Az idei évkezdésre bőven kijutott a „sztárhírekből”. Noha némelyek nevét talán most hallottuk először, életük fordulópontjai egyik percről a másikra mégis beszélgetéseink központi témájává válhattak. A bulvársajtó még a világot kétségbe ejtő eseményeket is képes volt sokáig háttérbe szorítani. Éppen emiatt tekinthetjük ezt a jelenséget érdemesnek arra, hogy közelebbről is megvizsgáljuk a celebek hangsúlyossá válásának lehetséges okait.
Kitekintés a bulvár és a közösségi média világába
A bulvár esetében egy olyan gyűjtőfogalomra kell gondolnunk, amellyel saját eszközén keresztül: a média segítségével találkozhatunk. Úgy érezhetjük, hogy ez napjaink egyik felkapott terméke, azonban már az 1880-as évek óta együtt élünk vele. Nem tagadható az a tény, hogy egy ilyen sajtótermék célja első körben a fogyasztás ösztönzése és fokozása, így sok esetben a szenzáció válik prioritássá, ami megelőzi a hitelességre való törekvést. Ennek a következménye az, hogy olykor felszínesnek és népcsábítónak ítélhetjük meg a bulvár által közbeszédben tartott történéseket.
A közösségi média kifejezéssel csak az ezredfordulót követően találkozhattunk, a kapcsolódó applikációk alapvetően azon cél köré szerveződnek, hogy a kapcsolattartást, a különböző kooperációkat és a tartalomgyártást, illetve -megosztást elősegítsék. A social network nagy előnye, hogy bárki a tagja lehet, így olyan személyekkel is kontaktba tudunk lépni, akikkel még sohasem érintkeztünk a való életben. Ebből következik az is, hogy könnyen elérhető alkalmazásokról van szó, ezért emberek millióit érhetjük el egy-egy jól irányzott információval. A social media a korábbi orgánumokhoz képest a legnagyobb áttörést viszont abban hozta el, hogy a követőknek már a tartalom megosztása után szinte azonnal lehetőségük adódik a véleménykifejezésre és az értékítéletre.
A közösségi média és hatásai kitermeltek mondhatni egy „munkakört” is, ezalatt az influenszerekre kell gondolnunk. Noha már korábban, az 1900-as években is megfigyelhető volt, hogy adott személyek és márkák összefonódtak, mégis az internet térhódítása vezetett el az influenszerek számának és hangsúlyának növekedéséhez. Ők azok a tudatos platformhasználók, akik óriási követőbázissal rendelkeznek, amelynek köszönhetően potenciális vásárlók százait képesek mobilizálni.
A következő bekezdésekben olvashatunk arról, hogy pontosan miért tulajdonítunk nagy jelentőséget a fentieknek, illetve milyen lehetséges okai lehetnek a celebek iránt táplált fokozott érdeklődésnek.
Pletykálás
Talán mind ismerjük azt a megközelítést, hogy a pletykálás már évezredek óta jelen van, és emiatt kvázi evolúciós örökségként élünk ezzel együtt. Emögött az húzódik meg, hogy az embereket már az ősi közösségekben is foglalkoztatta, ki hogyan éli a mindennapjait.
A Kaliforniai Egyetem kutatása az emberek pletykálási szokásaival kapcsolatban azt állapította meg, hogy átlagban naponta ötvenkét percet töltünk ezzel a tevékenységgel.
A kutatás egyik résztvevője, Megan Robbins ezt azzal magyarázta, hogy „társas lényként muszáj beszélnünk más emberekről”, és hozzátette, hogy esetenként olyan személyekről is szót „kell” ejtenünk, akik akkor pont nincsenek köztünk.
