Válogatott kötelezettségek és a koronavírus – Interjú Tömő Attilával II. rész

Interjúnk második részében a válogatott labdarúgó kötelezettségeit vettük górcső alá, emellett szóba került az is, hogy a koronavírus mennyiben változtatta meg a válogatott életét, valamint az Európa Bajnokság kapcsán felmerülő feladatokról és reményekről beszélgettünk.

Az interjú 2020. 11. 30.-án készült. 

Jurátus: Miután megérkezik a labdarúgó Telkibe, a válogatott edzőközpontjába, onnantól kezdve milyen kötelezettségekkel néz szembe?

Tömő Attila: Először is van egy program, amihez a játékosnak alkalmazkodni kell az összetartás alatt, amibe beletartozik például az, hogy mikor van edzés vagy étkezés. Ezenfelül reggelente vannak különböző mérések és állandó tesztelés a koronavírussal kapcsolatban. A válogatott összetartások első felében szokott lenni fotózás, és emellett mindig van egy-két játékos, akinek a sajtó kérdéseire kell válaszolnia. A programot tekintve rugalmasak vagyunk, a labdarúgó szabadidejében lehet a szobájában vagy a közösségi terekben játszhatnak (pl. billiárdoznak, dartsoznak). Kötelező dolgok nem igazán vannak. Néha van egy-egy szponzori kötelesség, aminek eleget kell tenni, viszont azt sem szoktuk kötelezővé tenni, inkább csak kérni szoktuk, és az esetek döntő többségében el is vállalják a játékosok. Tehát nincsen probléma ezzel, jó a kapcsolat velük, ők is emberek. Általában rosszabb a labdarúgók megítélése, mint a valóság. Például sokat adakoznak, úgy is, hogy a közvélemény nem is tud róla. 

Van olyan szabály, hogy az edzőtábort nem szabad elhagyni?

Engedély nélkül nem szabad elhagyni az edzőtábort. Indokolt esetben – például fogorvos miatt – értelemszerűen lehet, de arra, hogy mondjuk egy baráti találkozóra kimenjenek a játékosok, nincs lehetőség. A járvány előtti időszakban figyeltünk arra is, hogy legyen egy olyan nap, amikor a család, barátok bejöhetnek az edzőtáborba egy délutánra azért, hogy a játékosok ne legyenek teljesen elzárva a külvilágtól. Előfordult, hogy elmentünk közösen vacsorázni, vagy moziba, így próbáltuk színesíteni az együtt töltött 7-10 napot, de most a koronavírus miatt ez megváltozott.

Olyanról nem tudok, hogy bárki ezt a tilalmat megszegte volna.

Ha mégis volt ilyen, akkor nagyon ügyesen csinálta, mert nem bukott le. Viccet félre téve, ők profi labdarúgók, egyrészről érzik a válogatott meccsek fontosságát, másrészt tudják, hogy mit veszíthetnek.

Ha ilyen történne, és kiderülne, első körben valószínűleg egy, a szövetségi kapitánnyal folytatott négyszemközti beszélgetésre kerülne sor. Attól is függ, hogy milyen súlyú a dolog: ha kimegy valaki a kisboltba egy rágóért Telkiben, az nem akkora probléma, mintha részegen randalírozna, mert akkor valószínűleg többet nem kellene jönnie a válogatottba. A konkrét esettől függ a következmény.

Amikor megérkezik a játékos Telkibe, akkor létrejön egy szerződéses jogviszony az MLSZ és közte?

Nem, egyetlenegy megállapodást kötünk. Nem titok, hogy amikor elsőként jönnek a válogatottba, akkor kötünk egy ilyen arculati szerződést, hogy használhatjuk a fényképüket az mlsz.hu-n, vagy egyéb helyeken, amikor válogatott szerelésben vannak. Tehát amikor pályára lép a labdarúgó, akkor azt a szerződése értelmében továbbra is a klubjának a „színeiben” teszi, csak a klubja köteles volt őt elengedni. Az MLSZ-t nem terheli ennélfogva fizetési kötelezettség sem a klubok felé. 

Mi a helyzet akkor, ha az edzőtáborban megsérül valaki? 

A sérülés mértékétől függ. Ha egy kisebb húzódás, vagy valami egyéb, ami pár napon vagy héten belül rendbe jön, akkor semmi, nincs benne kockázat. Ha viszont hosszabb időre kiesik valaki, mert műteni kell (szalagsérülés vagy törés miatt például), akkor a FIFA kompenzálja az adott klubot. Tehát nem az MLSZ-nek kell fizetnie a klub felé, hanem a FIFA-nak. Ez minden országra vonatkozik, egységesen. Mi is megadunk egyébként minden segítséget, például az EB-n is megsérült egy játékosunk, akkor az ő klubja is kapott kompenzációt, plusz volt, hogy a kezelési költségek egy részét is átvállaltuk.

A koronavírus mennyiben változtatta meg a munkáját?

