A görög mitológiából ismert történet szerint Pandora kíváncsisága vezetett annak a bizonyos szelencének a kinyitásához, amely rázúdította a „baj démonait” az emberi fajra. 2021 októberében egy, az Egyesült Államokban működő, világszintű hálózattal rendelkező nonprofit újságírói szervezet, az International Consortium of Inestigative Journalists (ICIJ) újból kinyitotta ezt a szelencét, ám a baj ezúttal iratok formájában szabadult ki. Milyen adatokat tartalmaznak az ún. Pandora-iratok? Milyen hatásokat váltottak ki? Cikkemben többek között ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat.
Mi az ICIJ? Milyen információkat „köszönhet” a szervezetnek eddig a világ?
Az ICIJ alapítása Charles „Chuck” Lewis amerikai újságíró nevéhez köthető, aki a vállalkozást 1997-ben, a szintén általa alapított, visszaéléseket és korrupciót felfedő, oknyomozó újságírással foglalkozó szervezet, a The Center for Public Integrity egyik projektjeként hozta létre. A csupán programként induló ICIJ végül 2017-ben, immár számos ismert publikációt maga mögött tudva vált külön az anyaszervezetétől.
A mára már különálló, magát adományokból fenntartó oknyomozó újságírói szervezet fő célkitűzése az olyan globális hatással bíró tények, valamint botrányok felderítése és leleplezése, amelyek az egész emberiséget alapjaiban érintik.
Az újságírás erejében bízva a cél megvalósításán 280 riporter dolgozik a világ több mint 100 országából és területéről, többek között Magyarországról, Ausztráliából, Szerbiából és Írországból.
Ezen kívül együttműködnek kisebb lokális újságokkal, valamint olyan befolyásos partnereket is maguk mellett tudhatnak, mint a BBC, a The New York Times és a The Guardian.
Az ICIJ közel negyed évszázadot felölelő munkássága során rengeteg szignifikáns világszintű jelenséget tárt a nyilvánosság elé. A FinCEN-aktákon keresztül pénzmosást segítő bankokat fedtek fel, az orvostudományt érintő Implant Filesban pedig az implantátumok engedélyezésének hiányos szabályozására, valamint annak következményeire hívták fel a figyelmet. Végezetül nem mehetünk el szó nélkül a 2016-ban Panama-iratok néven híressé vált adatkiszivárogtatásuk mellett sem. Az iratokban a panamai székhelyű Mossack Fonseca ügyvédi iroda által segített, adószabályokat kijátszó offshore vállalatok üzletkötéseit fedték fel, amelyek emberek millióit fosztották meg az őket megillető szolgáltatásoktól.
Az ICIJ munkásságának sikerességét reprezentálja egyrészt számos kitüntetésük, másrészt a publikálásokat követő erőteljes visszhang, társadalmi párbeszéd. Vajon mit fog hozni legutóbbi publikációjuk? Egyébiránt, milyen adatok kerültek nyilvánosságra a Pandora-iratokban?
Az offshore cégekről röviden
A Pandora-iratok tartalmának és jelentőségének megértése érdekében elsősorban az offshore vállalat fogalmát, illetve főbb tulajdonságát szükséges tisztáznunk.
Az offshore alatt az olyan gazdasági társaságot értjük, amelyet tulajdonosa más országban jegyeztet be, valamint a bevételei ezen ország törvényei szerint külföldön – tehát nem a bejegyzés helye szerinti országban – végzett üzleti tevékenységből származnak. Általában a vállalat alapításakor a tulajdonos az adófizetés csökkentése miatt jegyezteti be olyan országban a vállalatát, ahol bevételei mentesülnek az azokat terhelő adók alól. Félreértés elkerülése végett fontos kiemelnünk, hogy a társaságok ebben az esetben is adóznak, de jóval kevesebbet, mint egy belföldi, hasonló üzleti tevékenységet végző vállalat. A definícióból következően tehát egy offshore vállalatnak csak külföldi munkavégzésből származó bevétele lehet, amely alól egyedül az iroda fenntartásával járó költségek képeznek kivételt. Ugyanis, amint a bejegyzés helye szerinti országból is származna bevétele, megszűnne offshore státusza.
