A Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tudományos Diákkör március 5-ei ülésének meghívott vendége Dr. Lazáry Györgyné klinikai szakpszichológus és igazságügyi pszichológiai szakértő volt, aki a XXI. századi gyermekvédelem fontosságáról és annak egyik legújabb nóvumáról, a Barnahus-módszerről tartott egy rendkívül szemléletformáló, olykor szomorú esetekkel sokkoló, a gyermekek helyzete iránt érzékenyítő előadást.
Mi is az a Barnahus?
A hazánkban még gyermekcipőben járó, egyelőre kizárólag Szombathelyen, pilot programként működő metódus őshazája Izland.
A módszer lényege, hogy a szexuális abúzus által már traumatizált gyermek ne legyen kitéve a büntetőeljárás hosszas procedúrájának, ne történjen reviktimizáció a többszöri meghallgatások következtében. A gyermek számára megfelelő környezetben mondhassa el, fejezhesse ki a vele történteket. Az egyszeri meghallgatás és vizsgálat során szerzett információk pedig pótolhatatlan bizonyítékul szolgálhatnak a büntetőügyben. A Barnahus-modell a felek egyenlőségének elvét is biztosítja, hiszen a rendszerben a gyanúsított jogai is védve vannak.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a módszer olyan tizennyolc éven aluliak számára lett kifejlesztve, akik valamely családtagjuk (leggyakrabban az édesapa, a nevelőapa, a nagybácsi) által elkövetett szexuális abúzus áldozatai. A gyermeknek olyan személy okozza a sérelmet, aki iránt mindaddig szeretettel és bizalommal viseltetett – tehát az áldozattal nem közvetlen kapcsolatban álló személyek (szatírok, galeri tagok) által véghez vitt szexuális cselekmények, bántalmazások passzív alanyainak meghallgatása nem a Barnahus keretében történik.
A modell megteremtője Bragi Gudbrandsson. Az 1990-es években egyre nagyobb nemzetközi visszhangot keltettek a családon belüli szexuális visszaélések, amelyek elszenvedője sokszor a gyermek volt. Az izlandi szakember felmérte, hogy a bűncselekmények kapcsán indult eljárások keretében végzett meghallgatások csak tovább rontják a már egyébként is mély lelki sebeket szerzett gyermek állapotát. Mindezek hatására dolgozott ki egy olyan programot, amely az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének megfelelően a gyermek érdekeit első helyre állítva egy gyermekbarát igazságszolgáltatást kíván megteremteni.
A modell gyermekbarát jellegét a névválasztás is hangsúlyozni kívánja, hiszen a Barnahus izlandi nyelven gyerekházat jelent.
A Barnahus hazai létrehozói a fordítás nélküli névátvétel mellett döntöttek annak figyelemfelkeltő, elgondolkodásra késztető hangzása miatt. Mára a Barnahus egyre jobban a köztudatba beépülő mozaikszóvá válik, és a 2017. október 2-ai világkonferencia döntése nyomán minden újonnan nyíló Barnahus-háznak kötelezően a Barnahus nevet kell viselnie.
A legtöbb európai országban a családi házakban berendezett Barnahus-házakban egy orvosi szoba, egy meghallgató szoba, azzal összeköttetésben egy monitoring szoba, egy terápiás szoba, illetve a további kutatásokat elősegítő helyiség kerül kialakításra. Az egyes szobák speciális eszközökkel vannak felszerelve, és felkészült szakemberek végzik a vizsgálatokat. Az orvosi szoba fő eleme a kolposzkóp, amely közvetlen érintés nélkül képes kép- és videofelvételt készíteni a gyermek nemi testüregéről, amely felvétel teljes bizonyossággal tud szolgálni a tekintetben, hogy történt-e szexuális erőszak vagy sem. A módszert már magas szinten alkalmazó országokban e vizsgálatot speciálisan a Barnahus-metódusra képzett szakorvos végzi.
A pszichológusi/meghallgató szobát annak érdekében, hogy a gyermek otthonosan érezze magát, és minél könnyebben feloldódjon, világos, vidám, élénk színek és berendezés jellemzi.
