Csillaghegyen van egy hely, ahova belépve a nyugalom és a béke szigetén érezzük magunkat – vagy legalábbis a távoli Indiában. Ez a hely a Budapesti Hare Krisna Oktatási és Kulturális Központ, ahol Szilaj Péternét, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének szóvivőjét kérdeztük a hitről, mindennapjaikról és jótékony tevékenységeikről.
A Krisna-hitet hogyan lehet megkülönböztetni a „mainstream” hinduizmustól, amiben három isten van: Visnu, Brahma és Siva? Krisna hol helyezkedik el hozzájuk képest a hitük szerint?
A Krisna-tudatú hívők monoteisták, szerintünk Krisna az egyedüli isten, tőle származik a három félisten. A hinduizmus rendkívül szerteágazó vallás, eredetileg az Indus völgyén túliak hitét jelölte, és a Krisna-hit az egyik irányzata. A mi vallásunk szerint Krisnának tíz fő inkarnációja volt, akik megjelentek a Földön.
Az egyik ilyen alkalommal Krisna eredeti formájában jelent meg, körülbelül ötezer évvel ezelőtt, azért, hogy kedvezzen híveinek, elpusztítsa azokat, akik akadályozzák a vallásosságot, és megalapozza a hitelveket. Hitünk szerint a lélek örökké él a „lelki világban”, amit nevezhetünk Paradicsomnak is, ahol öröklét, örök boldogság és teljes tudás van, és Krisna van a középpontban. Az anyagi világba a lelkek lejöhetnek, ha azt szeretnék érezni, hogy ők a legfontosabbak valahol.
Hiszünk a reinkarnációban, amiben a lélek nyolcmillió állati létforma megélése után jut el az emberi létformába, ahol, ha Krisna tanai szerint él, megkapja tőle a végső áldást, amivel megszakad a lélekvándorlás, és visszajut a lélek a lelki világba. Fontosnak tartjuk a karmát is, ami megmagyarázza az igazságtalanságokat.
Milyen tanok szerint élnek? Mik azok a legalapvetőbb szabályok, amikhez a hétköznapokban tartják magukat?
Négy fő elvet tartunk be az életünkben: vegetáriánusok vagyunk, nem fogyasztunk kábító- és mámorítószereket, tiltott a szerencsejáték, és nemi életet csak gyermeknemzés céljából élünk. Ez a négy elv a négy fő értékhez igazodik, amelyben hiszünk: a kegyesség, azaz az erőszakmentesség, a tisztaság, a lemondás és az igazmondás azok az értékek, amelyek mentén az életünket alakítjuk. Legfontosabb vallási gyakorlatunk a Haré Krisna éneklése, az Úr Szent Nevének mantrázása minden nap.
Dörfler Dóra és Szilaj Péterné
Jelenleg hány tagot számlálnak, és jellemzően kik térnek át erre a vallásra?
Pontos számadatokkal nem tudunk szolgálni, mert mi sem tartjuk számon, hogy hányan gyakorolják hitünket. Az éves egyszázalékos adótámogatás alapján tudunk következtetni, így nagyjából húszezer szimpatizánsunk van Magyarországon, ami a környező európai országokhoz képest nagy támogatottságnak számít.
Nehéz arra válaszolni, hogy jellemzően kik csatlakoznak hozzánk, mert az is nagyon változó. A kilencvenes évek elején sok fiatalt vonzott a Krisna-tudat, a kulturális szabadság folytán sokak kíváncsiságát felkeltette. Ma már az internetnek köszönhetően a tudás elérhetőbb, nem egyetlen közvetítői vagyunk az indiai kultúrának, és pár kattintással fel tudják fedezni a világot. A mai fiatalok nyitottabbak, érdeklődőek, de nehéz őket megfogni, nehezebben köteleződnek el egy-egy filozófia vagy életforma iránt. A fiatal családosok, középkorúak között azonban gyakori a fogyasztói társadalom külsőségeivel szembeni ellenszenv, akik ezért szívesen építik be az életükbe a jógát és a meditációt. Jellemzően a lányok többen térnek át, mint a fiúk.
Mivel töltik egy átlagos napjukat?
