Napjainkban az emberek többsége szívesen osztja meg élete fontosabb eseményeit a világhálón. Sok szülő a gyermekével kapcsolatos élményeit is nagy előszeretettel tárja a nyilvánosság elé. A világhálón keringő megszámlálhatatlan babafotó újabb kérdéseket vetett fel a személyiségi jogok területén: milyen személyiségi jogai vannak egy csecsemőnek az interneten, és szükség van-e korlátok felállítására a jogaik védelme érdekében?
A XXI. században már szinte minden szülő azonnal közzéteszi gyermeke életének jelentős mérföldköveit. A The Parent Zone nevű szervezet 2000 közösségi oldalt használó közreműködésével készített felmérése szerint egy átlagos szülő 1000 képet oszt meg gyermekéről a gyermek ötéves koráig.
A különböző élethelyzetekben készült gyermekfotókat látva felmerült az a gondolat, hogy az internettel kapcsolatos személyiségi jogok területén a kisbabák külön védelmet igényelnek, mivel jogaikat még nem tudják érvényesíteni, véleményüket pedig nem tudják kifejezni, így rendkívül kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Magyarországon eddig még nem került sor kifejezetten kisgyermekek személyiségi jogainak védelmét garantáló szabályok meghozatalára. A személyiségi jogok védelméről a Ptk. 2:42 § rendelkezik, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak a korlátai között személyiségi jogait szabadon érvényesítse. Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.
Ez a szabály a kisgyermekek esetében is alkalmazandó. Az interneten a leggyakrabban a Ptk. 2:43 § g) pontjában nevesített képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértésére kerül sor. Mivel a kisbabák a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelennek minősülnek, a Ptk 2:54. § (2) bekezdésének megfelelően személyiségi jogaik védelmében törvényes képviselőjük léphet fel, aki legtöbb esetben a szülő. Ez alapján a szülők jogosultak dönteni gyermekükről készült képek és médiatartalmak közzétételéről, és jogosultak fellépni gyermekük érdekében a mások által közzétett médiatartalmakkal kapcsolatosan. A szülők ezt a jogukat azonban nem gyakorolhatják korlátlanul.
Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ebben a cikkben az állam kötelezettséget vállal a gyermekek védelmére.
Ebből kifolyólag a szülők csak olyan képek és videók megosztására jogosultak, amelyek nem veszélyeztetik a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődését.
A szülő a gyermeket érintő kérdésekről azért sem rendelkezhet korlátlanul, mert a gyermek nem a szülő tulajdona. Személyes adatai kezelése során felelősségteljesen, körültekintően és a gyermek érdekeinek figyelembevételével kell eljárnia. Ezáltal a szülőnek gondosan át kell gondolnia, milyen hatással lesz majd gyermekére az, ha megosztja a vele kapcsolatos információt más személyekkel.
Eddig nem születtek olyan szabályok Magyarországon, amelyek a gyermek fejlődését veszélyeztető médiatartalmakat nevesítik. A közvélemény azonban ilyennek minősíti azokat a fotókat, videókat, amelyek a gyermeket nevetséges vagy éppen kiszolgáltatott helyzetben ábrázolják, valamint az olyan személyes jellegű információkat is, amelyek esetében nagy a valószínűsége annak, hogy a gyermek nagyobb korában kínosnak tartja majd, és tiltakozna közzétételük ellen.
Az ilyen jellegű megosztásokkal nemcsak az a probléma, hogy az interneten tevékenykedő bűnszervezetek kezébe kerülhetnek illegális módon, hanem később akár a gyermek lelki fejlődését veszélyeztető iskolai zaklatásokat is megalapozhatják.
A kisgyermekek személyiségi jogainak védelme két helyzetben indokolt különösen. Az egyik esetben a mások által a szülő engedélye nélkül közzétett információk lehetnek problémásak. Ez a kérdés főként közéleti szereplők, híres személyek kisbabájáról a média által, hozzájárulásuk nélkül közzétett fotókkal kapcsolatosan merül fel.
