Az ELTE 2022. február 25-én a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként ajánlotta fel támogatását az ukrajnai konfliktus érintettjeinek. Pár hét alatt a hallgatók rengeteg adományt gyűjtöttek a háború sújtotta ország lakóinak, illetve a Magyarországra érkező menekültek részére is számos alkalommal és eltérő módokon nyújtottak segítséget: többek között az ELTE kollégiumai összesen 200 szálláshelyet ajánlottak fel lakhatás céljából. Ennek apropóján kerestünk fel több intézményt, hogy megtudjuk, milyen kihívások elé állítja közösségüket a váratlan helyzet.
Az elmúlt hetekben számos kollégiumot kerestünk fel annak érdekében, hogy megtudjuk, pontosan milyen változásokat hozott a háborús helyzet az ottani közösségek életében. Kerestük a választ egyrészről arra, hogy hány menekült tartózkodik jelenleg a kollégiumokban, másrészt arra is, hogy mikor, Ukrajna melyik részéről, és milyen lelkiállapotban érkeztek Budapestre. Végső soron pedig az ELTE bentlakó kollégistáit is megkérdeztük azzal kapcsolatban, hogy ők miként alkalmazkodnak a helyzethez. A különböző kollégiumok válaszait a következőkben olvashatjátok.
Elsőként az ELTE Szakkollégiumait kerestük fel, hiszen többen közülük külön adománygyűjtéseket is szervezetek a menekültek számára, így a mai napig aktívan részt vesznek a menekültek megsegítésében.
A Márton Áron Szakkollégium (röviden MÁSZ) az alábbi összefoglalót kaptuk:
„A kollégium számos férőhelyet ajánlott fel a menekültek ideiglenes befogadása céljából. Eddig többek között kisgyermekes családokat, oktatókat és családtagjaikat, ahogy hallgatókat és Indiából/Afrikából érkezett vendéghallgatókat szállásoltunk el, és szükség/igény szerint gondoskodtunk a ruházati, élelmezési ellátásukról.”
Megkeresésünkre a Bibó István Szakkollégium részéről Biró-Markovics Dániel szakkollégista válaszolt:
„Az ELTE által fenntartott kollégiumok körébe tartozó Bibó István Szakkollégium szintén kiveszi a részét nemcsak a háború sújtotta Ukrajnából menekülőknek, hanem az országban maradottaknak történő segítségnyújtásból is. A kollégiumi tagok a háború kitörését követően azonnal elkezdtek ötletelni azon, hogy milyen módokon tudnák segíteni az érintetteket.”
Dani elmondása alapján a Bibósok két formában igyekeznek könnyíteni az érkezők, illetve az Ukrajnában maradottak helyzetén. A segítségnyújtás első mozzanataként a szakkollégium a JÖSz által kezdeményezett adománygyűjtéshez történő csatlakozását emelte ki, melynek során az épületük gyűjtőponttá vált. Az esemény során – többek között tartós élelmiszerekből és higiéniai termékekből – több mint 200.000 forint összegű adomány gyűlt össze.
Dani úgy gondolja, a folyamat sikere leginkább abban rejlett, hogy a kollégium összes tagja kivette a részét a szervezésben. Voltak, akik fuvart biztosítottak az adományok megvásárlásához, mások a helyszínre történő szállításban segédkeztek, valamint voltak olyan tagok is, akik az adománygyűjtést népszerűsítve szórólapokat osztottak szét a környező házak lakóinak.
„Fantasztikus érzés volt nemcsak részt venni, illetve szerepet vállalni a kezdeményezésben, hanem látni azt is, hogy egy ilyen nemes ügy érdekében az egész kollégium egy szolidáris közösségként mozdult meg” – tette hozzá.
Az adománygyűjtési folyamat alatt emellé az ELTE megkereste a szakkollégiumot a menekültek befogadásával, ideiglenes elszállásolásával kapcsolatban. A Bibósok a kérést követő napokban összesen hét szobát tettek elérhetővé a tizenöt-tizenhat Kelet-Ukrajnából érkező egyetemista befogadására, a kijelölt lakóhelyiségeket a háború elől menekülők pár napon belül el is foglalták. Beköltözésüket segítve, a Bibósok az épület szintjein kihelyezett tartós élelmiszereket és higiéniai termékeket tartalmazó dobozokkal várták a menekülteket.
Dani elmondása alapján könnyen ment az érkezők beilleszkedése a kollégium mindennapjaiba. A bentlakó tagok rendkívül segítőkészek voltak és a menekülők bármilyen jellegű kérésére azonnal rendelkezésükre álltak. A személyes beszélgetések során kiderült, hogy többeket is megviselt az utazás, sokan a barátaiktól és a szeretteiktől is elszakadtak. A Kelet-Ukrajnából érkező egyetemisták számára eközben az is kérdés volt, hogyan és hol folytassák a tanulmányaikat, azonban a Semmelweis Egyetem felajánlásának köszönhetően megoldottá vált továbbtanulásuk is az országban.
