusok általában két genetikai elem kombinációját tartalmazzák, a madárinfluenza négyet, amiből kettő sertésinfluenza, egy madár- és egy humán jellegű. A vírus kiindulását nem tudják pontosan meghatározni, de valószínűleg Mexikóból származik, és feltételezhetően sertések terjesztették el az emberek között.
Fekete himlő
A pestis mellett az egyik legpusztítóbb vírusként tartják számon, hiszen
közel 300 millió halálos áldozattal járt a történelem során.
Ráadásul, aki meggyógyult a betegségből, az is egy életen át viselte bőrén a jeleit. A betegség magas lázzal, fejfájással, majd végül kiütésekkel járt, aminek nyomai sosem múltak el. 1979-ben a WHO jelentésében közölte, hogy sikerült véglegesen megfékezni a betegséget. A járvány itthon is szedte áldozatait, sajnos sokszor azok sem kerülték el hatásait, akik túlélték a betegséget. Kölcsey Ferenc például ennek a betegségnek hatására veszítette el fél szemét.
HIV/AIDS
A HIV fertőzés okozza az AIDS nevű betegséget, ami a beteg lassú halálát okozza. A diagnózistól számított 10 évig is eltarthat a lefolyása. Többnyire szexuális úton terjed, de a terhes és szoptató anyák is átadhatják gyermekeiknek, illetve fertőzött vér átömlesztése útján is továbbadható. A fertőzöttek száma ma eléri a 40 milliót.
A betegségben talán az a legveszélyesebb, hogy a fertőzöttek közel fele nem tud róla, hogy hordozója a járványnak. A halálozást nagyrészt az okozza, hogy a betegek immunrendszere nem elég ellenálló. A legveszélyeztetettebbek csoportjába a homoszexuális és biszexuális férfiak tartoznak. Az AIDS-nek jelenleg nincs ellenszere, sem védőoltása.
A koronavírus az előbbiekben említett járványok hatását jelenleg meg sem közelíti, legalábbis ami az áldozatok számát illeti. Azonban a napokban Olaszországban is felütötte a fejét a betegség, ami egész Európára nézve riasztó. A velencei karnevált megszakították az idén, és az országban tanuló diákok igyekeznek minél hamarabb hazajutni.
A kínai gazdaság jelentősen meggyengült, a repülőjáratok száma tizedére csökkent, de Hszi Csin-ping kínai elnök mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy ez a hatás csupán rövidtávú és kezelhető. Trump bejelentette, hogy áprilisra a meleg következtében a járványnak vége lesz. Világszerte, így Magyarországon is komoly óvintézkedések vannak a betegség továbbterjedésének megakadályozására.
Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13