Black Mirror – amikor a sorozat életre kel

sok_kamera_(ez_még_jobb)

A fantáziálás életünk része. Mi is szolgálna jobb forrásul ehhez, mint egy film vagy sorozat? Hányszor gondoltunk már rá, hogy mennyivel jobb lenne a főhős életét élni – megmenteni a világot vagy megismerni életünk szerelmét. Mi történne azonban, ha egyik nap arra ébrednénk, hogy a vászonra vetett jelenet valósággá válik?

Black Mirror – a sorozat, mely milliók szemét nyitotta fel az információs társadalom térnyerésének lehetséges jövőbeli elfajulásával kapcsolatban. Az epizódok egy-egy technikai innováció kezdeti pozitív hatásainak bemutatása után annak hátrányait jelenítik meg. A történetek szereplőinek helyzete könnyen átérezhető, hiszen melyik elkeseredett szerelmes ne akarná visszahozni az életbe elhunyt kedvesét (Be Right Back), ki ne szeretné idős éveit egy képzeletbeli, ám annál valóságosabb idillikus környezetben tölteni (San Junipero), melyik anya ne szeretné gyermekét minden bajtól megóvni, még ha az egy, az agyába beültetett chip segítségével történik is (ArkAngel)?

Bár a sorozat epizódjai távolinak tűnnek, valójában azok bizonyos részei kezdetlegesen már a mindennapokban is jelen vannak, illetve a történelem során is jelen voltak. Ez a jelenség a Men Against Fire címet viselő epizódban figyelhető meg a leginkább: a katonák fejébe olyan chipet ültetnek be, mely által mechanikusan, mérlegelés nélkül képesek fellépni az ellenségnek titulált személyek ellen. A berendezés azonban meghibásodik, és a katona ráeszmél, hogy valójában olyan emberek megsemmisítésére kötelezték öntudatlan állapotában, akiket egy felsőbb hatalom kiáltott ki nemkívánatosnak.

Nosedive – fikció vagy valóság?

A szereplők egy applikáció segítségével pontozzák embertársaikat a mindennapi megnyilvánulásaik alapján, melynek velejárója a különböző elbánásban való részesítés az elért pontszámok függvényében. Az epizód főszereplője igyekszik a legjobban teljesíteni annak reményében, hogy minél több pontot szerezzen – a kiegyensúlyozott külső azonban mély frusztrációt rejt. Vélhetően ezzel többé-kevésbé valamennyien azonosulni tudunk a különböző közösségi platformokon elért lájkok révén, még akkor is, ha ezekhez nem járnak külön nevesített társadalmi előnyök.black-mirror_nosedive_(Google)

Kína, ahol a disztópia valósággá válik

A szociális kreditrendszer bevezetésével Kína megvalósítani látszik az epizódban foglaltakat: az állampolgárok különböző szempontok szerint juthatnak pontokhoz, melyekhez meghatározott előnyök, illetve hátrányok társulnak. A pontok kialakításában szerepet játszó tényezők közé tartozik többek között a hiteltörténet, a barátok és ismerősök véleménye, illetve a vásárlási szokások. A rendszer súlyát jelzi, hogy pontcsökkenést von maga után az alkoholtartalmú italok vásárlása, mivel ez függőségre utal. Nem úgy, mint a gyermekneveléshez szükséges kellékek beszerzése, amik pontnövekedést eredményeznek, mivel ez a felelős életvitel manifesztációjának tekinthető.

A rendszerhez való csatlakozás jelenleg önkéntes, 2020-tól azonban minden állampolgárra kiterjedő hatállyal tervezik bevezetni. Sokan a társadalmi előrelépés reményében csatlakoztak, hiszen a jó pontszám számos előnnyel jár: hotelszobák foglalása esetén nem kell előleget fizetni, reptereken jogosultak a VIP váró használatára, sőt bizonyos elit társkeresőoldalakon is lehetőségük nyílik párt találni.

barátok,_telefonozás

Általánosságban elmondható, hogy a szociális kreditrendszer hasznát csak azok az állampolgárok látják, akik részesülnek annak előnyeiből – az ő meglátásuk szerint a rendszer kezdetleges formában már régóta jelen van, most csak egy magasabb szintre emelkedett. Pozitívumaként nevezik meg, hogy ezáltal megvalósul egy, a biztonságra és az állandóságra épülő társadalom.

