A napokban a Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tudományos Diákkör ülésén találkozhattunk a Terrorelhárítási Központ munkatársaival, Jasenszky Nándorral, a TEK Társadalmi Kapcsolatok Osztályának vezetőjével és dr. Vincze István r. alezredessel, a TEK Megelőző Védelmi Osztályának vezetőjével. A terrorizmus mellett szó esett a TEK szervezetéről, nemzetközi együttműködéséről, az egyes terrorcselekmények fejlődéséről és a média hatásáról is.
Az előadás három érdekes kérdéssel indult el, kevesen tudják ugyanis, hogy hat percenként új anyag jelenik meg az interneten a terrorizmusról, és hogy a terrorcselekmények kapcsán az első repülőgép-eltérítés hazánkhoz köthető, valamint hogy a TEK főként felkérés alapján dolgozhat.
A terrorizmus már az ókortól megfigyelhető jelenség. Attól függően, hogy ki mondja kiről, milyen korban, beszélhetünk szabadságharcosokról, hadvezérekről és terroristákról. A szovjet térnyerés, majd az új hatalmi centrumok kialakulása, új szövetségek létrejötte formálta Magyarországon a terrorelhárítás fejlődését. A 2000-es években megjelenő EU-s normák, elvárások és a nemzetközi operatív együttműködés igénye tette szükségessé azt, hogy a kezdetben több szervezet felelősségi körébe tartozó elhárítás immáron egy szerv hatásköre legyen. Így alakult meg 2010-ben a Terrorelhárítási Központ.
E szerv feladat- és hatáskörét több jogszabály – kormányrendelet és törvény – is szabályozza.
Szervezetét tekintve a legfontosabb szolgálati egység a Felderítési Igazgatóság, amelynek nyomozati jogköre nincs, de alkalmaz hírszerzési technikákat, valamint megállapítja a terrorfenyegetettség szintjét.
A Műveleti Igazgatóság foglalkozik az elkövetők elfogásával, beavatkozása főleg felkérésen alapul, a nap 24 órájában a hét minden napján készenlétben áll, és európai szinten is kiemelkedő öt perces bevetési idővel rendelkezik.
A Személyvédelmi Igazgatóság látja el a miniszterelnök és a legfőbb ügyész állandó védelmét. Ezen felül feladatkörébe tartozik a Magyarországra érkező delegációk védelme is.
Mi a terrorizmus?
Az TEK előadója társadalmi és/vagy politikai változások érdekében alkalmazott erőszakos cselekményekként határozta meg a fogalmát. Kifejezte, hogy terrorcselekmények „olcsósítása” figyelhető meg az évek során. A CIA adatai szerint a 2001-es merénylet ötszázezer dollárból, azaz mintegy százötvenmillió forintból volt kivitelezhető. Ezt ma bármelyik kisebb cég is finanszírozni tudná. A berlini cselekmények „ára” ugyancsak sokkoló, gyakorlatilag nulla forint, mivel egy lopott autóval követték el a cselekményeket.
Az elkövetési magatartás szintén megváltozott: a követeléseket felváltotta a félelemkeltés. Hibrid elkövetési módszerek jelentek meg, ugyanis a fegyveres támadásokkal egy időben öngyilkos merényletek is zajlanak.
A célpontok esetében a súlypont az állami intézményekről – katonai, rendvédelmi szervek – a „puhacélpontokra” helyeződött át. Egyre inkább a színházakat, iskolákat, szórakozóhelyeket, karácsonyi vásárokat választó terrorizmus üti fel a fejét, ahol a biztonsági intézkedések gyengébbek.
A támadások erőszakosabbak, öncélúak, egyszerre több helyszínen történnek.
A toll mindig erősebb, mint a kard.
Rendkívül fontos a civil szféra bevonása a terrorizmus elleni harcba, és a bizalom erősítése a rendvédelmi szervekkel kapcsolatban. A média és a politikai élet szereplői is felelősséggel tartoznak azért, hogy ebben a célkitűzésében mennyire segítik vagy éppen ássák alá ezen szervek törekvéseit.
kép: http://24.hu
