2019-es OTDK rezümék I. rész

pollution-1603644_1280

Hétvégi cikksorozatunkban az ELTE ÁJK döntős OTDK dolgozatainak rezüméit osztjuk meg veletek.

A mai összeállításban a következő témákról olvashattok:

  1. Wulcz Aliz: Mennyit ér a környezetünk? — Az ökoszisztéma szolgáltatások értékelése a nemzetközi vitarendezésben (Agrár-, szövetkezeti és környezetvédelmi jogi tagozat)
  2. Kövesdi Áron Dimitrios: A robottanácsadók hatása a pénzügyi piac szabályozására (Pénzügyi jog I. tagozat [államháztartástan és bankjog])
  3. Kárász Marcell: A felsőház szerepe a két világháború közötti közjogi berendezkedésben (Magyar állam- és jogtörténet II. tagozat)
  4. Gubis Philip: Errare humanum est — Avagy a büntetőjogi tévedés egyes dogmatikai kérdései (Büntetőjog I. tagozat [általános rész])
  5. Schiff Beáta: Az internetes gyógyszertárak jogi szabályozásának problematikája (Fogyasztóvédelmi és versenyjogi tagozat)

Wulcz Aliz

Mennyit ér a környezetünk?

Az ökoszisztéma szolgáltatások értékelése a nemzetközi vitarendezésben

A dolgozat célja az ökoszisztéma szolgáltatások értékelésében rejlő összetett problémák, illetve az értékelésből adódó nehézségek különböző nemzetközi vitarendezési fórumok előtti bemutatása. Az ökoszisztéma szolgáltatások az emberiség földi létezésének alapvető feltételeit nyújtják, ezért komplexitásuk megértése, és ezáltal megfelelő felértékelésük elengedhetetlen az emberiség jövőjének megóvása szempontjából.

Új megközelítések szükségesek mind az anyagi szabályozás szintjén az ökoszisztéma szolgáltatások értékelési módszereit illetően, mind az értékelési procedúra eljárási szabályainak tekintetében a károsodott, illetve elveszett ökoszisztéma szolgáltatások kompenzációjának megnyugtató rendezése érdekében. A dolgozat az ökoszisztéma szolgáltatások értékelésének egyes módszereinek bemutatása után két nemzetközi vitarendezési példán szemléleti az értékelés problematikáját különböző kontextusokban.

A dolgozat eredményeképpen kiderül, hogy milyen gyakorlati problémákat okoz, illetve milyen eljárási akadályokba ütközik az ökoszisztéma szolgáltatások felértékelése. A dolgozat választ ad arra, hogyan hidalhatók át a jelenlegi vitarendezési korlátok az ökoszisztéma szolgáltatások értékelése során, illetve milyen szemléletmód váltás lenne szükséges a környezeti jogviták megnyugtató rendezéséhez.

Kövesdi Áron Dimitrios
A robottanácsadók hatása a pénzügyi piac szabályozására

Dolgozatom célja a robottanácsadáson keresztül a „fintech forradalom” pénzügyi piacra gyakorolt hatásainak bemutatása és a szabályozást befolyásoló fő tényezők és kockázatok feltárása.

Kutatásom eredményeként azokra a kérdésekre kerestem a választ, hogy milyen tényezők, érdekek befolyásolják a szabályozást, hogy milyen kockázatok jelentek meg a robottanácsadók piacra lépésével, és hogy a felmerülő kockázatokat képes-e a jog kezelni.

A téma fontosságát alátámasztja, hogy elképesztő ütemben növekszik a robottanácsadók által kezelt befektetés mértéke, ami 2018-ban meghaladta a 400 milliárd $-t. Azonban a terület szabályozatlansága miatt megjelentek csaló vállalkozások, amelyek csak Kínában több mint 2 milliárd $ kárt okoztak.

Dolgozatomban ismertetem a fintech megjelenésének közvetlen előzményeit, bemutatom a robottanácsadás működését, a szolgáltatással kapcsolatos fő kockázatokat.

Kutatásom során feltártam a terület szabályozását befolyásoló fő tényezőket, valamint a hatályos szabályozás kihívásait, és bemutatom a MNB eddig elért eredményeit. A dolgozat zárásaként, a kutatás alapján legfontosabbnak vélt szabályozandó területekre hívom fel a figyelmet.

A dolgozat megírásához azzal a tézissel kezdtem hozzá, hogy a fintech terjedésének a túlszabályozottság a fő gátja és a fintech vállalkozások elsődleges érdeke a kötelezettségek enyhítése. A kutatás alapján ezen állításomat megcáfoltam, hiszen véleményem szerint épp a szabályozás hiánya hátráltatja a növekedést.

Kutatásom során meggyőződtem arról, hogy az innovációban nagy lehetőség rejlik. A fintech egy lehetséges válasz, a XXI. század pénzügyi piacot érintő kihívásaira. A startupok megreformálják a hosszú ideje változatlan üzleti modelleket, hatékonyabbá, biztonságosabbá és gyorsabbá teszik a szolgáltatásokat, valamint a lakosság és a pénzügyi piac között szorosabb kapcsolatot teremtenek. Ebből kifolyólag egy olyan lehetőségként kell a fintechre tekintenünk, amit ha kihasználunk, újabb lendületet vehet a pénzügyi piac és általa a teljes gazdaság!

Kárász Marcell
A felsőház szerepe a két világháború közötti közjogi berendezkedésben

E dolgozat témája az 1926-ben visszaállított felsőház közjogi berendezkedésben, azon belül is a törvényhozásban betöltött szerepének vizsgálata. A felsőház történetével már számos neves kutató foglalkozott, azonban ezek a művek elsősorban történettudományi munkáknak tekinthetőek. Én ugyanakkor az említett intézmény működését alkotmánytörténeti perspektívából közelítettem meg, tehát azt vizsgáltam, hogy a felsőház érdemben befolyásolni tudta-e a parlament legfontosabb, törvényhozó funkcióját.