Mi vár azonban azokra, akik a rendszer negatív oldalára kerülnek? A szankciók széles skálája a lassú interneteléréstől a repülők, vonatok igénybevételének tilalmáig tart, ami megfelel a koncepció jelszavának:

„Our goal is to ensure that if people keep their promises they can go anywhere in the world, and if they break their promises they won’t be able to move an inch”.

Az elképzelés valójában nem tekinthető teljes mértékben haszontalannak, azonban a rendszer árnyoldalait megtapasztalók úgy érzik, hogy pusztán politikai lépés következményeként kerültek fel a feketelistára, ahonnan képtelenség lekerülni. Ennek következménye, hogy a médiában dolgozók tömegesen hagyják ott munkahelyüket – ez a tendencia az oknyomozó újságírók körében a legjellemzőbb.

A kormány célja a versenyképesség javítása, valamint a legideálisabb társadalmi rend megteremtése és fenntartása, amit a rengeteg adat egyre könnyebb, gyorsabb és szisztematikusabb feldolgozásával igyekszenek elérni – ezáltal válik elkerülhetővé a nyílt diktatúra a cél eléréséhez vezető úton.

Ennek ellenére Kínát egyre gyakrabban a digitális diktatúra országának nevezik, amit alátámaszt, hogy jelenleg 200 millió üzemkész térfigyelő kamera biztosítja az állampolgárok mindenre kiterjedő megfigyelését. Az eredmény: egy év leforgása alatt több mint 6 millió ember eltiltása repülőjegyek vásárlásától négy évre kiterjedő hatállyal, mindössze az online térben tanúsított magatartásuk alapján.

Mennyiben csorbulnak az egyes alapjogok a megfigyelésre épülő szisztéma következtében? Az alapjogok szerepe éppen az a jogrendszerben, hogy védjék az állampolgárokat az állam önkényes beavatkozásaival szemben – az államot olykor be nem avatkozásra, olykor az alapjogok érvényesülésének előmozdítására kényszerítik. Ezzel szemben Kínában épp annak a veszélye áll fenn, hogy az állam ezen funkciója megszűnik, és ezáltal a polgárok legnagyobb ellenségévé válik – ilyen körülmények között hogyan lehetne biztosítva a gyülekezéshez vagy éppen a szólásszabadsághoz való alapjog, amik a demokratikus társadalmak alappilléreinek tekinthetők?

arcfelismerő

Az alapjogokat deklarálni nem elegendő, ha azok gyakorlása de facto ellehetetlenül – ki merne az utcára vonulni vagy véleményét hangoztatni, ha az azzal a veszéllyel jár, hogy felkerül a neve a feketelistára, és ezáltal az egész családjának a jövőjét megpecsételi? Hogyan valósulhat meg az állampolgárok közötti egyenlőség, ha őket életvitelük alapján eltérő elbánásban részesítik? Vezethet-e a mozgásszabadság korlátozásához a túlzott alkoholizálás vagy az online térben kifejtett magatartás? Mennyiben semmisül meg a személyes adatok védelméhez való jog, ha a térfigyelő kamerák minden megnyilvánulást észlelnek, és különböző algoritmusok szerint feldolgoznak?

A Kínában bevezetésre kerülő szociális kreditrendszer a magyar jogrendszer jelenlegi állapotában nem megvalósítható – az Alaptörvény alapjogi katalógusa, illetve a Btk. személyes adattal való visszaélést szankcionáló paragrafusa egyértelműen kizárják ennek bevezetését.

Ettől függetlenül érdemes elgondolkozni azon, hogy a közösségi oldalakon mennyi és milyen információt osztunk meg magunkról, ezáltal milyen kép alakul ki rólunk. Helyzetünk annyival előnyösebb, hogy lehetőségünk van megválogatni, mit tárunk a nagyobb közönség elé. Mi történne azonban, ha egyik nap arra ébrednénk, hogy a szociális kreditrendszer a mi valóságunkká vált?

Források: X X X X X X

Kép: X


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Gregor Gréti Barbara

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.