Hogyan segíti, és miként nehezíti a Facebook megnövekedett szerepe a munkakeresők és munkavállalók életét? Az online térben hol húzódik a magánélet és a nyilvánosság közötti határvonal? Meddig mehet el a munkáltató a közösségi oldalakon megosztott információk gyűjtésében és felhasználásában?
Az interneten töltött idő, azon belül is a közösségi hálózatok, egyre nagyobb teret foglalnak el az életünkben. Amíg megjelenésükkor csak a fiatalabb generáció használta a közösségi oldalakat, mára kivétel nélkül minden korcsoport képviselteti magát rajtuk. A felhasználói tábor azonban nemcsak a korosztály kiszélesedésével bővült: a különböző cégek, vállalatok, tehát a munkáltatók is hamar felfedezték a Facebookon való jelenlét előnyeit.
Sok cég a pozícióit elsősorban a Facebook segítségével hirdeti meg, amelyhez a weboldal külön fejlesztést is készített Álláslehetőségek a Facebookon névvel.
Ez az újítás 2017 óta érhető el a magyar felhasználók számára is, de a kifejezetten álláshirdetések céljára létrehozott csoportok, mint például az általunk is ismert ELTE ÁJK – Gyakornoki munkák, konferenciák, vagy az Álláshirdetés nevű zárt csoport, amely több mint huszonnyolcezer tagot számlál, már évekkel korábban feltűntek az oldalon.
Nem véletlen, hiszen a megnövekedett jelenlét miatt sokszor itt jut el leghamarabb az információ az egyénekhez, a célzott hirdetések pedig tovább egyszerűsítik ezt.
Természetesen ez nemcsak a hirdetők, hanem az álláskeresők számára is előnyökkel jár, mivel így egy Facebook csoporttagság vagy a FacebookJobs használata által is találhatnak számukra ideális munkalehetőségeket.
Az állásajánlatok könnyebb és célzottabb közlésén túl a munkáltató szempontjából más előnyök is társulnak a munkavállalók Facebookon keresztül történő megkereséséhez. A személyes profil az önéletrajz kiegészítéseként is szolgálhat a munkaadó számára, hitelesítheti, vagy éppen hiteltelenítheti a jelentkező önmagáról adott képét. Ezáltal már az esetleges állásinterjú előtt egy plusz szűrőn mehet át a jelentkező, ahol az is eldőlhet, hogy sor kerül-e a személyes meghallgatására.
Emiatt rendkívül fontos, hogy a közösségi médiában általunk megosztott tartalmakra odafigyeljünk, ártalmatlannak tűnő vagy meggondolatlan kommentek írását, kompromittáló fotók feltöltését kerüljük. A személyes profilunk rendbe rakásához segítséget nyújthat az Origo cikke, amelyben 10 tippet sorol fel álláskereső facebookozóknak.
Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy meddig mehet el egy adott cég a közösségi oldalakon megosztott információk gyűjtésében és felhasználásában az ideális jelentkező felkutatása során.
A munkáltatónak az online térben ugyanúgy kötelessége betartani az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt, már a jelentkezők kiválasztása során is. Az Infotv. 4. § (1) bekezdésének értelmében személyes adat kizárólag meghatározott célból és csak e cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető, továbbá az ilyen adat kezeléséhez az érintettnek hozzá kell járulnia. Ezért minden internetes álláshirdetés esetében fel kell tüntetni, hogy milyen célból és módon gyűjti, kezeli és semmisíti meg a személyes adatokat a cég, valamint azt, hogy pontosan mely személyek jogosultak az adatkezelésre.
Ha a sikertelen pályázók adatait továbbra is tárolni kívánja a munkáltató, vagy azokat egy harmadik fél felé továbbítja (pl. egy partner cég felé), ezt is jeleznie kell az érintettek felé. Sőt, ha kérdéseket teszünk fel a jelölteknek a közösségi oldalakon, azoknak relevánsnak kell lenniük a felvételi folyamat szempontjából, és amennyire csak lehetséges, kapcsolódniuk kell a betöltendő pozíció keretében ellátandó feladatokhoz – hangsúlyozza Torsten Braner közösségi jogász.
Következtetésképp elmondható, mint sok más esetben is, hogy a közösségi oldalak által nyújtott lehetőségekkel érdemes élni, azonban mindezt tanácsos megfontoltan és felelősségteljesen tenni.
