Ha korábbi cikkünk alapján kedvet kaptál a jogtanácsosi hivatáshoz, nem árt, ha képbe kerülsz azzal is, mi vár rád a szakvizsgát megelőző években.
A jogi előadókat a jogtanácsosok ügyvédjelöltjeiként szokták emlegetni. Gyakorlatilag hasonló módon segítik elöljáróik munkáját, mint azt az ügyvédjelöltek teszik az ügyvédek esetében, sok tekintetben a jogtanácsosra vonatkozó szabályok az irányadóak esetükben is, de az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Ügyvédi tv.) meghatározza a pozícióra vonatkozó részletszabályokat is.
A jogi előadó munkájának célja a joggyakorlat megszerzése jogtanácsos segítségével és irányításával. Ezt a tevékenységet folytathatja egy vállalatnál vagy egyházi szolgálati jogviszony keretei között, illetve akár helyi és nemzetiségi önkormányzat alkalmazásában is. Az Ügyvédi tv. rendelkezik arról is, hogy közérdekű önkéntes jogviszony keretei között is gyakorolhatja hivatását, ilyen esetben a munkáltatóra hatályos szabályok vonatkoznak a befogadó szervezetre.
Azoknak, akik egy kamarai jogtanácsos mellett szeretnének elhelyezkedni, kamarai tagoknak kell lenniük (egyébként ez nem kötelező a jogi előadók esetében, ellentétben az ügyvédjelöltekkel). A gyakorlatban ez általában a munkáltató érdekein és döntésein múlik. A törvény előírja, hogy olyan munkát kell biztosítani számukra, ami felkészíti a szakvizsgára, illetve a jogtanácsosi működésre a későbbiekben. Ezt a kamarai jogi előadók esetében a területi kamara ellenőrzi, aminek emellett gondoskodnia kell a képzésről is.
A jogtanácsosi és ezzel együtt a jogi előadó munkája nem tartozott sosem a legnépszerűbb munkák közé Magyarországon. Ennek ellenére a legelégedettebb csoportnak számítottak a jogász társadalomban, akik ebben a közegben helyezkedtek el szakvizsga után.
Jogász berkeken belül sok érv szól a jogi előadók munkájával szemben, de mellette is. Akik nem kamarai tagok, azoknak nem kell fizetniük a sokszor költséges szakvizsgaelőkészítőkért, amik egyesek szerint feleslegesek, mások szerint viszont kifejezetten hasznosak. Sok esetben a fizetés magasabb, mint az ügyvédjelöltek esetében, de ez természetesen függ a területtől és a munkahelytől is. Sok cégnél magasabb megbecsülés övezi a jogi előadókat, mint az ügyvédi irodákban az ügyvédjelölteket, mivel az utóbbiakban mindenki ért a joghoz, illetve több ügyvédjelölt is van. Ezzel szemben a cégeknél a jogtanácsos mellett a jogi előadó azon kevesek közé tartozik, akik jogi diplomával rendelkeznek, és az esetek többségében egyedül vagy maximum néhány társával együtt van jelen jogi szakemberként az adott munkahelyen.
A jogi előadókra általában hosszabb távra számítanak. Az ügyvédjelölteket gyakran azért foglalkoztatják, mert olcsó munkaerők, viszont miután letették szakvizsgájukat, nem kívánja őket az adott iroda alkalmazni. A jogi előadó munkája gyakran túlmutat a puszta jogi munkán, a cégek hajlamosak őket stratégiai feladatokba is bevonni. Arról nem is beszélve, hogy számos, különböző ágazatba tartozó munkahely van, ahol el tudnak helyezkedni és az általuk folytatott tevékenység is igen sokszínű. Példának okáért megemlíteném az általam talált meghirdetett jogi előadói munkák közül néhányat: egyetemek, Magyar Állami Operaház, Magyar Államkincstár, bankok, reklámügynökségek, élelmiszerláncok stb.; a felsorolás szinte végtelen.
Ha valaki jogi előadói munkát szeretne vállalni diploma után, alapvetően azt kell megfontolnia, hogy jogtanácsosként akar-e elhelyezkedni szakvizsga után. Az csak ráadás, hogy mit nyújthatnak az előtte való évek.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS
