Korona vagy környezet? – A koronavírus hatása az Európai Zöld Megállapodásra

2020 minden bizonnyal a koronavírus éve. A jól megszokott mindennapjainkon érezhető változások életünk minden területére kihatással vannak, legyen szó munkáról, oktatásról, a szociális kapcsolatainkról vagy akár saját mentális egészségünkről. Tény, hogy a vírust nem elsősorban mint uniós polgárok szemléljük, hanem mint individuumok, mégis érdekes lehet megvizsgálni, mi történik a világban és Európában a napi híradásokban szereplő (gyakran tragikus) eseményeken túl.

Jelen írásomban azt vizsgálom, hogy milyen hatást gyakorol a koronavírus, illetőleg az ellene folytatott küzdelem az Európai Unió ún. Zöld Megállapodására, mely már önmagában (a vírus megjelenése előtt) is nagy port kavart a döntéshozók körében.

Mi is az az Európai Zöld Megállapodás?

Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal, EGD) az Európai Bizottság 2019 decemberében bemutatott programja, mely többek között az erőforrások hatékony felhasználásának elősegítését, a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállást, a biológiai sokféleség helyreállítását és a környezetszennyezés mértékének csökkentését tűzte ki céljául.

A stratégia meghatározza a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket, kifejti továbbá, hogyan lehet biztosítani azt, hogy ez az átmenet méltányos és inkluzív legyen.

A legfőbb cél: klímasemleges EU 2050-re. Ennek eléréséhez európai éghajlatpolitikai jogszabály megalkotására tett javaslatot a Bizottság, mely ezt a politikai vállalást jogilag kötelezővé tenné, valamint beruházásösztönző intézkedéseket irányozna elő.

Ahhoz azonban, hogy e klímasemlegességi cél teljesülhessen, minden gazdasági ágazatnak cselekednie kell, mind a környezetbarát technológiákba való beruházás, mind az ipari szereplők körében történő innováció előmozdítása érdekében. Szükséges továbbá tisztább, olcsóbb és egészségesebb közlekedési formák bevezetése (mind az egyéni, mind a közösségi közlekedés tekintetében), valamint gondot kell fordítani az épületek energiahatékonyságának biztosítására, illetve az energiaágazatok korszerűsítésére is. Legfőképpen pedig nemzetközi együttműködésre lesz szükség a szabványok javítása érdekében.

EU-The-Channel-Group.jpg

A fenti ambiciózus célok elérése érdekében az EU pénzügyi és technikai támogatást nyújt azoknak a vállalkozásoknak és régióknak, amelyeket a legnagyobb kihívás elé állít a zöld gazdaságra való átállás.

„Az ún. méltányos átállási mechanizmus legalább 100 milliárd eurót mozgósít majd a 2021-2027-es időszakban a leginkább érintett régiók megsegítésére” – legalábbis a Bizottság 2019-es elképzelései szerint.

A nem várt fejlemény és az EU válaszlépései

Az EGD bemutatására 2019 decemberében került sor, pár héttel azelőtt, hogy a híreket eluralta volna a Kínában evolválódó vírushelyzet. Az azóta eltelt hetekben, hónapokban (ahogy az jól ismert) a helyzet drasztikusan változott: a vírus terjed, a fertőzöttek száma napról napra nő, ahogy sajnálatosan a betegségben elhunytak száma is. A kormányok és a pénzügyi intézmények egyre nagyobb nyomás alatt találják magukat, hogy a koronavírus-pandémia következményeinek hosszabb távon történő elhárítását célzó gazdasági intézkedéseiket a környezetvédelmi intézkedések relációjában kezeljék.

De a kérdés korántsem egyértelmű, sőt meglehetősen megosztó. A világjárványra reagálva elsőként az Európai Központi Bank (EKB) 870 milliárd eurós (781 milliárd dollár) sürgősségi kötvényvásárlási programot jelentett be az euróövezet gazdaságának az év végéig tartó stabilizálására – ez az euróövezeti GDP 7,3%-ának felel meg.

