A 2022-es választások múlt héten vasárnap zajlottak le, karöltve a gyermekvédelmi népszavazással. Annak ellenére, hogy a legtöbben jogosultak vagyunk választójogunk gyakorlására, sokan mégsem ismerjünk ennek a jogi hátterét, és a választási rendszer működését. Mai cikkünkben a választások margójára, ezekről fogunk részletesen értekezni.
Kik jogosultak a választójog gyakorlására?
A magyar választási rendszer megértéséhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, hogy kik is rendelkeznek választójoggal. Az Alaptörvény XXIII. cikkének (1) bekezdése alapján minden nagykorú magyar állampolgárt megillet a választójog, tehát, hogy az országgyűlési képviselők, önkormányzati képviselők, polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásában részt vegyen. Amellett, hogy dönthet arról, hogy ki mellett szeretné letenni a voksát, ő maga is indulhat a választáson, tehát választható a már előzetesen említett cikk alapján.
Az Alaptörvény azonban kiemeli azoknak az emberek a csoportját is, akik nem jogosultak a választójogra. Ezek az ún. természetes kizáró okok, amelyeket ugyanezen cikk (6) bekezdése ír le. Ez alapján azok, akik bűncselekményt követtek el vagy a belátási képességeik korlátozottsága miatt a bíróság kizár a választójog gyakorlásából, nem szavazhatnak a választásokon. A kizárás kérdéséről a bíróságnak felülvizsgálati eljárás alapján kell meghoznia a döntést. A bíróság kizárhat valakit a választójoga gyakorlásából a pszichés állapota, a szenvedélybetegsége, a szellemi fogyatkozása következtében. Ezen személyi kör mellett továbbá nem tekinthetőek választhatónak és nem is választhatnak azok, akiket a közügyek gyakorlásától eltiltanak, és ennek hatálya alatt állnak.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy azok a választópolgárok, akik magyarországi lakóhellyel nem rendelkeznek, ők regisztráció után gyakorolhatják a választójogukat. Ez azt jelenti, hogy a múlt heti országgyűlési választáson, illetve a népszavazáson csak úgy vehettek részt, ha előzetesen, a szabályzatnak megfelelően regisztráltak, vagyis a Nemzeti Választási Iroda névjegyzékbe vette őket.
Ám nem volt mindig ennyire széles a választásra jogosultak köre. Történeti szempontból a magyar választójog folyamatos változásnak volt kitéve, ugyanis a különböző történelmi korszakok felbukkanásával és eltűnésével egyre jobban nőtt (egy-két kivétellel) a választásra jogosultak köre. Említhetjük itt a nők választójogi mozgalmait, amelyek Európa-szerte sikereket értek el az előző században, mely által végül eltörölték a jogi megkülönböztetést a nők és a férfiak között.
Mindezeken felül a választójog kiszélesedésének, illetve korlátozásának a gondolata is megfigyelhető a magyar történelemben. A középkor végének közeledtével Magyarországon a királyválasztás jogát a főurak, a szabad királyi városok képviselői, valamint az egyházi vezetők, illetve a nemesség tudhatta magáénak az 1447. évi dektrétum alapján. Az idő előrehaladtával pedig már elképzelhetetlen lett az az eszme, hogy kizárólag egy ilyen szűk réteg rendelkezzen szavazati joggal. A 19. század közepén a magyar lakosság mindössze hét százaléka rendelkezett választójoggal, miközben Európa többi részén az arány körülbelül harminc százalékos volt.
Hol is lehet szavazni?
A legegyszerűbb válasz erre a kérdésre, hogy a kijelölt szavazókörben. Azonban ez nem minden választópolgárt érint. Amennyiben valaki egy másik szavazókörben tenné le a voksát, ahhoz egy átjelentkezési kérelmet is szükséges benyújtania. Az átjelentkezési kérelmet online, illetve papír alapon is be lehet nyújtani.
Ha pedig valaki külföldön szeretne élni a választópolgári jogaival, akkor leadhatja szavazatát a nagykövetségeken is. Ebben az esetben viszont még feltétel a külképviseleti névjegyzékbe vétel kérvényezése.
Összefoglalóan a fent kifejtettekről az mondható el, hogy ha valaki voksolni szeretne, de valamilyen okból kifolyólag a saját választókörében ezt nem tudja megoldani, akkor azt a számára kijelölt szavazókörön kívül, előzetes átjelentkezési kérelem után, máshol is van módja megtenni.
Mit kell tudnunk dióhéjban az országgyűlési választásokról?
A négyévente megrendezésre kerülő országgyűlési választások lényege abban rejlik, hogy annak során megválasztásra kerüljön a 199 országgyűlési képviselő. A választások időpontját a köztársasági elnök tűzi ki, amelynek még a választások előtt hetvenkét nappal korábban meg kell történnie. Magyarországon vegyes arányos választási rendszerműködik, amelynek jelentősége abban áll, hogy az országgyűlési képviselők egy részét az egyéni választókerületekben (106 fő) választják, a másik részét pedig az országos pártlistáról (93 fő). Ez alapján egy választópolgár kettő szavazatot ad le: egyet az általa választott helyi jelöltre, egyet pedig a pártlistán az általa kedvelt pártra. Az egyéni választókerületekben a képviselők a tisztségüket relatív többség alapján nyerik el, így az a jelölt győz, akinek a legtöbb szavazata van. Akik azonban nem rendelkeznek lakcímmel, azok viszont csak a listás szavazáson tudnak részt venni, hiszen egyetlen választókerülethez sem tartoznak.
Fontos még kiemelni, hogy a választásban való részvételre senki sem kötelezett, a szavazás teljesmértékben önkéntes, nem úgy, mint például Belgiumban, ahol kötelező.
Összességében megállapíthatjuk, hogy Magyarországon nagy a választásra jogosultak köre, és csak speciális esetek vezetnek ahhoz, hogy valaki ne élhessen a választójogával. Hazánkban vegyes arányos választási rendszer működik, amelyben a választópolgár kettő voksot ad le.
Reméljük, hogy a mai cikkünk segített megérteni a jelenlegi választási rendszer alapvető működését, és hozzátett kicsit olvasóink állampolgári ismereteihez.
Források: X
Alaptörvény
