Az állatvédelem jelentősége Magyarországon

giraffe-2222908_1280

Napjainkban az állatvédelmi mozgalmak egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalomban. A hírekben gyakran látni bántalmazott, rossz körülmények között tartott háziállatokról készült képeket. Ennek következtében sokan felemelték a hangjukat amellett, hogy az állatok védelmére nagyobb hangsúlyt kellene fordítani. A következő cikk az állatkínzással kapcsolatos kérdéseket és néhány jelentős állatvédelmi intézményt mutat be. 

Annak ellenére, hogy jogalanyiságuk vitatott, az állatok érző lények: a fájdalom, valamint a létszükségleteik kielégítéséhez szükséges tényezők hiánya számukra is nagy szenvedést okoz. Védelmük érdekében ezért indokolt fellépni, különösen amiatt, mert ők maguk érdekeik érvényesítésére nem képesek.

Az állatok sérelmére leggyakrabban elkövetett bűncselekmény az állatkínzás, melynek tilalma 2004-ben került be az akkori Büntető Törvénykönyvbe. A jelenleg hatályos Btk. környezet és természet elleni bűncselekmények kategóriájába tartozó bűncselekményként rögzíti.

Az állatkínzás tilalmát tartalmazó 244. § (1) bekezdése két év szabadságvesztést is kilátásba helyez azzal szemben, aki gerinces állatot indokolatlanul bántalmaz, vagy vele szemben olyan bánásmódot alkalmaz, melynek eredményeként fennáll annak a veszélye, hogy az állatot egészségkárosodás vagy pusztulás éri.

Ez a rendelkezés tehát kizárólag a gerinces állatokat részesíti védelemben, és előírja, hogy a bántalmazásnak minden esetben indokolatlannak kell lennie – így ha valaki önvédelemből, esetleg más személy vagy állat védelmében okoz sérelmet egy állatnak, azzal nem követ el állatkínzást. Ez a bekezdés emellett a gerinces vagy veszélyes állatát elűző, elhagyó vagy kitevő elkövetőt is hasonló szankciókkal sújtja.

A (2) bekezdés egy évvel megemeli a kilátásba helyezett szankciót, így akár három év szabadságvesztésre is számíthat az a személy, aki úgy hajtja végre az előző bekezdésben meghatározott magatartást, hogy ezzel az állatnak különös szenvedést okoz, vagy magatartása következtében több állat maradandó egészségkárosodást szenved vagy elpusztul.

person-touching-brown-puppy-1904105

Így a Btk. alapján állatkínzás esetén alkalmazható legsúlyosabb büntetés három év szabadságvesztés.

A kiéheztetett, autóhoz kötött és más szörnyűség áldozataivá vált kutyák vagy egyéb háziállatok szomorú történeteit hallva többen úgy gondolják, szükséges lenne szigorítani a szabályokon. Az elmúlt években gyakran számoltak be a hírek állatokkal szemben alkalmazott tragikus bánásmódról. A nagy felháborodást keltő, kutyáját autóhoz kötő balotaszállási nő ügye mellett a közelmúltban is történtek olyan esetek, amelyek az állatvédők figyelmét felkeltették.

Nemrég két fiatal ellopott és agyonvert egy disznót. Az ügyészség vádat emelt velük szemben, és felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte. Március közepén találtak rá egy oszlophoz kötött, alultáplált kutyára, akit gazdája hagyott magára Udvardiban – az elkövetővel szemben a rendőrség eljárást kezdeményezett.

Ezek az események mind azt támasztják alá, hogy az állatkínzásért járó szankció nem elég elrettentő ahhoz, hogy elvegye az emberek kedvét az állatokkal szemben alkalmazott kegyetlen bánásmódtól.

Néhányan azt is nehezményezik, hogy a Btk. mögött álló bírói gyakorlat nem ad pontos iránymutatást a törvényben foglalt kifejezésekről. Az adott kérdésben kevés iránymutatás született, de például a 2011.12.331 BH a gerinces állattal szemben alkalmazott maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást eredményező bánásmódot hosszabb ideig tartó folyamatos magatartásként határozza meg, és kijelenti, hogy a tényállás egyszeri eseti jellegű tevékenységgel nem valósítható meg. Egy 2014-es elvi bírósági döntés alapján pedig a bűncselekmény passzív magatartással is elkövethető, így az állatkínzás esetén alkalmazott következményekre számíthat az a gazda is, aki ellátás nélkül magára hagyja háziállatát.