Ezt követően az Európai Parlament március 26-án szinte egyhangúlag támogatta két pénzügyi támogatási csomag bevezetését a koronavírus kitörése által érintett országok számára.

A megszavazott intézkedések magukba foglalnak egy 37 milliárd eurós beruházási kezdeményezést, és az EU Szolidaritási Alapjának 800 millió euróval történő kibővítését, hogy azt az EU tagállamai felhasználhassák olyan közegészségügyi vészhelyzet esetén, mint például a COVID-19 kitörése.

Az úgynevezett „Koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés” a meglévő uniós költségvetésből mobilizálja a forrásokat a válság által érintett ágazatok beruházásainak rövid és hosszú távú támogatására.

Ezt úgy fogja végrehajtani, hogy a fel nem használt forrásokat átirányítja az európai strukturális és beruházási alapokból (ESBA), amelyek eredetileg a blokk legszegényebb régióinak regionális fejlesztését támogatják.

A Parlament jóváhagyta az EU Szolidaritási Alapjáról szóló rendelet módosítását is. Az alapot eredetileg a természeti katasztrófák által sújtott országok támogatására hozták létre, de mostantól a tagállamok és az EU-csatlakozási folyamatban részt vevő országok támogatást kérhetnek olyan közegészségügyi válságok esetén, mint a koronavírus-járvány.

Az új rendelet értelmében az alap fedezi a lakosságnak az egészségügyi válságok esetén nyújtott támogatását, valamint a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására irányuló intézkedéseket. A kitörésnek kitett tagállamok 2020-ig akár 800 millió euró pénzügyi támogatást kaphatnak.

Hol jön képbe az EGD?

Ahogyan láthattuk, az Európai Bizottság egy billió eurót ígért egy évtized alatt az EGD finanszírozására és az unió azon tervének támogatására, hogy 2050-ig az éghajlat szempontjából semleges földrész legyen. Már a fenti parlamenti szavazást megelőzően is számos felszólalás hangzott el a képviselők részéről azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi helyzetben véleményük szerint hol kell szerepelnie a zöld agendának a prioritások listáján.

climate-cold-road-landscape-2559747

Természetesen szép számmal akadtak olyan vélemények – még a már említett parlamenti szavazást megelőzően – mind az uniós, mind a nemzeti döntéshozók körében, amelyek a koronavírus-járványra adott kezdeti uniós reakciókat sem hatékonynak, sem előremutatónak nem találták, mindezen felül pedig arra figyelmeztették az Európai Bizottságot, hogy az EGD-re fordítandó összegeket csoportosítsák át mielőbb a vírus elleni küzdelem finanszírozására.

A tagállamok közül Lengyelország és Csehország is arra az álláspontra helyezkedett (a fenti EP-szavazást megelőző héten), hogy a jelenlegi, alighanem példátlan helyzet megköveteli, hogy új alapokra helyezzék az EU prioritási listáját. Természetesen érdemes figyelembe venni, hogy az ezt az álláspontot képviselők ipara nagymértékben éppen a fosszilis energiahordozókra koncentrálódik. Éppen ezért véleményem szerint érdemes fenntartásokkal kezelni az említett államok aggodalmát a vírushelyzet iránt, és ajánlott megnyilvánulásaikat saját nemzeti érdekeik szűrőjén át szemlélni.

Az persze egy pillanatig sem kérdéses, hogy a vírus megállítása, kezelése és utóhatásainak enyhítése az elsődleges cél minden állam és az Európai Unió számára is. Ez így is van rendjén. Azonban meggyőződésem szerint már a jelenlegi vészterhes időben is figyelmet kell szánni a hosszabb távú következményekre és megoldási struktúrákra.

A hosszú távú megoldások esetében pedig már igenis szükséges a környezetvédelmi megoldások figyelembevétele is. És hogy a döntéshozók milyen módon látják ezt megvalósíthatónak? A kormányokat és a nemzetközi pénzügyi intézményeket arra hívták fel, hogy a tiszta energiaátmenetet a megoldási javaslatokat ösztönző csomagok középpontjába helyezzék, mihelyt a vírushelyzet enyhülése ezt lehetővé teszi.

