Az idei HÖK választásokon vasárnap éjfélig lehet szavazni az évfolyamképviselő-jelöltekre és az elnöki pozíció várományosára – míg tavaly négyen is pályáztak a hallgatói érdekképviselet vezetésére, idén csupán a két ciklust kitöltött jelenlegi elnök, Szabó Tamás helyettese állt elő programmal.
A Hallgatói Önkormányzatot övező és gyakran a szervezeten belül is megjelenő apátia nem újszerű az ÁJK-n, a Politológus Műhely szervezésében megvalósult „Kerekasztal Beszélgetés” című esemény azonban ismét rávilágított, hogy a kari közélet az általa személyesen és közvetlenül érintetteken kívül (mint a rendezvény házigazda-szervezetének tagjai és a jelenlegi HÖK tisztségviselői) jóformán senkit sem érdekel: közel annyian ültek a katedrán, mint a nézők soraiban, az élő adást pedig csak három-négy fő nézte egyszerre.*
Az est moderátora, Sugár Kristóf jól időzített kérdéseivel és az online felületen felmerült témák becsatornázásával mindent megtett annak érdekében, hogy a fórum színvonalas maradjon, ez azonban nem változtatott a tényen, hogy kerekasztal-beszélgetésen jellemzően többoldalú diskurzust értünk, itt pedig csak Pásztor Csaba elnökjelölt és a csapata jelent meg, akik abból a feltevésből kiindulva, hogy úgysem olvasta senki a programjukat, elsősorban a közös pályázatukban már kifejtett pontokat ismertették.
Az elnökjelölti program fő célkitűzései közé tartozik, hogy a szervezetben zajló munka hatékony kommunikációjával felszámolja a HÖK-ről kialakult negatív képet a hallgatókban, valamint kizökkentse a közösséget az apátiából – olyan ambiciózus célok kerültek megfogalmazásra, mint a küldöttgyűlésen a házelnöki pozíció bevezetése, ami ugrásszerű előrelépés lenne a határozatképtelen küldöttgyűlések sora után, különös tekintettel arra, hogy az idei választáson is alig van olyan évfolyam-képviselői hely, amiért verseny folyik.
A pályázat számos régóta húzódó ügyre rávilágít, mint a HÖK utánpótlással kapcsolatos problémái vagy a Karon működő hallgatói szervezetek közötti kommunikáció nehézségei, különös tekintettel az események egymásra szervezésére, de ezekre nem kínál olyan megoldást, ami több sikerrel kecsegtetne, mint a mostani elnök elképzelései, aki pedig két éven át jelentős időt és energiát fordított ezen kérdések rendezésére nemcsak az érintetteknek, hanem a Kar vezetésének a bevonásával is.
Pásztor Csaba az eseményen egy anonim kérdésre azt válaszolta, hogy bár valóban nincsen nő a Csabi és csapata formációban, ennek az oka abban keresendő, hogy a szakmai kompetenciát helyezte előtérbe az alelnökjelöltek kiválasztásánál, és a referensi pozíciók betöltésénél figyelemmel lenne a nemi arányok javítására.
Az elnökjelölt megválasztása esetén a pályázatában megjelölt alelnököket fogja javasolni a küldöttgyűlésnek:
az alelnöki pozíciók egyikére sem fog nyílt pályázatot kiírni, ami azt jelenti, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben kívülálló legfeljebb referensi pozícióig juthat a ranglétrán.
Bár teljesen ismeretlen személy nyilvánvaló okokból alkalmatlan komoly tisztség betöltésére, a közelmúltban volt példa rá, hogy több esélyes is jelentkezett egy alelnöki helyre, ami versenyhelyzetet teremtett.
A rendezvényekért felelős alelnök pozíciójára pályázó Deák Péter elmondta, hogy fontosnak tartja azoknak a hallgatóknak a véleményét is, akik jelenleg nem járnak kari bulikba, mivel csak ezeknek a felhasználásával lehet olyan változtatásokat eszközölni, amik szélesebb kör részvételéhez vezetnek – emellett kulturális programok szervezését is kilátásba helyezte, amivel a HÖK olyan hallgatói rétegnek nyújthatna szolgáltatásokat, amit az elmúlt pár évben kevéssé szólított meg, ráadásul az e-sport eseményektől sem zárkózik el.