Az állatok sérelmére elkövetett bűncselekmények értékelésénél azt is nehéz figyelembe venni, hogy az állatok csupán ösztönlények, racionális gondolkozásra nem képesek. Így sokszor előfordul, hogy az ember részéről tanúsított ártatlan szándékú magatartást az állat komoly veszélyként érzékel, ez támadásra készteti őt, az ember pedig védekezésként gyakran tanúsít az állat számára különös szenvedést vagy pusztulást eredményező magatartást.

Erre jó példa a nagy visszhangot keltett vemhes szurikáta esete. A csoporttal érkező gyermeket minden bizonnyal figyelmeztették arra, hogy a szurikátával való érintkezést kerülni kell. A gyermek feltételezhetően kíváncsiságból, nem ártó szándékkal nyúlt be a ketrecbe, kiváltva ezzel az állat ösztönös támadó reakcióját. A gyermek védekezése az állat pusztulását eredményezte. Sokan állatkínzásként értékelik ezt az eseményt, míg mások azt gondolják, hogy csak gyermeki ijedtségről és önvédelemről volt szó.

meerkat-2873133_1280

Ebben a kérdésben még érdekes a már feledésbe merült, de 2011-ben az állatvédők körében nagy felháborodást keltő „gyilkos póni” néven ismert póniló története, ami nyakon harapta gondozóját, aki ennek eredményeként életét vesztette. A lovat tulajdonosa az eset után szöges kerítés mögé zárta, és elaltatását is fontolóra vette.

A szolnoki Csillagszem Állatvédelmi Alapítvány védelmébe vette az állatot, állatkínzásnak minősítette a szöges kerítés mögé zárt helyzetét, az állat elaltatása esetére pedig feljelentéssel fenyegetőzött. Az állatvédő alapítvány álláspontját közlő hírlapok hangvétele alapján arra lehetett következtetni, hogy néhányan kicsit túlzottnak tartották az állatvédők reakcióját. Az állatot végül életben hagyták, mivel a következő időszakban hasonló támadásra nem került sor. A közzétett információk szerint nem derült ki, valójában miért támadott gondozójára a póni.

Többen azon az állásponton vannak, hogy csak azért, mert egy állat ösztönösen támadással reagál, még nem jelenti azt, hogy az emberekre veszélyes, vagyis nem kéne emiatt az életét elvenni – mások szerint az emberi élet védelme az állatokénál sokkal fontosabb.

horse-1938331_1280

Az állatvédelmi szervezetek célkitűzéseit olvasva többen az állatkínzásért járó szankciók megszigorítását sürgetik, de sokak szerint inkább az állatokkal való együttélés szabályait kellene alaposan megismertetni az emberekkel, különösen a gyermekekkel. Ha az emberek pontos információval rendelkeznek az állatok viselkedéséről, és megfelelő módon közelítik meg őket, akkor számos, a vemhes szurikátáéhoz hasonló eset elkerülhető lenne.

Nem arról van szó, hogy az embereknek kellene alkalmazkodniuk az állatok igényeihez. Viszont az ember képes tanulmányozni az állatok viselkedését, és képes változtatni a velük szemben alkalmazott bánásmódon. Fordítva ez nem lehetséges, hiszen az állatok csak ösztönből cselekednek, logikus gondolkodásra és ismeretek gyűjtésére nem képesek.

A továbbiakban néhány, az állatok helyzetének a javítása érdekében komoly erőfeszítéseket tevő hazai és nemzetközi állatvédő szervezet kerül bemutatásra.

Az állatvédő szervezetek többoldalú tevékenységet végeznek. Egyrészt fellépnek az állatokkal szemben elvárható bánásmód biztosítása érdekében, többek között az állatkínzás ellen. Másrészt a veszélyeztetett, kihalóban lévő fajok megmentése érdekében tevékenykednek.

Több olyan faj is létezik ma a világon, amely különösen ki van téve a vadászat, járványok veszélyeinek, vagy élőhelyét fenyegeti pusztulás. Hazánkban ilyen állat például a nagykócsag, gyöngybagoly vagy akár a gólya.

