A robotművészeké a jövő?

2B13C677-515A-4233-A7DC-874DC975062F

Korábban sokan azt hihették, hogy csak a betanított munkások, a számítógépes formulák, az érzelmeket és a szubjektív jellemzőket mellőző folyamatok helyettesíthetőek robotokkal. Mára azonban bebizonyosodott, hogy a művészethez sem kell művész, a zenéhez sem zenész, és a tánchoz sem táncos.

A mesterséges intelligenciával ellátott gépet egy algoritmus, egyfajta neuronhálóirányítja, ami egy működésre képes információfeldolgozó eszköz, amely rendelkezik tanulási funkcióval. A begyűjtött és elraktározott információkat képes bármikor előhívni és felhasználni, tehát önmagát fejlesztve megvalósítja azt a célt, amelyre beprogramozták, és ehhez a folyamathoz a létrehozásukat leszámítva semmilyen emberi beavatkozásra nincs szükség.

Míg pár évtizeddel ezelőtt sokan nem is hallottak a MI-ról, addig 2016 áprilisában bekövetkezett az az esemény, amit a tudósok sem tudtak megjósolni.

Egy gép legyőzte a sakkvilágbajnokot.

Ez a győzelem mégis sokkal lehetségesebbnek és megmagyarázhatóbbnak tűnik, mint a zeneszerzés, vagy éppen egy táncosperformanszelőadása.

A sakkjátszma soránbegy objektív szabályrendszert kell alkalmazni, ki kell választani, hogy melyik a legoptimálisabb a lehetséges lépésekközül, és az így kapott eredményt kell alkalmazni. Azonban egy sakkparti sem mentes a szubjektív hatásoktól, hiába van egy objektív, megfogható szabályrendszer, nem elég csak abból kiindulni. Az ellenfél reakciójára is figyelemmel kell lenni, azt is számításba kell venni. Végtelen számú lehetséges kimenetele van egy-egy lépésnek, így lehetetlen, hogy mindegyik eshetőség betáplálható legyen egy programba. Ezeket a körülményeket figyelembe véve a gép mégis győzedelmeskedett.

A kutatók véleménye szerint aminek van emberi nagymestere, azt a mesterséges intelligencia le tudja utánozni azáltal, hogy az adott személy gondolatmenetét tanulmányozza, és egy idő után elsajátítja. Ebből kiindulva jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mégis mi szüksége lenne az emberiségnek arra, hogy gondolataikat egy gép átvegye és megvalósítsa, mintegy leklónozza őket. Egy ilyen adatháló valamilyen szinten képes halhatatlanná tenni az egyént, vagy éppen a halott írók, matematikusok, tudósok műveit tanulmányozva robot formájában képes lehetfeltámasztani őket, hiszen a mesterséges intelligenciarendkívül rövid idő alatt óriási mennyiségű anyagot tud elsajátítani,majd annak megfelelően cselekedni, azt felhasználni, ami egyszerre rengeteg lehetőséget és rengeteg veszélyt rejt magában.

DED9B351-2985-4D1E-AE89-E01BCB4BB42F

A klónozás gondolata foglalkoztatta az elektronikus zenét kedvelők körébenActress néven ismertté vált brit zenészt is, aki megalkotta az első MI-t, aki a zenei pályán érvényesülhet. Ez a mesterséges intelligencia a Young Paint nevet kapta. Létrehozásának célja, hogy Actress-szel kooperálva, vagy éppen a zenész helyett és nevében gyártson zenét.

Ahhoz, hogy Actress és Young Paint stílusa között ne legyen különbség, a program a művész lemezeit hallgatta, elemezte és tanulta a kezdetektől fogva. Ennek eredményeképpen 2018 szeptemberében megjelent Young Paint szóló kislemeze, valamint 2019 februárjában a berlini CTM fesztiválon debütált a közönség előtt.

Először egy rövid táncetűdöt láthattak az érdeklődők, majd ezt követően Young Paint a DJ pultotvette irányítása alá. Az előadás olyan elemekből állt, amit ezelőtt csak élő, hús-vér emberektől láthattunk. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy ezekhez tehetség kell, nem adatik meg bárkinek a ritmusérzék vagy éppen a jó mozgás, de Berlinben bebizonyosodott, hogy az ember ebben is pótolható. Legalábbis most úgy tűnik.

Források: X X X X

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Szakmáry Zsófia

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.