A közvetlenül választott politológus ügyekért felelős alelnök pozícióját újra megpályázó Oláh Márton ma este 6-kor, a B/7 gyakorlóban saját választási eseményt tart az érdeklődőknek, ennek ellenére már kedd este is az összes résztvevőt maga mögé utasítva ismertette programja lényeges pontjait, melyek nemcsak a HÖK belső problémáira, hanem a politológusképzés kihívásaira is reflektáltak. Fő célja olyan közösség és programok kialakítása az alapképzésen, amelyek nemcsak a hallgatók tudományos és személyes fejlődéséhez járulnak hozzá, hanem arról is meggyőzik őket, hogy a mesterképzésüket is az ELTE-n folytassák.
A szociális ügyeket jelenleg is ellátó alelnök, Fehér Levente egyetlen szubsztanciával bíró ígérete a pályázati lehetőségekről való hatékonyabb tájékoztatás megvalósítása (esetleg a tananyag hozzáférhetőbbé tétele látássérült hallgatóknak, de ennek módja, eszközei vagy erőforrásai ismeretlenek).
Kubitsch Áron, aki az integrációs alelnöki pozíció aspiránsa, a kontinuitás talajára helyezkedett, elsődleges célja a Mentorprogram és az Orientációs Napok finomhangolása, tökéletesítése.
A tanulmányi és a gazdasági ügyekért felelős alelnök pozíciójára jelölt Nagymihály Levente és Végh Alfonz felkészültsége kérdéses: mindketten 2019 tavaszán kezdtek a HÖK-ben tevékenykedni (októbert és a nyári szünetet beleszámítva mintegy nyolc hónapja), és másodéves hallgatók. Az egyetemi és a szakmai/HÖK-beli tapasztalat hiányát talán még olyan kritikus területeken is pótolhatja az elhivatottság és a külső ismeretek megléte, mint a mindannyiunkat érzékenyen érintő tanulmányi és gazdasági ügyek, a pályázatok azonban nem ebbe az irányba mutatnak.
A tanulmányi alelnökjelölt semmilyen érdemi tanulmányi problémát nem nevezett meg a pályázatában, ennek megfelelően nem is javasolt rájuk megoldást. Jelentős részben a HÖK belső munkaszervezésével foglalkozik (kapcsolattartás az évfolyam-képviselőkkel és a bizottsága tagjaival), az egyetlen hallgatókat is közvetlenül érintő kérdés, amit megoldani javasol, az a Canvas-Meet Street-Moodle hármas feloldása az utóbbi javára.
Annak érdekében, hogy az oktatókat meggyőzze a Moodle használatáról, kérdőívet tervez felvenni a hallgatókkal – emellett vizsgaidőszak előtt és után is kérdőíveztetne, hogy becsatornázza a hallgatói igényeket, az azonban nem derül ki, hogy ezeknek a kiértékelésére honnan szerezne erőforrást, tekintve, hogy az OMHV feldolgozása is nehézkes.
A gazdasági pozícióra készített pályázat elsősorban kommunikációs kérdésekkel foglalkozik: hogyan lehet becsatornázni a hallgatók véleményét a döntéshozatalba gazdasági ügyek terén, valamint hogyan lehet érdekesen beszámolni a HÖK gazdasági életéről. Arról azonban sem konkrét összegek, sem arányok tekintetében nincsen szó, hogy pontosan milyen célokra és mennyit költene a jelölt, vagy mi a véleménye a HÖK jelenlegi gazdasági teljesítményéről/helyzetéről, amire ügyvivő alelnökként szükségszerűen rálát.
Nincs szó arról sem, hogy miként viszonyul a többi alelnökjelölt nyilvánvalóan költségigényes javaslataihoz, mint a mentortábor vagy a külföldi konferencialátogatások támogatása. Az egyetlen kézzelfogható nyilatkozat az anyagban az, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer legfeljebb tökéletesítésre kerülne.
Összességében Csabi és csapata pályázatairól elmondható, hogy a HÖK külső-belső kommunikációja áll a fókuszban –
felmerül a kérdés, hogy hosszútávon milyen minőségű érdekképviseletet fognak megvalósítani olyan jelöltek, akik már a választási anyagaikban is a szervezet PR-jával foglalkoznak a hallgatók tömegeit érintő problémák helyett.
Mivel az elnökjelöltnek nincsen kihívója, a formációt csak az fenyegeti, hogy nem éri el a szavazatok száma az érvényességi küszöböt: aki nem szeretné Pásztor Csabát és alelnökeit a HÖK élén látni, annak az az egyetlen opciója, hogy nem szavaz.
Vasárnap éjfélig mindenkinek lehetősége van átgondolni, mi szolgálja jobban az érdekét: Csabi és csapata vagy egy ügyvivő elnökség.
* A cikk írásakor (2019. október 23.) a videó már elérte az összesen 79 megtekintést.
