0. nap, tavasz

Ma pontosan egy éve indította el offenzíváját Ukrajna ellen az Orosz Föderáció. Az így kitörő ukrajnai háború első évfordulóján Kae Tempest szövegével, Mató János fordításában emlékezünk.

Kae TEMPEST

A múlt vére

A sok halott mind beszédbe kezd

Az igazságot megvédeni nincs értelme többé

Gyermekszobás álmaidhoz a hozzáférés megtagadva

Összenyomott legódarab, a világ ránkszűkül

a reggeli felkelésben, a ráköszönésekben

ahogy csak oldd meg és fogadd el

és áztass ki minden fenntartást magadból

Látod, így lesz közösséged, földdel és családdal

de a hazugságodat hallom már a lélegzetvételedben is

Nincs már, csak fejlődés ebédre,

és mi olyan puhák és éhesek vagyunk

izzadt kezek a gépek alatt termelnek

más kontóra autót, órát, kávét, széteső vétel

Sörök a plakátról és vágyak a szégyenből

az ágyban szorított helyen és a semmibe hagyva

Csak dobjatok valamit, amihez szegezhetem magam

Csak dobjatok egy nekem vasalt beszélő fejet

akiben láthatok magamból valamit,

amiben bízom és amit lenézhetek

Na és mi van akkor?

Az ablakok nem fognak kinyílni

Nem úgy tervezték őket

Vekker, vaj, kávé, körút

fel a netre, és újra, és újra

egy seb tátong a világ lelkén

És meg kell, hogy nézzed

A vérmúlt már itt van, és marad

A vérgyilkosság, a testek, mint felhasadt varrat alól

kibomló hús, tömött moraj a vagonon, itt marad

Szégyen nélkül beismerni, feltétel nélkül elfogadni

és végighallgatni, hogy más szemében milyen voltál

igazság szerint nekünk kell majd felfogni és átérezni ezt

De már hallom a csont és acél zaját, közeleg

már nem lesz feltartóztatva, már itt van

A levegőben perzselt fehér

a visszatükröződő napfény az üvegről vissza a napfénybe

és a napfényről az üveg vissza, iparosítva

Tagadás, ez már csak ilyen

Szóval csak forgasd a szemed, rázd az öklöd

fordulj el és kiálts ki bárminek

nem zavar már, túl büszke

Hallgatásra képtelenül beszélünk tovább

Vérgőzösen, hogy magunkat észre se vesszük

A kiszállásra képtelenek, a tudattól is menekvők

Mató János fordítása


Kae Tempest londoni születésű költő, előadóművész, drámaíró, számos brit irodalmi díj birtokosa. Rendszeresen megjelenő verseskötetei mellett számos stúdióalbumot is készített, melyeken az angol irodalom klasszikusaiból és a 90-es évek hiphopjából egyaránt merítkező szövegeit adja elő spoken-word formában, és amelyek milliós meghallgatottsággal rendelkeznek a különböző zeneszolgáltató platformokon. Let Them Eat Chas című lemeze 2016-os megjelenésekor az ország könnyűzenei toplistáira is felkerült. Bár szövegeiben és médiaszerepléseiben is központi szerepet kap a politika, illetve a különböző társadalmi kérdések, Tempest a műveiben még a legvadabb politizálás közben is valami mélyebbről beszél, túlnyúl az elsőnek feltűnő törésvonalakon, a mindenért hibáztatható politikusok képein, és valami átfogót, mindannyiunkban jelenvalót kémlel. Ez alól pedig nem kivétel a 2019-ben a Comet is Coming jazztrióval közösen felvett, A múlt vére c. szövege sem, amelyben politika nézetei sokszor szinte ellentmondást nem tűrő határozottsággal kerülnek kinyilvánításra – csak hogy utána éppen ő maga problematizálja magát a kinyilvánítást.


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS


A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése Szerző weboldala

Mató János

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.