Amikor azt hinnéd, már minden izgalmas történelmi szereplőről hallottál, igazán meg tudsz lepődni, mikor szembejön az interneten egy olyan karakter, akinek az élettörténete képes ámulatba ejteni. Assata Shakur egyértelműen ezen személyek közé tartozik: polgári jogi aktivista, az első nő az FBI legkeresettebb terroristákat összegyűjtő listáján, és Tupac Shakur keresztanyja. Nem mindennapi profil. Az októberi Black History Month tiszteletére összegyűjtöttünk néhány érdekességet Assata életéről, valamint a korabeli radikális mozgalmakról.
Black Power
A különböző ideológiákat hirdető fekete mozgalmak gyűjtőkategóriájaként jelölhető meg az úgynevezett Black Power kifejezés. Elsősorban az afroamerikai személyekkel szemben alkalmazott igazságtalan, elnyomó intézkedésekkel, az őket hátrányosan megkülönböztető szabályokkal és a lealacsonyító bánásmóddal kívánták felvenni a harcot a Black Power szlogenjét zászlajukra tűző megmozdulások.
A legélénkebb szervezkedés az 1960-70-es években zajlott, sorra alakultak a feketék helyzetét más-más oldalról javítani kívánó csoportosulások (pl.: Black Panther Party, Black Liberation Army). A Black Power jelszava alatt szerették volna a fekete kultúrát, gazdaságot, politikát intézményesíteni, a feketék közösségének identitását megteremteni. A nemes célok – mint a feketék oktatásának, egészségügyi helyzetének javítása, valamint a gyermekek és a rászorulók étkeztetésének biztosítása – mellett gyakran kerültek összetűzésbe a hatalmon lévő kormányok elgondolásaival, tetteivel, tagjaival.
Számtalan radikális megmozdulás, emberéletet követelő tett kapcsolódik a Black Power csoportokhoz. Rengeteg kritika éri az egyes szerveződéseket, miszerint túllépnek az általános jogok kiharcolásának keretein, és valójában az egyes rasszok közötti szegregációt erősítik, mivel a fajok közötti egyenlőség helyett felsőbbrendű státuszt kívánnak teremteni a feketék számára.
Black Panther Party/Fekete Párducok
1966-ban, a kaliforniai Oaklandben Bobby Seale és Huey Newton által alapított radikális polgári jogi mozgalomról van szó. A szervezet megalakulásához, eszméinek kidolgozásához Malcolm X jogi aktivista nézetei, illetve a Vietkong ellenálló szervezet működése erőteljes inspirációforrásként szolgáltak.
A Fekete Párducok különböző programokkal, akciókkal kívánták javítani a fekete közösség sorsát. Tanfolyamokat indítottak a feketék számára politikai és gazdasági ismeretek átadása céljából, ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatokat nyújtottak, használt ruhákat osztottak, drog- és alkoholellenes előadásokat tartottak. Az elnyomó, kapitalista amerikai rendszerrel szerették volna felvenni a harcot. Tevékenységük által szabadságot, jobb élet- és munkakörülményeket kívántak biztosítani az afroamerikai emberek számára.
Az 1900-as évek második felében a gyakorivá váló rendőri túlkapások ellen szót, sőt fegyvert is emeltek. Számos erőszakos megmozdulás, valamint lövöldözéssel, tűzharccal járó támadás fűződik a szervezet tagjainak nevéhez. Olyannyira veszélyes elemnek tartották a mozgalmat, hogy az FBI kiemelt figyelmet szentelt a mozgalom akcióinak és apparátusának megfigyelésére. Végül – köszönhetően a Fekete Párducok programjaira szánt pénzt elsikkasztó vezetőknek – a szervezet 1982-ben megszűnt.
Black Liberation Army/Fekete Felszabadítási Hadsereg
A Black Liberation Army egy 1970 és 1981 között tevékenykedő, underground Black Power szervezet, amely a Fekete Párducok mozgalmából, azok tagjainak egy részéből alakult meg. Szintén az Amerikai Egyesült Államok kormánya ellen, az országban élő fekete közösség önállóságának és szabadságának kiharcolásáért küzdött. Több mint hetven erőszakos cselekmény (bankrablások, bombatámadások, rendőrök és drogdílerek ellen elkövetett gyilkosságok, fogolyszökések) köthető a Fekete Felszabadítási Hadsereg nevéhez.
Assata Shakur: terrorista és/vagy hős?
Joanne Deborah Byron 1947-ben született Queensben, és New Yorkban nőtt fel. Gyermekkora elég viharosan telt, szülei válása után hol nagyszüleivel élt, hol pedig az iskolát mellőzve munkába állt, és idegenekkel lakott együtt. Egészen addig ment ez így, míg nagynénje magához nem vette. Shakur elmondása szerint nagynénje „nagyon kifinomult volt, és mindenféle dolgokat tudott”. Unokahúgát színházba és kiállításokra vitte, s polgári jogi aktivizmusával egyértelműen maradandó nyomot hagyott rajta: a kislány gyermekkori hősévé vált.
Shakur egyetemi évei alatt, a hatvanas években kezdett aktívan szerepet vállalni a polgári jogi mozgalmakban, számos tüntetésen, ülősztrájkon részt vett. Ekkoriban tartóztatták le először, száz társával együtt, miután leláncolták az egyetem ajtaját, hogy az ott tanuló fekete diákok alacsony száma miatt tüntessenek.