Sokban. Tesztelni kellett folyamatosan, nem csak akkor, amikor beértünk Telkibe, sőt arra kértünk mindenkit, hogy negatív teszttel jöjjön. A kijutás mellett remek dolog, hogy egyik játékos sem kapta el a vírust. Együtt voltunk az ősz folyamán kb. 30 napot, és senki nem fertőződött meg. Ezért tettünk is az orvosi stábbal, kötelező volt a maszkviselés, hiába voltunk buborékban, folyamatos volt a fertőtlenítés, az étkezéseket külön bonyolítottuk le stb.

A Telkiben a személyzet előtt le a kalappal, ők vállalták önként, hogy nem mennek haza abban a 10-11 napban, hanem bent aludtak, nehogy behozzák a vírust.

Külföldre, ha mentünk, folyamatosan rögzítettük, hogy a buszon ki hol ül, ha kontaktkutatásra kerülne a sor. A koronavírus miatt van az UEFA-nak is egy protokollja, amit be kell tartani, és abban az egyik elem például az volt, hogy erősen javasolják, hogy mindenki charterrel utazzon, a kontaktok számának minimalizálása érdekében. Sok energiánkat felemésztette ez az egész.

A FIFA szabályzata változott-e a koronavírus miatt arra vonatkozóan, hogy a klubnak kötelessége-e elengedni az adott játékost?

Igen, eddig nem volt mese, el kellett engednie, ha kértük, nem volt választási lehetősége. Most sajnos kiszolgáltatott helyzetben voltunk, mert jött egy olyan szabálykiegészítése a FIFA-nak az ősszel, hogy ha olyan helyen játszik a válogatott, ahol, ha a játékos visszamegy a klubjához, ott öt napra, vagy annál hosszabb időre karanténba kell kerülnie, akkor a klubnak nem kötelessége őt elengedni. Például a németeknek hálásnak kell lennünk, hogy odaadták Sallai Rolandot az EB-selejtezőre, mert dönthettek volna úgy is, hogy nem engedik el. (Németország speciális eset, mert ott tartományonként eltérő volt a karanténszabályozás, ezért a háttérben folyamatosan egyeztettünk a klubokkal, hogy melyik játékost hány meccsre engedik el.)

Tekintsünk a jövőbe! Milyen feladatok várnak Önre a következő hónapokban?

Elkezdtem a szervezést az Európa Bajnoksággal kapcsolatban, épp a beszélgetésünk előtt a müncheni hotellel bíbelődtem. A legfőbb dolog, amit egyeztetünk a szövetségi kapitánnyal, az a csapat felkészülési programja: mikor kezdjük pontosan, hol legyen. A Telkiben, közben megyünk-e edzőtáborba, és ha igen, akkor külföldre vagy Magyarországra, két vagy három edzőmeccs legyen előtte? Ezek adják most a munkám keretét, amik alapján tudok továbbmenni. Az UEFA felé rengeteg az adminisztráció, onnantól kezdve, hogy az öltözőben milyen arányban kérjük az általuk biztosított vizeket, meg energiaitalokat, odáig, hogy milyen bekészítést kérünk az öltözőbe. Viszont egyszerűbb a helyzet két okból: egyrészt itthon leszünk, itt fogunk készülni, ismerős a közeg, másrészt pedig már van rutinom, amit a legutóbbi EB-n szedtem össze. 

Mire számítanak az EB-n? Mivel lennének elégedettek?

Személy szerint már annak örülök, hogy ott lehetünk. Attól pedig nagyon boldog lennék, ha jó, kiélezett meccseket játszanánk, pláne, ha pontot, pontokat is szereznénk. De számszerűsítve nehéz lenne mit mondani, főleg ilyen erősségű ellenfelek ellen, mint Franciaország, Portugália vagy Németország. Nem mi leszünk az esélyesek, de ez a csapat már bizonyította, hogy bárki ellen képes felvenni a kesztyűt, és lehet közhely, de ha kiteszik a szívüket a pályára, bármi lehetséges. A játékosokkal erről még nem beszéltünk, mert amikor kijutottunk, akkor ünneplés volt, utána Nemzetek Ligája-meccsek, onnantól meg ment mindenki vissza a klubjába. A stábtagoknak már benne kell élniük az EB-ben, de a játékosoknak még messze van. Fontos, készülnek rá gondolatban, de távoli, addig ezer feladatuk van még. 

Mikor tud hátradőlni?

Amikor az utolsó játékos is hazaért. Hiába fújják le a meccset, attól még az én munkám nem ér véget. Nem az összetartás vagy a meccsek idején igazán sok a dolgom, habár akkor se kevés, hanem az előkészítés során, hogy ne merülhessen fel egyetlen váratlan esemény sem. 

Nagyon szépen köszönöm az interjút! Köszönöm, hogy rendelkezésre állt, és mint válogatott-szurkoló, nagyon köszönöm a munkát, amit belefektet a válogatott eredményessége érdekében, és a lehető legtöbb sikert kívánom mindannyiuknak a következő hónapokra és utána is!

Köszönöm szépen én is a lehetőséget, és hogy kíváncsi volt a munkámra! Annak pedig külön örülünk, hogy sok embernek tudtunk örömet szerezni az őszi teljesítményünkkel!


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS


A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Haragh Péter Balázs

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.