Az Aula Magna szimbolikája

aula_magna_forrás_ajk.elte.hu

A jelenlegi különleges helyzet miatt az egyetemi élet is átmenetileg szünetel. A folyton nyüzsgő Egyetem tér, a máskor hallgatókkal teli tantermek, folyosók és a különböző események helyszínéül szolgáló Aula Magna most mind üresen állnak. Azért, hogy ez idő alatt se feledkezzen el senki az Egyetem csodás épületéről, itt van néhány érdekes információ a Jogtudományi Kar épületének Aula Magna nevet viselő díszterméről és az azt ékesítő alkotásokról.

Budapesten, a Kecskeméti utca végén az Egyetem-tér 1-3. szám alatt található az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyik épülete. Sokan talán nem is sejtik, hogy ez az épület a legrégebbi felsőoktatási épületek egyike. Éppen ezért ez a többemeletes építészeti alkotás nemcsak a jogtudomány, hanem a művészettörténet területén is nevezetességnek minősül. Az itt található, az egyetem dísztermeként ismert Aula Magna pedig építészeti és kulturális szempontból is érdekes.

Karunkon szinte minden hallgató már az első napokban megtekintheti ezt a gyönyörű, patinás dísztermet, mivel minden évben itt kerül sor a kari évnyitóra. A hallgatók tanulmányuk befejezésekor pedig általában ebbe a terembe lépnek be utoljára, mielőtt az itt tartott diplomaosztón átvett oklevelükkel távozva búcsút vesznek az egyetemtől. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a terem egy hallgató egyetemi pályafutásának kezdő és befejező állomása.

Az egyetem első és második emeletéről is megközelíthető, Herczeg Zsigmond építész által tervezett díszterem a Mária Terézia korabeli neobarokk stílusban épült, ugyanúgy, mint az egész épület. Ennek oka az, hogy a jogi kar főépületét mindenképp az Egyetem téri templommal akarták egybeépíteni. Azért, hogy ez az építészeti stílusszempontjából is megvalósítható legyen, és az így létrejött épületegyüttes egységességet tükrözzön, a barokk jegyekhez nyúltak vissza.

Az épületet 1900. május 20-án avatták fel nagy ünnepség keretében. Ugyanez a nap volt az egyetem fővárosba költözésének 120. évfordulója. Érdekességként említhető, hogy eredetileg kupola is volt felette, amely a háború során megrongálódott, és azóta sem építették újjá.

Az Aula Magna 1900-ban

Az Aula Magna 1900-ban

Az általunk is jól ismert kinézetét azonban nagyjából 1935-ben, az Egyetem alapításának 300. évfordulójára nyerte el, ugyanis ekkorra készült el a földszinti előcsarnok és az Aula Magna modernizálása is.

Az emeletről nyíló ajtón belépve első pillantásra úgy tűnik, mintha egy kastély báltermébe érkeznénk. A boltíves ablakok, a falat díszítő festmények és a szobrászati díszítések – melyek Verő László és Ney Simon szobrászok alkotásai –, valamint  a boltozaton rögzített, egész termet bevilágító két kristálycsillár egy kora újkori barokk épület hangulatát keltik.

A díszteremben található szobrok és egyéb dísztárgyak történetéről és szimbolikus jelentéséről Gosztonyi Gergelyt, a Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék oktatóját kérdeztük, aki kérésünkre sok érdekességet osztott meg velünk a teremről.

Az aulát az egyetem szimbólumaival díszítették. Az 1900-as megnyitón még a baloldalon a király mellszobra állt egy fülkében, melynek felső részén két életnagyságú allegorikus nőalak is látható volt, amelyek a hír és dicsőség jelképei voltak, mára azonban ezek már nem találhatóak a teremben. A teremben található többi mellszobor híres egyetemi professzorokat ábrázol. Egykor köztük volt Eötvös Lorándé is, azonban ezt 2011-ben, a róla készült festménynek az aulában történő elhelyezése után áthelyeztek a Rektori Kabinetbe.

Egy emelettel feljebb a hófehér korláttal körülvett, hullámvonalat követő, akár 200 fő számára is elegendő férőhelyet biztosító erkélyről pedig belátni az egész termet.

Mária_Terézia_festmény_forrás_ELTE_Projekt

A falon ékeskedő festmények is eredeti alkotások. A Mária Teréziáról készült kép egy hosszabb felújítás után, 2012. szeptember 7-én került vissza a terembe. A festményt Josef Hauzinger osztrák udvari festő művének tulajdonítják, aki a képet 1773-ban készítette az akkor még nagyszombati Egyetem megrendelésére. A festmény különlegessége, hogy a királynő tiszteletére 1780-ban megrendezett eseményen, amelyen Mária Terézia az Egyetem jogait, kiváltságait és jövedelmét tartalmazó oklevelet – az úgynevezett Diploma Inauguralét – szerette volna átadni, betegsége miatt már nem tudott személyesen jelen lenni, így ez az alkotás szimbolizálta az uralkodónő jelenlétét.

A királynő egyébként már korábban az egész oktatási intézményt teljesen az állam felügyelete alá vonta, azaz újjáalapította, valamint 1770-ben kiadott egy, az egész Egyetemre vonatkozó szervezeti és tanulmányi szabályzatot, a Norma Studiorumot. Nem véletlen tehát, hogy többek között az ő arcképe is díszíti a termet.

