A teljes magyar sajtót bejárta annak a híre, hogy az ELTE épületeinek zárt tereiben és egyéb, az intézmény által rendezett események során kötelező maszkot viselnie minden jelenlévőnek. Nem csoda, hogy ez nagy port kavart, hiszen a kormány a járványügyi védekezési eszközei közül ezt oldotta fel a leghamarabb. Sőt mi több, a mai napig nem kötelező szinte sehol sem. A következőkben az ELTE járvány elleni védekezési stratégiájának ezen szeletéről lesz szó. Vajon még mindig megéri maszkot hordani?
Tisztázásképpen érdemes átgondolni, mi vezetett ahhoz, hogy a közterületen kötelezően előírt maszkviselés ne legyen többé (feltétlenül) a mindennapok része.
2021. május 22-e volt az a nap, amikor a miniszterelnök szimbolikusan levette közterületen először a maszkját és ezt videó formájában feltöltötte a Facebookra. Igaz, nem ez volt a jogi kötőerővel rendelkező aktus, mint azt mindannyian tudjuk. A maszkviselést ugyanis a Kormány 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelete oldotta fel, és korlátozta le lényegében csak a kórházakra.
Ekkortájt érte el Magyarország az 5,5 millió beoltott mágikus számát. Megannyi magyar virológus és orvos állította, hogy ezzel a számmal már elérhető a nyájimmunitás, amelynek köszönhetően könnyebb lesz szembeszállni a vírussal. A nyájimmunitás fogalma alatt azt értjük, hogy a népesség egy bizonyos részének beoltása, vagy kigyógyulása védettséget biztosít a fertőző betegséggel szemben még a beoltatlanok számára is. Az ehhez szükséges mennyiséget Magyarországon 2021. június 30-án értük el. Ez a tény társult azzal, hogy nyáron az igazolt fertőzések száma alacsonyabb volt, mint a környező országokban. Így sokan „fellélegezhettünk”. Ugye jogosan gondolhattuk, hogy nem kell majd maszkot hordanunk az egyetemeken sem?
A valósághoz hozzátartozik az is, hogy a felsorolt tényezők erősen ellentmondásosan derülnek ki a médiából. Szeptembertől kezdve exponenciálisan megnőttek a regisztrált Sars-Cov-2 fertőzések esetszámai (napi 100 esetről kb. 400-500-ra), és ellentmondó orvosi kutatások jelentek meg, ráadásul hazánk kivételével a környező országokban mindenütt romlott a járványügyi helyzet.
Ilyen és ehhez hasonló aggályos hírek tükrében az ELTE vezetésében felmerülhetett számtalan formabontó megoldási javaslat, amik megvitatása mellett az utolsó pillanatig sem tudták eldönteni a kérdést: Kell-e maszk vagy nem?
Jogos félelem, vagy éppen irracionális aggódás vezette az ELTE vezetőségét a kötelező maszkviselés bevezetésére egyedüliként hazánkban? Ezzel kapcsolatban nehéz állást foglalni. Az ELTE Járványügyi Operatív Koordinációs Testülete augusztus 30-án döntött arról, hogy „A negyedik hullám felfelé ívelő szakaszára tekintettel a közösségi helyiségekben (különösen a tantermekben, ügyfélfogadási helyiségekben, folyosókon) az orrot és szájat eltakaró maszk használata mindenki számára kötelező, ez alól csak az oktató képez kivételt.”
Ha belegondolunk, a hibrid oktatásban alkalmazott előírást vették elő újra, kicsit átfogalmazva.
Egyesek transzparenciának, mások lustaságnak vélik döntésüket. Gyanús mindenesetre, hogy a legkonszenzusosabb megoldás mellett döntöttek. Egyértelmű főleg az ELTE TTK extrém preventív szándéka és a többi kar lazább szabályozásai alapján, hogy a felső vezetésben vita dúlt a prevenció fontosságáról. Hiszen ők is el tudják mondani a két álláspontot, amely a hallgatóságban is felmerül.
Sokan gondoljuk ugyanis saját empirikus tapasztalataink alapján, hogy értelmetlen az egész. Az egyetemen kívül nem vagyunk kötelesek hordani a maszkot, így akár az utcán is bárkitől el lehet kapni a fertőzést. A beoltottak esetén ráadásul kicsi az esélye a súlyos szövődményeknek. Mivel pedig kevés az „oltatlan” diák, esetükben nem valószínű, hogy az egyetemen fognak megfertőződni. Ráadásul a maszkban nem lehet rendesen lélegezni vagy beszélni. A tanárokat már legalább hallják a hallgatók, ők viszont rossz hatékonysággal értik csak meg a diákok óraközi kérdéseit, vagy válaszait. Nem beszélve arról, hogy a maszk miatt nehezebben emlékeznek a tanárok a hallgatókra, így még személytelenebbé téve – az eddig sem mindig – hallgatóbarát órákat. Mindezek után, ha nem lenne elég, a legtöbb egyetemen nem kellett a tanév kezdetekor maszkot hordani, elegendő volt az országos szintű szabályok betartása. Ezenfelül az ELTE jelenlegi statisztikái olyan magas átoltottságról tanúskodnak, amely bőven elegendő a nyájimmunitás meglétéhez.