Az egyik legrégebbi állatvédelmi szervezet az 1927-ben létrejött Állategészségügyi Világszervezet. A párizsi székhelyű intézmény fő célja az állatbetegségek elleni küzdelem. Tevékenységének bemutatása a cikk szempontjából azért fontos, mivel 182 tagja között Magyarország is helyet kapott.

A szervezet támogatást nyújt az állatorvosi szolgálatot nyújtó intézményeknek világszerte, emellett az állatgyógyászathoz kapcsolódó tudományos információk elemzésével is foglalkozik. Ezenkívül az állatok és az állati eredetű termékek nemzetközi kereskedelmére vonatkozó egészségügyi standardokat tesz közzé az állategészségügy javítása céljából.

stork-4959676_1280

A nemzetközi állatvédő szervezetek között említendő a World Animal Protection (WSPA) nevű globális tevékenységet végző szervezet is, mely tizennégy irodát működtet a világ különböző pontjain. Az állatok élőhelyeinek védelmezése, a veszélyeztetett állatfajták megmentése és a bajba jutott állatok segítése határozható meg fő feladataként. Mellette állatorvosok és tanulók számára szervez képzéseket világszerte.

Az RSPCA (Royal Society for the Prevention of Cruelty to Animals) egy Angliában és Wales-ben működő, állatok jóléte érdekében tevékenykedő jótékonysági szervezet, amely négy állatkórházat és négy sérült állatok megmentését, vadonba történő visszahelyezését segítő centrumot hozott létre az elmúlt években.

A WSPA és az RSPCA az állatkínzás ellen is nagy kampányt folytat.

Hazánkban két országos szinten működő szervezet tevékenykedik az állatok érdekében. A Magyar Állat- és Természetbarátok Szövetsége (MÁTSZ) és a Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ) különálló, de egymással szorosan együttműködő ernyőszervezetek, amelyek az állatokat érintő országos szintű problémákra hívják fel a figyelmet, és javasolnak megoldásokat.

A MÁOSZ fő célkitűzéseként az élővilág érdekeinek védelmét, az állatok és az állattartás ismereteinek terjesztését, környezetvédelmi intézkedések támogatását, valamint a hazai állatvédő mozgalom fejlesztését határozta meg. A szervezet egy állat- és természetvédelemmel kapcsolatos átfogó jogi szabályozást tart szükségesnek, ennek érdekében kampányt is folytat. Mindemellett a magyar városokban igen nagy létszámban jelen levő kóbor kutyák segítésével is foglalkozik.

A MÁTSZ egyik feladata a készülő állatvédelem területét érintő törvényekkel és jogszabályokkal kapcsolatos egyeztetés. Ezenfelül működtet egy országos szintű hálózatot, amelynek célja az állatkínzások kivizsgálása és megelőzése. Ebből kifolyólag állatkínzás gyanúja esetén célszerű hozzájuk fordulni segítségért.

A szervezet fontosnak tartja az állatvédelem alapjainak a jövő generációjával való megismertetését is, ezért az oktatás területén is szervez programokat: például a Zöld Forrás nevű pályázat segítségével elérte az állatvédelmi ismeretek oktatásának bevezetését több iskolában. Emellett nagy hangsúlyt fektet az erdei és ökoiskolákkal, illetve a nemzetközi állatvédő szervezetekkel való együttműködésre is. A WSPA és RSPCA nemzetközi állatvédő szervezetek tagjaként tartja számon magát.

Az említett két országos szervezet mellett még rengeteg egyesület, alapítvány szólal fel nap mint nap az állatok védelme érdekében. Ilyen például az Animal Help Alapítvány vagy a Rex Kutyaotthon Alapítvány. Ezek lokális szinten tevékenykednek az országban.

A legtöbb szervezet nagy szeretettel várja az állatvédelem iránt elkötelezett önkéntes tagok csatlakozását, és szívesen fogadja a számára felajánlott adó 1%-ot is.

Mindent összefoglalva az emberek és állatok együttélésének problémája még nem oldódott meg teljesen, az állatvédő szervezetekre továbbra is komoly munka vár az állatvédelem területén.

Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12,

Bak Klára: Az állatvédelem nemzetközi és magyar szabályairól című kurzus előadás anyaga

EDB 2014.087.B8 I.

2011.12.331 BH

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Bánhegyi Nóra

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.