A közösségi média emberre gyakorolt hatásaival már sok-sok kutatás foglalkozott, de kérdés, hogy vajon a pozitív hatások képesek-e az ember életében bármit is oly módon pótolni, hogy ne kelljen önerőből digitálisdetoxba kezdeni a lelki egészségünk megőrzése érdekében.
Tovább
Az idei évkezdésre bőven kijutott a „sztárhírekből”. Noha némelyek nevét talán most hallottuk először, életük fordulópontjai egyik percről a másikra mégis beszélgetéseink központi témájává válhattak. A bulvársajtó még a világot kétségbe ejtő eseményeket is képes volt sokáig háttérbe szorítani. Éppen emiatt tekinthetjük ezt a jelenséget érdemesnek arra, hogy közelebbről is megvizsgáljuk a celebek hangsúlyossá válásának lehetséges okait.
Tovább
Két hét múlva kerül sor a Google, a Twitter és a Facebook vezetőinek kongresszusi meghallgatására az USA-ban, ahol a központi téma a fake news, a dezinformáció felszámolása és a gazdasági erejük mérséklése lesz. Mindeközben szerte a világban, és itthon is az idei évre tervezik a nagy techcégek megregulázását. Ezen csatornák szabályozásával védve maradhat-e a szólásszabadság mint abszolút, mindenkire kiterjedő jogosultság? Lehet-e és kell-e ezeket a véleményformáló erőket jogi korlátok közé szorítani?
Tovább
A 21. század embere állandó kommunikációs készültségben él, és mindenről értesülni akar, ami éppen a világban vagy az ismerőseivel történik. Egyik legnagyobb félelme, hogy esetleg lemarad valamiről. Milyen szorongás köti emberek millióit a közösségi média világához?
Tovább
Vajon a forró tea tényleg segít megelőzni a koronavírust? Budapestet vesztegzár alá fogja vonni a kormány? Napjainkban rohamos ütemben árasztják el az internetet hihetetlenebbnél hihetetlenebb hírek. De mi is az álhír, és hogyan ismerhetjük fel? Hogyan próbálják világszerte visszaszorítani térhódítását? Mai cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
Napjainkban az emberek többsége szívesen osztja meg élete fontosabb eseményeit a világhálón. Sok szülő a gyermekével kapcsolatos élményeit is nagy előszeretettel tárja a nyilvánosság elé. A világhálón keringő megszámlálhatatlan babafotó újabb kérdéseket vetett fel a személyiségi jogok területén: milyen személyiségi jogai vannak egy csecsemőnek az interneten, és szükség van-e korlátok felállítására a jogaik védelme érdekében?
Mára korosztálytól függetlenül általánossá vált, hogy a telefon elengedhetetlen részét képezi életünknek. Azon kommunikálunk, sőt a közösségi médiának, mint a Facebooknak és a nagy népszerűségnek örvendő Instagramnak köszönhetően életünk legfőbb színterévé válik, ott éljük magánéletünket, napjaink nagy részét.
Tovább
Melyik az erősebb: a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága vagy a munkáltató jóhírnevének, jogos gazdasági érdekének a védelme? Megoldást jelenthet a problémára a Facebook-szabályzat? Előző cikkünkben a Facebook és a munka világának összefonódását mutattuk be az álláskeresési szakaszban. A sikeres felvétel után azonban újabb kérdések merülhetnek fel a közösségi oldalak megfelelő használatával kapcsolatban.
A fantáziálás életünk része. Mi is szolgálna jobb forrásul ehhez, mint egy film vagy sorozat? Hányszor gondoltunk már rá, hogy mennyivel jobb lenne a főhős életét élni – megmenteni a világot vagy megismerni életünk szerelmét. Mi történne azonban, ha egyik nap arra ébrednénk, hogy a vászonra vetett jelenet valósággá válik?
Az Egyesült Királyságban működő Royal Society for Public Health #StatusOfMind jelentése szerint a közösségimédia-platformok közül az Instagram van a legkárosabb hatással a 14–24 éves korosztály mentális egészségére. Hogyan lehetséges ez, és egyáltalán milyen pszichés zavarokról van szó?
