Instagram, elménk XXI. századi ellensége

insta2

Az Egyesült Királyságban működő Royal Society for Public Health #StatusOfMind jelentése szerint a közösségimédia-platformok közül az Instagram van a legkárosabb hatással a 14–24 éves korosztály mentális egészségére. Hogyan lehetséges ez, és egyáltalán milyen pszichés zavarokról van szó?

A jelentés szerint az Instagram nagymértékben növelheti a szorongás és a depresszió kockázatát, valamint negatívan hathat az egyén testképére. Az elmúlt huszonöt évben 70%-kal nőtt a szorongással és depresszióval küzdők száma a vizsgált korosztályban. A közösségi média segítségével kreált irreális elvárások, a folytonos összehasonlításra való késztetés nagy szerepet játszanak ebben.

Az elsősorban képmegosztóként funkcionáló platform rossz hatással van még az alvás minőségére, állandó FOMO (Fear of Missing Out, az attól való félelem, hogy kimaradunk valamiből) érzést generál, illetve kitűnő terepként szolgál a cyberbullying (megfélemlítés) számára is.

Hogyan lehetséges ez?

KÉP3Az agyban lejátszódó folyamatok tekintetében egy like, retweet, comment stb. megszerzése nagyjából a csokoládéfogyasztáshoz, a dohányzáshoz vagy a nemi aktushoz hasonlítható. Mindegyik tevékenység végzése során dopamin keletkezik az agyban. A dopamint boldogsághormonnak is nevezik, az érzelmi életért és reakciókért felelős agyterületen a felszabaduló dopamin elégedettségérzetet, illetve boldogságot vált ki.

A kutatások bizonyították, hogy a közösségi média tekintetében már akkor végbemegy ez a folyamat, amikor a telefonon felugrik a jelzés, miszerint kaptunk egy Instagram, Facebook, Twitter értesítést. Tehát még jóval azelőtt, hogy egyáltalán megtudnánk, konkrétan miről is van szó. Ez az izgalom teszi a folyamatot addiktívvá, szervezetünk tudja, mit vált ki egy like, de nem tudja 100%-os biztonsággal, miről szól az értesítés, tehát az izgalmi faktor is megmarad.

A University of California Los Angeles’ Ahmanson-Lovelace Brain Mapping Center jelentése szerint nemcsak az agy jutalmazó központjában figyelhető meg aktivitás, hanem a társas kapcsolatokhoz, valamint a vizualitáshoz kapcsolódó területen is. Ezzel meg is érkezünk a következő kérdéses ponthoz: miért annyira kiszámíthatatlan, hogy hány like-ot kap egy Instagram poszt, miért áll fenn a folytonos izgalmi faktor?

Mi alapján like-olunk?

insta1Az UCLA jelentése a peer pressure-re (a kortársak általi befolyásolás, nyomásgyakorlás) is kitér. A vizsgált tinik akkor kattintottak a like a gombra, ha a képen eredetileg is sok like volt. Ez a minta ismétlődött még akkor is, amikor mind a képen látható emberek, mind a like-olók teljesen idegenek voltak. Az agyban lejátszódó folyamatok tekintetében nagymértékű aktivitást figyeltek meg a társas kapcsolatok, a jutalmazó, az utánzásért és a figyelemért felelős területeken. Ezzel szemben amikor kevés like-kal rendelkező képeket mutattak nekik, az aktivitás ezeken a területeken lecsökkent.

Ha ennyire káros, miért használjuk?

Maga a #StatusOfMind jelentés is kitér az Instagram egyénre gyakorolt pozitív hatásaira. A platform teret enged az önkifejezésnek, a támogatásnak és a közösségépítésnek. Ám ezek a tulajdonságok kevésbé realizálódnak a mindennapok során a használók tudatában. Nem úgy, mint a University of Oulu által leírt Gamification jelenség, amely a közösségimédia-hálózatok által használt játékszerű elemekben látja a népszerűségük okát.

A dolog lényege annyi, hogy a játékos design, a játékszerű élmények, célkitűzések tulajdonképpen azt az érzetet ültetik át az online világba, mint amikor a helyi kávézóban pecsétet kapunk a kávé megvásárlásával, gyűjtjük azokat, majd a végén jutalomban részesülünk.

Az Instagram esetében a like-ok és követők gyűjtése esik a Gamification körébe, valamint az applikáció designja. Ha megállunk egy képen a feed görgetése közben, általában a következő kép felső széle is benne lesz a nézetben. Ha az egynegyedét látjuk, érdekel a többi része is, hiszen mi van, ha érdekesebb, szebb, jobb – itt már bejön a FOMO érzés is –, és továbbgörgetünk.

A közösségimédia-platformok számtalan pozitívumot hoztak be az életünkbe, meghatározó szerepet vállalnak a tanulás, munka, marketing területén. Azonban fontos, hogy tisztában legyünk a miértekkel, és tudatosabban tudjunk jelen lenni az online világban.

Források: X X X X


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Szabó Lilla

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.