Ezzel szemben felmerülhet bennünk az is, hogy a maszk használata bizonyos esetekben még mindig kötelező. Valamint, alapvetően nagyobb tömegben a maszk viselése még mindig egy racionális tett, mert nem tudhatjuk kitől mit szedünk össze és kit mikor fertőzünk meg. A cél a járvány terjedésének megakadályozása, és az egészségünk megőrzése, amelyet az oltás és a maszkviselés közösen tud szolgálni. Különösen nem mindegy az sem, hogy már léteznek a koronavírusnak olyan mutációi is, amelyeket a vakcinák alig védenek ki, így azokkal szemben még mindig muszáj minden lehetséges módon védekezni. Továbbá az országosan regisztrált fertőzöttek számának gyors növekedése azt jelzi, hogy még mindig nem elég jó a védekezésünk a járvánnyal szemben maszk nélkül, ezért nem árt az óvatosság. Különösen igaz ez a fővárosban, ahol országosan folyamatosan a legtöbb esetet regisztrálták.
Alapvetően a két érvrendszer egyik szembetűnő hibája az, hogy a statisztikákban feltétel nélkül megbíznak. Az ELTE például az egyetem polgárairól csak viszonylag későn, 2021. szeptember 7-én csinált olyan kérdőívet, mely az átoltottságot vizsgálta. A statisztikák világában viszont az igazsághoz mindig hozzátartozik, hogyha egyszer valamit felmértünk 90%-os eredményre, az nem biztos, hogy a valóságban is annyi. Sőt hosszútávon eltérhetnek az értékek. Az ELTE statisztikái az alapján sem tekinthetők teljesen mérvadónak, mert egyre kisebb a kitöltők létszáma, amely azt eredményezi, hogy a teljes egyetemi polgárság között növekszik a nem ismert állapotúak létszáma. Ennek következtében a statisztikánk hétről hétre egyre pontatlanabb lesz.
Nem tudjuk tehát bizonyítani statisztikával sem a maszk szükségességét, sem a maszk értelmetlenségét. Hiszen ehhez egy hibátlanul felmért tesztre lenne szükségünk, amely aligha létezik a valóságban.
A dilemmát azzal sem tudjuk eldönteni egyértelműen, ha másik egyetemeket vizsgálunk. Magyarországon jelenleg – holott még nincs egy hónapja, hogy visszaültünk az iskolapadba – kevés olyan intézmény van, ahol nem kötelező a maszk használata. Egyedül a BME és a Szegedi Tudományegyetem, ahol még továbbra is csupán az állam által előírt mértékben vannak korlátozások. Ennek ellenére a BME hallgatóinak jelentős része üli végig az előadásokat maszkban, hiába mutatható ki magas átoltottság náluk is.
Érdekes módon az ország összes egészségügyi szakára járó hallgatónak kötelezővé tették az oltás meglétét, melynek hiányában a diplomához szükséges gyakorlataikat sem végezhetik el.
Egyébként egyre jobban látszik, hogy a Pécsi-, a Miskolci-, és a Debreceni Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a SOTE is szigorúbb szabályokat kezd alkalmazni, mint az ELTE általában. (Az ELTE TTK hibrid oktatása egy extrém példának számít.) Hiszen kötelezővé tették az elmúlt egy hétben a maszk viselését is és számos karon a védőoltást is elvárják. Igaz ők nem a koronavírus miatt követelik meg a maszkot, hanem a korona mellett terjedő influenzajárvány elkerülése érdekében, de az eredmény mégis ugyanaz. Maszkot kell viselni minden egyetemen történő foglalkozás során.
Összességében az országban szinte mindenkinek maszkot kell hordania az egyetemeken, annak is, aki már rég beoltatta magát. Bolondság lenne azt mondani, hogy az emberek jobban bíznak a maszkban, mint a nyájimmunitásban?
Akkor most megéri maszkot viselni? Mivel egyértelmű verdiktet nem tudtam objektív módszerekkel adni, megosztom személyes véleményemet az ELTE maszkviselési szabályairól.
A kötelező maszkviselés racionalitása mellett szól, hogy Covid-19-cel kapcsolatos töméntelen ismeret alapján sem lehet elég óvatos az ember. Mindenki szeretné elkerülni annak a lehetőségét, hogy elkapja a vírust, vagy megfertőzze vele ismerőseit. Magam is kerültem már olyan helyzetbe, hogy jelenléti órán lett fertőzött az egyik már beoltott csoporttársam. Mai napig nem tudom, hogy a maszk viselése miatt nem kaptam el, vagy csak valami csoda történt velem. Azonban a modern világban az emberek legtöbbször nem bízzák az életüket csak a csodákra.
Ezen a szemüvegen keresztül nézve én nem mernék kardoskodni a maszk viselés ellen, viszont megértem, hogy egy hosszú napon, nyolc maszkban töltött óra után jól esne visszatérni a régi kerékvágásba. Csak az a gond, hogy a régi kerékvágást betömte a koronavírus, és az újban még szükséges a maszk viselése egy darabig. Remélhetőleg minél rövidebb ideig.
Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13
Az ELTE Neptunban kiküldött körlevelei, a Covid kérdőívek kiértékeléséről
365/2021 (VI.30.) Korm. rendelet