Következésképp egy offshore társaság alapítási helyszínének kiválasztásakor előnyben részesülnek az adóparadicsomnak számító országok, amelyek előnye – a kedvező adózási feltételeken túl – a cégbe vitt vagyon összegének és felhasználásának, valamint a valódi tulajdonos adatainak fokozott védelemben részesítése.
Jelenleg több mint negyven ország, valamint terület számít kedvező bejegyzési helyszínnek. Ezek közé tartoznak többek között a Brit Virgin-szigetek, Belize, Svájc, Írország, az USA tagállamai közül Alaszka, Dél-Dakota és Delaware, valamint meglepő módon Magyarország is.
Mit érdemes tudni a Pandora-iratokról?
Gerard Ryle, az ICIJ igazgatója, a „Panama-iratok felturbózott változataként” jellemezte a Pandora-iratokat. Ryle szófordulatát kellőképpen indokolják a kiszivárogtatott adatokkal kapcsolatos számok: körülbelül 150 újságíró társaság 600 újságírója 2 év alatt közel 12 millió 2,94 terrabyte méretű fájlt – e-maileket, jegyzeteket, céges iratokat, jelentéseket, diagrammokat – vett górcső alá, majd tárt napvilágra. Az eredmény: 14 szolgáltató felfedése, amelyek 956 adóparadicsomban található offshore vállalattal hozhatók összefüggésbe 336 vezető politikus és híresség, valamint bűnöző vonatkozásában. A cégek legális háttere és működése sok esetben megkérdőjelezhető. Az érintettek közül jópáran tagadják, hogy adóelkerülés céljából hozták volna létre vagy vették volna igénybe befektetésükhöz az offshorevállalatokat.
Fontos azonban észben tartanunk, hogy az offshore cégek létrehozása, működtetése, és az ebből származó haszonszerzés önmagában nem illegális.
Azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy az adóparadicsomok által kínált diszkréció vonzó ajánlat az adóelkerülésre, a pénzmosásra, vagy éppen a csalásra. Vajon a világ vezető politikusai és hírességei milyen okból vettek igénybe offshore vállalatokat?
Vezető politikusok és hírességek?
A Pandora-iratokban feltüntetett 336 jelentős személy között szerepel többek között a népszerű énekesnő, Shakira; a nemrég leváltott cseh miniszterelnök, Andrej Babis; az egykori angol miniszterelnök és felesége, Tony és Cherie Blair; továbbá Konstantin Ernst, Vlagyimir Putyin „imázsteremtője”; valamint II. Abdullah, Jordánia királya is.
Shakira ügyvédei úgy nyilatkoztak, hogy az énekesnő az illetékes hatóságoknál bejelentette vállalatait, azok működése legális, valamint semmilyen adókedvezményben nem részesülnek.
A volt cseh miniszterelnök befektetése azonban ennél több kétséget von maga után. Babis néhány évvel ezelőtt 22 millió dollár értékű ingatlant vásárolt a francia Riviérán egy offshore cégen keresztül. Az adat nyilvánosságra hozatala után a politikus azt nyilatkozta, hogy tette nem volt illegális, és az iratok rá vonatkozó részét csupán a cseh maffia találta ki a közelgő választások befolyásolása miatt.
A brit társadalom körében a 2007-ben lemondott miniszterelnök, Tony Blair és felesége beruházásai keltettek visszhangot. A kiszivárogtatott iratok alapján a házaspár 2017-ben vásárolt egy jelentős értékű londoni ingatlant. A ház közvetlen vétele helyett azonban az épületet tulajdonló offshore vállalatot vették meg, amellyel több mint 300 ezer fontnyi stamp duty megfizetését kerülték el. Az eset, vizsgáljuk akármilyen szempontból, nem minősül illegálisnak, de a BBC-nek nyilatkozó brit Tax Justice igazgatója szerint az ügy igazságtalansága a Blair házaspár potenciális előnyében rejlik. Az átlagember ugyanis nem engedheti meg magának a rendszer nyújtotta kiskapuk ilyen szintű kijátszását. Cherie Blair minderre annyit reagált, hogy nem ők kérvényezték a tranzakció e módon történő lebonyolítását, és a befektetés után a brit adózási rendszer szabályai szerint jártak el.