Ilyenkor általában azt vizsgálják, hogy közéleti szereplőnek minősül-e a gyermek. A legtöbb esetben önmagában azért, mert a szülők közismert személyek, nem minősül automatikusan a gyermek, különösen egy kisbaba is annak. Így a média köteles a világhálón közzétett információkat törölni, amennyiben a szülő azt kifogásolja.
A másik esetben a szülők által közzétett médiatartalmak jelenthetnek veszélyt a gyermekekre. Ebből a szempontból a szülők számára kellene korlátokat állítani a közösségi oldalakon történő közzététel tekintetében.
Ez azonban nem egyszerű kérdés, mivel a szülők jó szándékból, örömük másokkal történő megosztásának céljából teszik közzé a kisbabájukról készült fotókat és videókat, és gyakran nincsenek tisztában ennek lehetséges negatív következményeivel. A szülők célja általában az, hogy a gyermekükkel együtt átélt boldogságot vagy rendkívüli élményt ismerőseikkel is megosszák.
A probléma azonban ott kezdődik, hogy noha a szülők csak ismerőseikkel kívánják megosztani a képeket, azok gyakran idegen emberek kezébe kerülnek, akik azokat olyan célokra használják fel, amelyet a szülő minden bizonnyal ellenezne.
A másik ok, amely miatt a szülők jogainak a korlátozása indokolt lenne, az a gyermek rendelkezési jogának kérdése.
Mi a helyzet akkor, ha a gyermek később nem egyezne bele az adott médiatartalmak közzétételébe?
A Gyermekvédelmi törvény 8. §-a és a Magyarország által is elfogadott 1989-es Gyermek jogairól szóló New York-i Egyezmény 12. cikke is kimondja, hogy a gyermek véleményét minden őt érintő kérdésben, korának és érettségének megfelelően figyelembe kell venni. Ez alapján egy ítélőképesség birtokában levő gyermek beleegyezése nélkül a szülők nem tehetik közzé a róla készült képeket, ebben a kérdésben is kötelesek kikérni a véleményét. Ezekre a rendelkezésekre alapozva az az elfogadott álláspont, hogy a szülő megkérdezi gyermekét arról, hogy megoszthatja-e a róla készült képeket, videókat.
Egy csecsemő azonban véleménynyilvánításra még nem képes. Az ő esetükben ezért a vélemény megosztott. Néhányan azon az állásponton vannak, hogy róluk semmilyen médiatartalom nem kerülhet fel a közösségi oldalakra sem a szülők által, sem más úton egészen addig, amíg nagyobb korukban a hozzájárulásukat nem adják ehhez. Mások szerint ez a korlátozás a mai világban, ahol életük minden percéről tájékoztatják egymást az emberek, kivitelezhetetlen és indokolatlan lenne.
Ebben a témában érdekes lehet egy osztrák lány esete, aki 2016-ban pert indított szülei ellen a róla közzétett, kisbaba korában készült, általa nevetségesnek és kínosnak tartott babafotók miatt. A lány többször kérte szüleit, hogy töröljék le a fotókat, de ők erre nem voltak hajlandók arra hivatkozva, hogy a közösségi oldalon közzétett családi fotóik nagy népszerűségnek örvendenek ismerőseik körében. Az ügyben jelenlegi információk szerint még nem született döntés, de több osztrák jogász szerint komoly esélyei vannak a lánynak arra, hogy megnyeri a pert szüleivel szemben.
Mindent összegezve a gyermekek személyiségi jogainak a védelme az interneten újabb kérdéseket vet fel a modern világban. Az ezzel kapcsolatos problémák a jövőben még megoldásra várnak.
Források:
Tarbaj Ildikó Lovemychildren Arsboni július 2 ,
Gyermekvédelmi Törvény 8.§
New York-i Egyezmény 12.cikk
2013. évi V. törvény 2:42.§, 2:43.§, 2:54.§
Alaptörvény 16.cikk (1)