Assata Shakur (forrás)
1967-ben férjhez ment, de a házasság egy évig sem tartott – Assata egy memoárjában röviden azzal indokolta a kapcsolat végét, hogy férjével a nemi szerepekről alkotott eltérő véleményük miatt váltak el útjaik. Hasonló módon ért véget a Fekete Párducokkal való kapcsolata is, akikhez az egyetem elvégzése után csatlakozott, és ahonnan később azért lépett ki, mert nem bírta a pártbeli férfiak macsó viselkedését, ráadásul úgy érezte, a szervezet tudása az amerikai feketék történelméről nem elegendő.
1971-ben vette fel az Assata Olugbala Shakur nevet, miután a férje vezetéknevét tartalmazó Joanne Chesimard nevet rabszolganévnek titulálta. Választott afrikai nevéből, az Aishából eredő Assata küzdőt jelent, az Olugbala megmentőt, a Shakur pedig hálásat. Saját bevallása szerint már nem tudott a Joanne névvel azonosulni, és nem érezte magát „sem négernek, sem amerikainak”, hanem csak afrikainak.
Szinte követhetetlenül hosszú azoknak a bűncselekményeknek a listája, amivel valaha megvádolták, vagy még ma is vádolják Shakurt. A teljesség igénye nélkül például rablási kísérletért, gondatlan veszélyeztetésért és 1971-ben még bankrablásért is körözték egy olyan kép alapján, amin egy rá hasonlító nő látható. 1987-ben, már kubai tartózkodása alatt, mikor egy interjúban megkérdezték tőle, miből fedezte működésének költségeit a Black Liberation Army, azt válaszolta, hogy „voltak kisajátítások és bankrablások”.
Assata Shakur még mindig szerepel az FBI legkeresettebb terroristákat tartalmazó listáján (forrás)
Pár hónappal a bankrablás után egy olyan kézigránátos támadással gyanúsították meg Assatát, amelyben rendőrök is megsérültek. 1972-ben ezt egy templom kirablása követte, amelyért az FBI fényképei és a főtisztelendő vallomása alapján ismét őt tették felelőssé. Nem sokkal később, szintén 1972-ben országos körözést adtak ki ellene „kivégzés jellegű gyilkosságok” miatt, melyeket rendőrök ellen követett el egy általa vezetett Liberation Army csapat – ekkoriban már bizonyos források az egész Army de facto vezetőjének tartották.
A következő években hosszas tárgyalások keretében bíróság elé is állították Shakurt. Ekkortájt esett teherbe lányával, akit a megerősített elmeosztályon szült meg. Ide csak pár napra engedték ki a Rikers szigeti börtönkomplexumból, ahol huszonegy hónapon keresztül tartották magánzárkában.
A börtönből addigi életművéhez passzoló módon távozott: a BLA „Család”-nak nevezett csapata tervezte meg a szöktetését, amihez 105 ezer dollárt raboltak el. A végrehajtás során negyvenötös kaliberű pisztolyokat, némi dinamitot és egy elkötött kisbuszt is használtak, valamint két túszt ejtettek a művelet során, akiket utána a parkolóban hagytak. Senki sem sérült meg.
Itt szívesen fogadjuk Assata Shakurt (forrás)
Shakur elszökött, és évekig szökésben is maradt, miközben az FBI teleplakátolta New Yorkot „WANTED” poszterekkel, mire támogatói „Itt szívesen fogadjuk Assata Shakurt” plakátokkal válaszoltak. Barátainak, rokonainak és az édesanyjával Manhattanben élő lányának minden lépését megfigyelték, hátha kiderül Shakur tartózkodási helye, ám William Webster FBI igazgató szerint a keresést megnehezítette, hogy a lakosok visszautasították, hogy együttműködjenek velük.
Shakur végül Kubában kötött ki 1984-ben, ahol politikai menedékjogot kapott. A kommunista állam politikai berendezkedését csodálta, Fidel Castrót pedig az elnyomottak hősének nevezte. 1985-ben csatlakozott hozzá lánya, 1987-ben pedig már nyíltan vállalta tartózkodási helyét egy Newsdaynek adott interjújában.
Hatása a popkultúrára és a politikára a mai napig releváns és ellentmondásokkal teli. Nemcsak dokumentumfilmeket és dalokat ihletett, hanem olyan, az elmúlt pár évben feltörő mozgalmak is több ízben említették, mint a Black Lives Matter és a Women’s March, amely Twitter-oldalán köszöntötte Shakurt születésnapja alkalmából – ezen lépésért később több médium is kritikával illette őket. Az Assata Lányainak elnevezett chicagói fekete aktivista csoportnak 2015-ban a nemrég elhíresült Nike kampányban szereplő, korábbi San Francisco 49ers játékos, Colin Kaepernick alapítványa is jelentősebb összeget adományozott.
Néhány könnyebben emészthető film, amelyet a Jurátus szerkesztősége ajánl a témához kapcsolódóan: A számolás joga, A segítség, 12 év rabszolgaság, Malcolm X, Bíborszín.
Források: X X X X X, kiemelt kép