Munkámban alapvetően két módszertani megközelítést alkalmaztam. Egyfelől leíró jelleggel ismertetem azt, hogy a felsőház milyen formális jogosítványokkal rendelkezett, és a jogalkotó szándéka szerint hogyan kellett működnie. Másfelől ugyanakkor – abból kiindulván, hogy az intézmény működése csak a gyakorlat vizsgálatával érthető meg – a dolgozat második felében az Országgyűlési Naplót és a parlament levéltári anyagait mint elsődleges forrásokat használván arra próbálok rávilágítani, hogy a gyakorlatban milyen volt a felsőháznak a törvényhozásbeli szerepe.

Ez utóbbi kérdésfeltevésre pedig a választ a két világháború közötti, zsidósággal szemben diszkriminatív törvényjavaslatok két kamara általi tárgyalásának vizsgálatával adom meg. Talán ez utóbbi vizsgálat az, amely dolgozatom esszenciáját jelenti, és amely adalékokkal szolgálhat a felsőházzal kapcsolatos tekintélyes mennyiségű szakirodalomhoz.

Gubis Philip
Errare humanum est – avagy a büntetőjogi tévedés egyes dogmatikai kérdései

Dolgozatomban a büntetőjogi tévedés kérdését tanulmányozom, melyet az intézménynek a jogirodalom általi elhanyagoltsága és a modernizáció újabb kihívásai mellett az tesz aktuálissá, hogy az mindenkor igen komoly próbaköve a bírói mérlegelésnek.

Tévedés során tudatunk helytelenül értékeli a valóságot, így az büntetőjogi értelemben a bűnösség kizárásának körébe sorolandó. Az ún. ténytévedések kapcsán konstitutív erejű, a különös részi tényállás tárgyi oldalán elhelyezkedő ismérvben kell az elkövetőnek tévednie a relevanciához. Megállapítom, hogy az önálló, gondatlan alakzatú bűncselekménybe zárt praeterintentio esetén a tévedés is alkalmazható lenne a felelősség kiiktatására; a gondatlanság és véletlenség közti felelősség levezethető a tévedés fogalmából.

Rámutatok, hogy az error in objecto eredetileg a személytévedés genus proximuma, azaz úgy értelmezendő, hogy utóbbinál is elkövetési tárgyban téved az elkövető. Az aberratio ictus kapcsán javaslom a valódi és nem valódi elvétés fogalmát bevezetni, utóbbi esetén a ténylegesen sértett elkövetési tárgyra az elkövető gondatlansága sem terjedhet ki.

A társadalomra veszélyességben való tévedésre történő hivatkozás alaposságához három konjunktív feltételnek kell megfelelni. Így a helyes felfogás szerint csak a hatóság félretájékoztatása (melynek köre újabban tágulni látszik) fogadható el alapos okként. Az erkölcsellenesség és veszélyesség mellett a jogellenesség felismerése a harmadik elem, mely kapcsán a jogi túlszabályozottság miatt a „iuris ignorantia non excusat” elv nemzetközi erodálódása látszik bekövetkezni. Ennek okán javaslom, de lege ferenda, a büntetés korlátlan enyhítését, ha a társadalomra veszélyességben való tévedés nem alapos okból fakad.

Elemzem a tény- és jogtévedések ún. összefolyását, melyet a subsumptionsirrtum kapcsán mutatok be. Az egyes vélt büntethetőséget kizáró okok esetén a probléma feloldására véleményem szerint a ténytévedés szabályai alkalmazandók.

Nemzetközi kitekintésem alapján a tévedésszabályozás széles skálája, nyugati országokban inkább a jogtévedés hangsúlyozása figyelhető meg, eltérő tartalommal. A ténytévedés kodifikációját elhagyó államoknál feltételezhető, hogy a kérdés megoldását a kidolgozottabb szándékosság-fogalomból vezetik le.

Schiff Beáta
Az internetes gyógyszertárak jogi szabályozásának problematikája

A téma aktualitását a webpatikák rohamos terjedése adja. A hatályos jogi szabályozás főként a hagyományos gyógyszertárakra, valamint ettől függetlenül, az internetes kereskedelemre összpontosít, az e-patikákra a jelentőségükhöz mérten azonban viszonylag kevés jogi előírás vonatkozik. A téma több jogterületet is érint, a vizsgálatakor ezen felül azonban a témához szorosan kapcsolódó gazdasági és egészségügyi szempontokat is figyelembe kell venni.

A dolgozat bemutatja az online gyógyszerkereskedelem kihívásait és az elektronikus gyógyszertárak modelljeit. A hazai internetes gyógyszerkereskedelemre vonatkozó jogi szabályozás részletes bemutatása után – mely mind a magyar jogszabályokat, mind az Európai Uniós joganyagokat, valamint az Európai Bíróság döntéseit is felöleli – nemzetközi kitekintés keretében nyújt átfogó képet a dolgozat az e-gyógyszertárak globális helyzetéről.

Az internetes gyógyszertárak tekintetében felmerülő jogszabályalkotási szempontok, valamint a már bemutatott jogi és kereskedelmi gyakorlatok fényében a dolgozat többek között azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy szükség van-e az e-pharma szektor egyedi szabályozására, és ha igen, akkor milyen jellegűek legyenek a megalkotandó szabályok. A dolgozat lezárásaként mindezek fényében került kidolgozásra az internetes gyógyszertárak szabályozására vonatkozó de lege ferenda javaslat.


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



      

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

admin

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.