Európát félig-meddig elhagyva fontos kiemelnünk a Pandora-iratok orosz vonatkozásait is. Bár Vlagyimir Putyin neve nem szerepel a Pandora-iratokban, mégis számos hozzá közel álló személy nevével találkozhatunk. Többek között említésre kerül volt szeretője, aki egy offshore vállalaton keresztül vásárolt, Monacóban működő kaszinó büszke tulajdonosa, valamint Konstantin Ernst filmproducer, a Channel One Russia vezérigazgatója, aki a Szocsiban rendezett téli olimpia nyitó- és záróünnepségének volt a rendezője. Az olimpiát kísérő lélegzetelállító események után Ernst úgy nyilatkozott, hogy munkájáért mindösszesen egy rubelnyi fizetséget fogadott el, mivel a haza iránt kifejezett szeretetet tilos pénzben mérni. (ford.) A Pandora-iratok alapján azonban a valóságban egy rubelnél több vándorolt az orosz tévés zsebébe, aki a Brit Virgin-szigeteken bejelentett offshore cégek árnyékába bújva vett részt az orosz mozik privatizációjában. Személyes részesedése 2019-re elérte a 140 millió dollárt. Bár Ernst beismerte a privatizációs folyamatokban való részvételét, mégis tagadja, hogy nyereségét az olimpiai ünnepségek megrendezésének sikeréért tudhatja magának.
Az iratok hatásai
Az adatok szerint közel 32 trilliárd dollárnyi összegre rúg az offshore-ban tartott vagyon, ezért mondhatni, hogy az eddigi legnagyobb adatkiszivárogtatásként tarthatjuk számon a Pandora-iratokat.
Az USA-ban az iratok jelentős visszhangját Dél-Dakota állam idézte elő, mivel a Pandora-iratok alapján kifejezetten adóparadicsomnak számít. A kedvező adózási helyzetnek köszönhetően az elmúlt években több tíz millió dollárnak megfelelő, offshore vállalatokban lévő összeget csoportosítottak át a Karib-térségből és Európából az államba. Az adatokra reagálva a Fehér Ház biztosította az amerikai polgárokat arról, hogy megteszik a szükséges lépéseket az amerikai, valamint a világszintű pénzügyi rendszer átláthatóbbá tétele érdekében. Ezen kívül Joe Biden elnök eltökélt szándéka az adórendszer tisztességesebbé tétele az egyének és a vállalatok számára egyaránt.
Az Európai Parlament sem maradt tétlen az iratok publikálását követően. Pár nappal később egy vállalati adózásról szóló nemzetközi egyezmény létrehozását, valamint annak mielőbbi EU-jogba történő beemelését javasolta az intézmény. Továbbá a Parlament tagjai az október 21-ei ülésen határoztak a Pandora-iratokban felfedett, a tagállamok jogrendszerében megtalálható méltánytalanságok felderítéséről, illetve azok mielőbbi orvoslásáról. Ezen felül olyan intézkedések megtételét indítványozták, amelyek bezárják az adók kijátszására, elkerülésére, valamint a pénzmosásra jelenleg lehetőséget biztosító kiskapukat és felszólították a Bizottságot, hogy lépjen fel jogilag azon tagállamok ellen, amelyek nem tartják be az Európai Unió hatályban lévő szabályait. Végül pedig a Parlament kifejezte rosszallását az érintett európai politikusok felé. Nem utolsó sorban fontos megemlítenünk a Pandora-iratok magyar vonatkozásait is. Hazánkban a Direkt36 néven működő oknyomozó újságíró központ vett részt a folyamatban, ami a magyar politikai elitet vette górcső alá. A központ nyomozása alapján néhány kormányközeli ember neve merült fel offshore vállalatok tevékenységével kapcsolatban.
Zárszó
A Pandora szelencéjéből kiszivárogtatott iratok jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy felhívják figyelmünket arra, hogy azok a személyek, akik életünket, országunkat irányítják milyen mértékben képesek kihasználni a jogi kiskapukat, mekkora pénzösszeget tudnak eltitkolni és kivinni az országból. Rávilágít a társadalmi rétegek között húzódó, az elképzeltnél is mélyebb szakadékra, továbbá arra is, hogy azok az emberek, akik a legtöbbet tudnának tenni az adózás átláthatósága érdekében, valójában a legnagyobb hasznot húzzák belőle. Véleményem szerint az októberi események tökéletesen megmutatják az emberi eltökéltség és az abban rejlő összefogás erejét, a média befolyásoló hatalmát.
Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18
További videók, amiket érdemes megnézni a témában: 1, 2
