A legtöbb ember alig várja, hogy véget érjen a tél és az azzal járó sötétség, hideg. A tavaszt ezzel ellentétben a feléledő természettel azonosítjuk, a madarak énekével és a virágok illatával – ez a kép egészen idilli mindaddig, míg eszünkbe nem jut a következménye. Beköszönt ugyanis az allergiaszezon.
Az allergia elnevezés használata szinte már összeforrta magát a népbetegség kifejezésével, mivel napjainkban egyre intenzívebben nő az ettől szenvedők száma. A WHO tömör definíciója szerint „az allergia genetikailag meghatározott, környezeti tényezők által befolyásolt fokozott immunválasz, legtöbbször közömbös környezeti antigénekkel szemben, amelyek az átlagos populációban ilyen immunválaszt nem keltenek”. Az allergia prevalenciája elsősorban tinédzser és fiatal felnőtt korban jelentkezik. Nagyon fontos azonban, hogy nem szabad összetéveszteni a túlérzékenységgel. Noha a szenzibilizáció is emelkedő tendenciát mutat, valójában nem elég a tünetekhez, ezért nem feltétlen vezet allergiához, de tekinthetjük az azt közvetlenül megelőző állapotnak is.
Vajon mi állhat emögött, és miért érinti a társadalom egyre nagyobb számát ez a betegség?
Általában az immunrendszer ellenálló-képességével hozzuk összefüggésbe, viszont számos más tényező is meghúzódhat a háttérben. Ilyen például a környezet- és levegőszennyezés, hiszen a káros anyagok alacsonyabb koncentrációja is képes légúti károsodást okozni. Ezek a problémák a XXI. században kiemelkedő magaslatokat értek el, ami alapjaiban véve gyengíti az ellenálló-képességünket, hozzájárulva ezzel a légúti allergiás megbetegedésekhez.
Továbbá kulcsszerepet játszanak a genetikai adottságok, tehát az erre való hajlam átörökítése is.
Egyes kutatások szerint abban az esetben, ha az egyik szülő allergiás, akkor huszonöt százalék a valószínűsége annak, hogy gyermeke is az lesz.
A tanulmányok jórésze a „nyugati típusú életmódot” tünteti fel még okként, mely elsősorban az ország iparosodottságának és fejlettségének indukátora, és ez reflektál a jellemző fogyasztási szokásokra. Az egészségtelen életvitel, a dohányzás, a stressz, a gyógyszertámogatás, az egészségügyi ellátás és a lakókörnyezet is befolyásoló tényezőként jelenik meg az allergia kialakulásának lehetőségét tekintve.
Na de mi is okozza pontosan az allergiát?
Minden anyagot, ami antitest-termelést és immunreakciót vagy reakciókat (allergiás reakciót) eredményez, azt allergénnek nevezzük. Mára hosszú, és folyamatosan bővülő listát találhatunk utánuk kutatva. Leggyakoribb allergénnek a pollent tekinthetjük. Ezek légúti allergiákhoz vezethetnek, ilyen például a szénanátha (allergiás rhitinis), amely során a belélegzett allergén vált ki bizonyos reakciót. Magyarországon a legjellemzőbb szezonális allergiakiváltók a nyári gyomok – mint például a parlagfű, fekete ürüm –, azonban vannak egész évben jelenlévő allergének is – többek között a háziporatka és az állati szőrök.
Ugyancsak elterjedt a társadalomban az ételallergia. A legtöbbször előforduló kiváltó anyagok a gabonafélék, a tehéntej – alapvetően nehéz észrevenni, hiszen sokszor laktóz-érzékenységet feltételezünk a tünetek mögött –, a tojás, mogyoró, olajos magvak – mint ilyen dió, pisztácia, mandula stb.
Az allergia veszélyét és az ellene való védekezés fontosságát jól tükrözi, hogy rendeleti szinten is viszonylag részletesen szabályozott, így érdekességként meg kell említeni azt is, hogy a vásárlók számára a boltokban mindenféle, az allergénekkel és élelmiszer-összetevőkkel kapcsolatos tájékoztatást könnyen elérhetővé kell tenni. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet 5. § (3) bekezdése kimondja: „Az élelmiszer-vállalkozónak belső eljárást kell kidolgoznia allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek késztermékben való jelenlétére vonatkozó szóbeli tájékoztatás megadásának módjáról és ki kell jelölnie a szóbeli tájékoztatás megadásáért felelős személyt”. Továbbá, a „belső eljárásnak ki kell terjednie a forgalomba hozatal során érintett munkatársaknak az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokkal és termékekkel összefüggő veszélyekre vonatkozó oktatására is”, illetve ennek a megvalósulását szintén dokumentumokkal kell igazolni.
Az allergia tünetei és kezelése
Az allergiával járó tünetek nagyban függnek annak típusától, de leggyakrabban orrfolyásról, tüsszögésről, szemviszketésről, különböző bőrtünetekről – például kiütés, viszketés –, hányingerről és hasi problémákról beszélhetünk. Orvoslásukra és az allergia okozta panaszok leküzdésére számos gyógymód van a köztudatban. Sokan a kalciumot tartják megoldásnak, azonban felmerül a kérdés, hogy valóban hatásos-e. A kalciumot ún. hipokalcémiás állapotokban – például terhesség, alultápláltság – javasolt felhasználni. Ennek ellenére gyakran tapasztalhatjuk, hogy a kialakult allergiás reakciók oldására is sokan kalciumot alkalmaznak.
Elég egy-egy darázs- vagy méhcsípésre gondolnunk, legtöbbünk ekkor ösztönösen nyúl a kalcium-pezsgőtablettához és máris megnyugszunk, megoldottnak tudjuk a problémát. Sok esetben ráadásul mindezt úgy tesszük, hogy nem vagyunk tisztában azzal, hogy allergiás választ vált-e ki a szervezetünkből és amennyiben igen, milyen mértékűt. Az igazság az, hogy ez valójában helytelen eljárási mód.
A tudományos irodalom nem említi ezen szituációk esetére a kalcium használatát, így a rutinszerű igénybevétele akut allergiás esetekben nem alátámasztott, bizonyított. Ebből kifolyólag a kalcium veszélyforrásként van jelen ilyenkor, mivel abban a hitben tart bennünket, hogy hárítottuk az allergiás reakciót, miközben a hatékony kezelést elszalasztjuk.
Továbbá meg kell említeni azt is, hogy az allergia-vizsgálatok során a legtöbb alkalommal szembesülnünk kell az úgy nevezett keresztallergia meglétével is. Fontos tudatosítanunk a mindennapjaink során, hogy lehetőleg ezt is kerüljük el, és legalább akkora figyelmet tulajdonítsunk neki, mint az allergia konkrét forrásának. A keresztallergia ugyanis akkor jelentkezik, amikor a szervezetünk eltérő allergizáló testeket megegyezőként azonosít. Tehát, ugyanazt az immunválaszt adja a szervezet egy másik anyagra, mint az eredetire, így kiváltva az allergiás reakciót.
Láthatjuk tehát, hogy a népesség életének jelentős részét keseríti meg az allergia. Bár már léteznek olyan készítmények és gyógyszerek, melyek segítik leküzdeni, illetve elnyomni a vele járó tüneteket. Ki kell azonban hangsúlyozni: mindennél fontosabb, hogy immunrendszerünket erősítsük az év minden napján, így redukálva az esélyét további problémák kialakulásának.