Nem tudok egységes választ adni, mert nincsen. Sokan úgy követik ezt a vallást, hogy közben civil munkájuk, családjuk van, de kint van a nappaliban Krisna képe vagy egy házioltár, és amikor idejük engedi, eljönnek a templomba. Azok, akik beköltöznek a csillaghegyi központba, szerzetesi életformát választanak, és idejük száz százalékát a lelki életük gondozásával töltik.
Körülbelül a hívők öt százaléka választja ezt az életformát, mindenki ugyanazokat a napi gyakorlatokat végzi rendszeres hitgyakorlása kialakítása érdekében, de saját tempója, időbeosztása szerint. Ilyen gyakorlat a Haré Krisna mantrázása, illetve a reggeli program a templomban minden nap fél öttől fél kilencig. Akik nem tudják ezt látogatni, otthon végzik a programot rövidítve, de minden fontos elemet megtartva, mint például a meditáció, szertartásos tánc, ima a tanítómesterekhez.
Magyarország javarészt keresztény ország, áll fenn valamilyen kapcsolat a Krisna-hit és a kereszténység között? Ünneplik az eredetükben keresztény, populáris ünnepeket, például a karácsonyt, húsvétot?
A hinduizmus nagyon nyitott, befogadó hitrendszer, ezáltal mi nem a különbségeket, hanem a hasonlóságokat keressük. Más vallásokat nem győzködünk arról, hogy a mienk az igazi, és minden együttműködést szívesen vállalunk, ezért szoktunk kerekasztal-beszélgetéseken, előadásokon részt venni, vallásközi kapcsolatokért felelős szerzetesünk építi és ápolja a kapcsolatot más vallások képviselőivel.
Az ünnepeket illetően: nekünk nagyon sok ünnepünk van. A keresztény ünnepeket mi a családok ünnepeként tartjuk számon. A karácsonyt úgy tartjuk, hogy összegyűlik a család, együtt sütünk-főzünk, ajándékozunk, de a lelki-vallási részét nem tartjuk. A húsvétot kevésbé tartjuk tradicionálisan, mivel vegetáriusként étkezünk, így a húsvéti tojás és sonka kiesik az étlapról, a húsvéti nyuszi és Jézus keresztre feszítésének kapcsolatát pedig eleve nagyon távolinak tartjuk.
A Krisna-tudatú hívők nagyon fontosnak tartják a jótékonykodást. Milyen programokkal szoktak segíteni a rászorulóknak?
Idén harmincéves az Ételt az Életért Programunk, amelynek keretében minden nap ételosztást végzünk az ország több városában. Az ételosztás alapja az általunk vallott könyörületesség. Indiában egyébként hagyománya van annak, hogy a templomokban ételt osztanak, így Isten és az étel összefonódik.
Az ételeinket mindig úgy készítjük, hogy előtte felajánljuk Istennek, és mielőtt elfogyasztjuk, imát mondunk magunkban. Úgy tartjuk, a megszentelt étel osztása lelkileg is felemeli azt, aki elfogyasztja. Minden nap körülbelül háromezer adagot osztunk ki, meleg ételt, kenyeret és italt egyaránt, illetve egyéb élelmiszeradományokat is, amiket kapunk.
Évente négyszer kiemelt ételosztást tartunk, ekkor nagyobb élelmiszercsomagok kerülnek kiosztásra, amik tartós élelmiszert tartalmaznak, mint olaj, rizs, liszt, cukor, édesség a gyerekeknek. Ezek többezer fős rendezvények szoktak lenni. Ezek mellett a Mint egy falat kenyér program keretében önkénteseink hátrányos helyzetű vidéki falvakat, szociális intézményeket keresnek fel, és szerveznek ételosztást helyben.
Civilként lehet csatlakozni ezekhez az ételosztásokhoz?
A mindennapos és a kiemelt ételosztásokhoz is, amik karácsonykor, tavasszal, gyermeknapon és ősszel az Élelmezés Világnapján kerülnek megrendezésre országosan. A hétköznapi ételosztásokkal szemben a kiemelt akciókra nagy túljelentkezés van az önkéntesek körében, ha valaki kedvet érez hozzá, időben kell jelentkeznie a karitativ.hu oldalon.
Köszönjük az interjút Szilaj Péternének!
Fotó: Gelbmann Márta