A kérdés az, hogy lehetséges-e (és ha igen, milyen eszközökkel) egyensúlyba hozni a vírushelyzet sürgette gazdasági stabilizációs lépéseket a hosszú távú fenntarthatósági programokkal.

Kétségtelen tény, hogy míg Európának azonnali gazdasági stabilizációs csomagra van szüksége, ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell lenniük az EU 2050-es nettó kibocsátás-célkitűzésével. Hiszen legyen a szituáció bármennyire is embert próbáló és vészterhes, ha a legfelsőbb szinteken jelen helyzetben túlkoncentrálódik a figyelem a koronavírus-járvány irányába (amely lépés természetesen maximálisan érthető lenne morális oldalról nézve), akkor fennáll annak a veszélye, hogy szem elől tévesztődnek a jövő szempontjából nélkülözhetetlen döntések, amelyek közé többek között a EGD megvalósítása is sorolható.

Lehetséges megoldások

Természetesen a fenntarthatósági szektorban tevékenykedők azonnal hatásos megoldási javaslatok kidolgozásán kezdtek munkálkodni, hogy amint azt a helyzet engedi, segítséget nyújthassanak a kormányoknak abban, miként hozhatják egyensúlyba a válságkezelési és fenntarthatósági ambícióikat.

Számos szakértő vélekedik úgy, hogy az egyes – a vírus által leginkább érintett, valamint a fenntarthatósági programok megvalósulása szempontjából leginkább jelentős – ágazatok számára a segítségnyújtásként szolgáló csomagok biztosítását meghatározott feltételekhez kellene kötni.

agriculture-alternative-energy-clouds-countryside-414837

Tekintettel arra, hogy a fosszilistüzelőanyag-igényes ágazatok, mint például az olaj- és a gázipari, valamint a repülési ipar is kényszeredetten keresi a gazdasági megkönnyebbülés lehetőségét, „ezen idő alatt kell ezeket a vállalatokat meggyőzni arról, hogy bizonyos feltételek mellett működjenek a jövőben” – nyilatkozott egy ismert környezetvédelmi think-tank vezetője.

Példaként az autóipari vállalkozások gazdasági megsegítését említette, melyet elképzelése szerint akár olyan feltételhez is köthetnének, melynek értelmében a jelenlegi válságos helyzet elmúlását követően flottáik elektrifikációjának meggyorsítására vállalnának kötelezettséget.

De nem ez az egyetlen javaslat. Több civil szervezet is arra tett javallatot, és szólította fel az EU tagállamainak kormányait, hogy a légitársaságok megsegítésére irányozott minden pénzügyi támogatást tegyenek a társaságok által vállalt adókötelezettségektől, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok használatára vállalt kötelezettségektől függővé.

„Ez egy nagy politikai csata” – figyelmeztetett Laurence Tubiana, az Európai Klíma Alapítvány vezérigazgatója és a Párizsi Megállapodás egyik prominens szereplője.

„Meghozhatjuk a helyes döntéseket, és megoldhatjuk a rövid távú gazdasági válságot, miközben ügyelhetünk arra, hogy az európai gazdaságot ne korlátozzuk a fosszilis tüzelőanyag használatára” – mondta a szakértő.

Tubiana is úgy vélekedik, hogy számos olyan terület van, ahol a döntéshozók átvehetnék a Zöld Megállapodás tartalmát, és hatalmas beruházásokkal gyorsan elindíthatnák annak azon elemeit, amelyekre a kormányok készen állnak.

Egy dolog azonban bizonyos: az éghajlatváltozás jelentette sürgető helyzet mellett a koronavírus-járvány most még egy olyan válsághelyzetet hozott a döntéshozóknak, amelynek leküzdéséhez összefogásra, szolidaritásra és közös, összehangolt fellépésre lesz szükség.

Az ENSZ-főtitkár António Guterres szavaival zárva:

„A válság kezelése során egyedülálló lehetőségünk van arra törekedni, hogy egy fenntarthatóbb és befogadóbb út felé keressünk kiutat.”

Szerző: Bartuszek Lilla Judit

Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6 


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

admin

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.