Valószínűsíthető, hogy mindannyian voltunk már részesei és/vagy áldozatai pletykáknak. Ennek, ahogy a kutatás is rámutatott, könnyen lehet az az oka, hogy így lehetőségünk nyílik információkat szerezni, sőt segítségével akár még a magányosságot is mérsékelhetjük. A celebek pedig tökéletes alanyként jelennek meg ehhez, hiszen nyíltan, a nagyközönség előtt élik az életüket. Véleményem szerint a bulvár fogyasztásának hátterében egész könnyen meghúzódhat az, hogy szeretünk kicsit elfeledkezni a saját problémáinkról azáltal, hogy másokról alkothatunk véleményt. Sok esetben egyfajta stresszoldásként is funkcionálhat, ugyanis saját frusztrációinkat tudjuk levezetni az adott bejegyzések alatt – ennek köszönhetően születhetnek meg olykor rosszindulatú, olykor vicces megjegyzések a kommentszekcióban.
Intellektus
Egy magyar tanulmány fogalmazta meg azt a gondolatot, hogy az intellektuális képességek kihatással lehetnek a gazdagok és a hírességek iránti érdeklődésre és rajongásra. Az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói ezt a következtetést abból vonták le, hogy a kognitív tesztek értékelése során jól láthatóvá vált, hogy azok a személyek, akik már-már rögeszmésen követik nyomon népszerűbb társaikat, azok alacsonyabb pontszámot tudtak elérni az online felmérésen. Mindazonáltal a kutatók hangsúlyozták, hogy az eredmény nem nyújt komplex képet a vizsgált egyének intellektusáról, azonban kiemelték: „a hírességek imádata az iskolai végzettségtől, az életkortól és az anyagi jóléttől függetlenül megváltoztathatja a kognitív teljesítményt”.
Abban az esetben, ha alaposan megnézzük ezt a kérdést, azt láthatjuk, hogy a társadalom két csoportra osztható fel. Az egyik része szívesen foglalkozik mélyebb hangvételű, komolyabb társadalmi kérdésekkel, és legtöbbször képes is releváns véleményt formálni a szóban forgó témáról. Míg a másik szegmens nem szívesen bocsátkozik ilyen volumenű dilemmák megvitatásába, hanem inkább foglalkozik kisebb, ám mindenki számára érthetőbb ügyekkel. Egy ilyen szempontot követve az fogalmazódhat meg bennünk, hogy az érdeklődési területek kirajzolódása során fontos szerep jut annak, ki milyen ismeretekkel rendelkezik, és mennyire képes összetetten gondolkodni.
Egyszerre példaképek és céltáblák
Úgy vélem, a fiatalabb generációk körében már népszerűvé vált – mint munkakör – az „influenszerség” vagy a „celebség” gondolata. Ennek lehetséges oka, hogy ezek a szereplők olyan képet közvetítenek magukról, amit egy hétköznapi ember irigylésre méltónak találhat, egyszóval akaratlanul is sikerességet társítunk hozzájuk. Megfigyelve ezen személyek narratíváját arról, hogyan jutottak el a csúcsra, sokszor emlékeztethet bennünket arra a népmesei motívumra, amikor a legkisebb szegény legény elindul szerencsét próbálni. Így keltve egyrészt azt a látszatot, hogy mi is képesek lehetünk ilyen eredményeket felmutatni, másrészt pedig, hogy ők egyfajta kis hősei a mindennapjainknak. Pont emiatt az elérhetetlennek látszó mivolt miatt lesz még szebb a káröröm, egyfajta diadalérzet, amikor például bikinis lesifotókról, bőrhibás képekről vagy épp tájékozatlanságra utaló elszólásokról kezdenek el cikkezni az orgánumok.
Be kell tehát látnunk, hogy a celebek középpontba kerülése legalább akkora mértékben múlik rajtunk, a közönségen, mint azon, hogy ők publikálják-e a mindennapjaikat. A hírességek, bár kiváló lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy következmények nélkül fejthessük ki az értékrendszerünket és nézeteinket, mégsem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ők is csak emberek, akiket ugyanúgy megérinthet egy-egy megalázó, lekicsinylő szó, mint bennünket.