Dani véleménye szerint a Bibó István Szakkollégium tagjai folyamatosan készen állnak az újabb érkezők befogadására, persze az egyetem saját hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy meddig maradhatnak a menekültek, és hogy érkeznek-e még többen.
A szakkollégiumokat követően az ELTE hagyományos kollégiumait is felkerestük. A következő gondolatokat dr. Babos János és Orosz Bernadett, egyetemünk Szolgáltatási Igazgatóságának munkatársai fogalmazták meg az ukrajnai konfliktusra adott egyetemi fellépésre reflektálva:
„Mára már összesen 297 Ukrajnából érkező személyt szállásolt el az ELTE, ebből jelenleg is számos férőhely foglalt az egyetem által fémjelzett kollégiumokban. Az érkezési időpontjuk és az, hogy honnan indultak, igen változatos képet mutat, hiszen van, aki február végén érkezett, de akad olyan is, aki csak néhány napja hagyta el az országot. Földrajzilag is igen nagy a szórást állapíthatunk meg, mivel az egyetem egyaránt megoldotta kárpátaljai és kelet-ukrajnai „vendégek” lakhatását.
A bentlakó kollégisták részéről az volt a tapasztalat, hogy amiben csak tudtak, közreműködtek. Előfordult, hogy valaki a nyelvtudásával segített, vagy éppen felajánlott adományokkal, esetleg az érkező gyermekek szórakoztatásával támogatták az egyetem munkáját, így tanúsítva példátlan összefogást ezekben a napokban.
A menekülteket minden esetben olyan férőhelyeken szállásolták el, amelyek nemrég szabadultak fel vagy egyébként is költözhetőek voltak. Arra is akadt példa, hogy néhány hallgatót össze kellett költöztetni, de rugalmas hozzáállásuknak köszönhetően, könnyen megoldhatóvá vált az üres szobák kialakítása, ennek hála együtt maradhattak azok, akik közösen érkeztek Ukrajnából.
Általában olyan személyeket fogad(ott) be az ELTE, akik csak néhány napra, esetleg pár hétre keresnek szállást, azt követően ugyanis úticéljuknak megfelelően utaznak tovább. Ettől eltérő esetekben közreműködött egyetemünk abban, hogy a magyarországi tartózkodásuk során személyre szabott megoldásokat kínáljanak a bajbajutottaknak. Ennek érdekében több olyan szervezettel is kapcsolatot tart fenn az ELTE, amelyek közreműködésével ezekre az esetekre is sikerül megoldást találni.
Az érkezők lelkiállapota is széles skálán mozog, de az általánosságban az tapasztalható, hogy rendkívül hálásak mindenfajta segítségért és azért, hogy újra biztonságban érezhetik magukat. A beérkezett adományok mennyiségén, illetve sokféleségén maguk az önkéntesek is meglepődtek. Leginkább a gyakorlati életvitelnek megfelelő eszközök, termékek kerültek szétosztásra, ide tartoznak például a zöldségek, a gyümölcsök, a tartós élelmiszerek, a friss pékáruk, a ruházat, a babaápoláshoz szükséges holmik, a gyerekjátékok, a tisztálkodószerek és így tovább.
Mindemellett az egyetem egyes szakterületei is összefogtak, a Tanító és Óvóképző Kar és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar ugyancsak felajánlotta együttműködését a gyerekek lekötésére – ezt az apróságokon kívül a felnőttek is nagyon örömmel fogadták. Mindemellett az ELTE Kortárs Segítő Csoportja is biztosította az egyetemet segítségükről, így ők is rendelkezésre álltak.”
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy az ELTE kollégiumai az ukrán menekültek elszállásolását és megsegítését kiemelten fontosnak tartják. Az ELTE kollégistái rendkívüli segítőkészségről tettek tanúbizonyságot és buzdítanak mindenki mást is a menekültek támogatására.
Az egyetemünk, ahogyan dr. Babos János és Orosz Bernadett is mondja:
„Ezúton is szeretné megköszönni a kollégiumvezetőknek, a kollégiumi adminisztrátoroknak, a nevelőknek, a diákbizottsági tagoknak és az minden további hallgatónak, akik valamilyen formában közreműködtek a feladat kivitelezésében! Mindemellett azoknak az egyetemi szereplőknek is hálával adózik egyetemünk, akik tágabb értelemben segítették fentiekben bemutatott munkákat.
Kijelenthetjük: az ELTE az elmúlt egy hónapban megmutatta, mire képes a közösség ereje!”
Borítókép forrása: x