Pázmány_Péter_festmény_forrás_mke.hu

Szintén ebben az évben fejeződött be az intézményünk alapítóját, Pázmány Pétert ábrázoló, Kontuly Béla 1934-ben készült pannójának helyreállítása, melyre a 2012-es tanévnyitó ünnepséget megelőzően találtak rá az egyetemi könyvtárosok egy raktárban. Érdekesség, hogy az Egyetem a II. világháború ideje alatt, az 1945-ös ostrom elől a Magyar Nemzeti Múzeumba menekítette a fontosabb festményeket és méltóságjelvényeket, köztük ezt a képet is. Később erről az akkor már kommunista állam, 1950-ben egyfajta „ajándékozási szerződésnek” nevezhető dokumentumot állított ki. Mára ezek tartós letétben vannak újra az egyetemnél.

A két felújított festmény mellett a díszteremben még helyet kapott egy Eötvös Lorándról készült portré is, amely egy, az időmúlás következtében már kissé elhasználódott magyar címer helyére került.

A hosszú idő után visszakerült és az újonnan érkezett festmények leleplezése alkalmából egy tanévnyitó rendezvénnyel egybekötött ünnepséget is rendeztek az ELTE és az MKE rektora, valamint az Alkotmánybíróság elnöke közreműködésével.

A műalkotások mellett a díszteremben található még az egyetemi zászló is, azonban ez csak egy másolat, az eredeti, 1817-ből származó fehér zászlót – amelyet az Aula 1900-as megnyitója alkalmából tartott nagyszabású ünnepélyen ki is tűztek – a Rektori Kabinetben helyezték el.

A lobogón egyébként Szűz Máriát és Jézus Krisztust láthatjuk, utóbbinak bal kezében a Szent Bibliával, jobb lábánál pedig a Pázmány családi címerrel.

A díszterem a különleges alkotások mellett az ott megrendezett sajátos események miatt is nevezetes. 1990 óta a Pázmány nap alkalmából Pázmány-előadást is tartanak itt, amelyet korábban, 1947 előtt serlegbeszédnek hívtak – ezen elnevezését a vándorserlegről kapta. Az egyetemre érkező hallgatók gyakran tapasztalhatják azt, hogy a díszteremhez vezető folyosó piros szőnyeggel van leterítve, az első emelet pedig megtelt jól öltözött emberekkel. A kissé régimódi, de stílusos épület számos egyetemi program, szakmai konferencia és nemzetközi találkozó helyszínéül szolgál már generációk óta. Mindemellett itt történnek Karunkon a doktorrá és díszdoktorrá avatások is.

Monroe E. Price Media Law Moot Court Competiton dél-kelet-európai regionális válogatója az Aula Magnában

Monroe E. Price Media Law Moot Court Competiton dél-kelet-európai regionális válogatója az Aula Magnában

A jótékonysági estek és díjátadók mellett 2014 decemberében ez a terem adott otthont a New York-i Gyermekjogi Egyezmény 25. évfordulója alkalmából megrendezett Gyermekjogi Konferenciának. Valamint 2011-ben itt szervezték meg a Humanitárius Segítségnyújtás és Külpolitika Konferenciát is, amelyet a NOHA Nemzetközi Egyetemi Szövetség Magyarország Európai Unió soros elnöki tisztségének ellátása kapcsán rendezett meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának segítségével. A konferencia célja a humanitárius segítségnyújtás időszerű kérdéseivel foglalkozó tudományos ismeretek átadása volt.

A díszterem emellett számos kulturális eseménynek és ünnepségnek is rendszeresen otthont ad.

Az Aula Magnát sajátos akusztikájának köszönhetően gyakran választják hangversenyek, koncertek helyszínévé. Az esti koncert főpróbájának hangja gyakran átszűrődik az épület falain, a délutáni órákat így sokszor kíséri zenei aláfestés.

Az Universitas Szimfonikus Zenekar – a Szegedi Tudományegyetem keretei között működő, többnyire amatőr zenészekből álló formáció – is sokszor adott már itt koncertet, melyen főként filmzenéket, klasszikus mozis slágereket, operadarabokat és más klasszikus szerzők műveit játszották el.

Decemberben, karácsony előtt, majdnem  minden évben ez a díszterem szolgál a Musica Nostra kórus adventi hangversenyének helyszínéül. Mindemellett idén február 12-én, a Magyarországon 14. alkalommal megrendezett Házasság Hete rendezvénysorozatának egyik eseményére is itt került sor.

Egyszóval az Aula Magna összeköti az egyetemet a külső világgal, a kulturális élettel.

Az elmúlt napokban azonban ez a terem is üresen állt. Ott is szünetel minden rendezvény és előadás. De ha végre véget ér a veszélyhelyzet, és újra elindul az egyetemi élet, ismét lesz lehetősége mindenkinek jobban megnézni ezt a rengeteg műalkotással ékesített, patinás dísztermet egy koncert, színdarab vagy tudományos előadás során.

Köszönjük Gosztonyi Gergelynek, a MÁJT tanszék adjunktusának a készséges segítséget!

Források: Magyar Képzőművészeti Egyetem, ELTE Project, Vasárnapi Újság 1900.május 20.

Képek forrása: 1, 2, 3

 


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Bánhegyi Nóra

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.