A gyermek gyakran nonverbális módon fejezi ki magát, ezért a szobába számos, e kommunikációt támogató és felfejtő eszköz, játék (például a nemi jellegeket is megjelenítő „abúzus babák”, az úgynevezett Világjáték – ez egy terápiás és diagnosztikai eszköz, amely fontos szerepet tölt be a vizsgálat során) került. A szobában kizárólag a gyermek és a pszichológus tartózkodhat.
A pszichológusi szoba két beszerelt kamera segítségével összeköttetésben van a szomszédos monitoring szobával, ahol az igazságszolgáltatás szakemberei (a nyomozóhatóság tagjai, a fiatalkorúak ügyésze, a gyanúsított védője, a potenciálisan eljáró bíró, az igazságügyi szakértő) és a pszichológus asszisztense kaphat helyet. A gyermekkel foglalkozó szakember fülhallgató segítségével marad kapcsolatba a monitoring szobában lévőkkel, akik (elsősorban az ügyész) ezáltal az ügy előmenetelét célzó kérdéseket javasolhatnak a pszichológusnak.
A negyedik helyiség a terápiás szoba, amely elsősorban a súlyos traumát szenvedett gyermekeknek segít feldolgozni a történteket, de az ott elhangzó szavak, kifejezett reakciók (a helyiség bekamerázottsága esetén) szintén bizonyítékul szolgálhatnak a büntetőeljárásban. Mindegyik szobára a világosság, a letisztultság, a barátságos és biztonságot sugalló környezet jellemző.
A Barnahus magyarországi logója – a lila a szexuálisan bántalmazott gyermekek színe, a három emberfigura a családonbelüliséget hivatott kifejezni.
A szombathelyi megvalósítás
Az anyaországban, Izlandon történt tapasztalatszerzés, a módszer feltérképezése, több éves alapos utánajárás, informálódás után (a reykjavíki mellett a zágrábi, a linköpingi, a stockolholmi és a haarlemi házakat is felkeresve és tanulmányozva) kezdhette meg működését 2016. november 14-én a szombathelyi Barnahus-ház, amely Magyarországon és Kelet-Közép-Európában elsőként, a világon ötvenegyedikként tűzte ki célul a Barnahus-innováció működtetését és terjesztését.
A Vas Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) épületében került berendezésre egy orvosi, egy pszichológusi, egy monitoring és egy terápiás szoba. Pályázatok, felajánlások segítségével sikerült kiépíteni az infrastruktúrát, és a kezdeti lépések óta is folyamatos a fejlesztés, a megújulás.
Dr. Lazáry Györgyné elmondta:
többek között terveikben szerepel, hogy – biztosítva a módszerhez szükséges szaktudást – orvosuk számára lehetővé tegyék a Barnahus-orvoslás módszerének elsajátítását egy atlantai tanulmányút keretében.
A kísérleti jelleggel felállított vas megyei ház mostanáig csak pár vizsgálatot folytathatott le, amelyek kedvező eredményei a gyermekek szempontjából nézve igazolásra kerültek, az igazságszolgáltatásban való felhasználásukat tekintve viszont a nagy áttörés még várat magára. Egyelőre ugyanis hiányzik a modellt támogató jogszabályi környezet.
A Barnahus jövője hazánkban
Dr. Lazáry Györgyné többször kihangsúlyozta, hogy a Barnahus-modell megfelelő működéséhez elsősorban szemléletváltozásnak kellene bekövetkeznie Magyarországon. Jelenleg az igazságszolgáltatás, a büntetőeljárás feláldozza oltárán a gyermek érdekét, ellenben a Barnahus éppen hogy a gyermeket, a gyermek mindenek felett álló legfőbb érdekét helyezi az első helyre. Dr. Lazáry Györgyné szerint azt a helytelen nézetet kellene kitörölni a közgondolkodásból, miszerint a gyermek ostoba és hazudik.
A gyermek nem ostoba, csak kicsi, a gyermek nem hazudik, csupán a végeláthatatlanul hosszú eljárások és a befolyásoló információk hatására akaratlanul másként kezdi mesélni a történteket. A pszichológus úgy véli, az eljárások gyorsítását segíthetné, ha hazánkban is lehetővé tennék, hogy az esetlegesen eljáró perbíró és a gyanúsított védője is jelen legyen a monitoring szobában.
Az áldozatvédelem szempontjából pedig érdemes lenne megfontolni, hogy a vádemeléseket követően kötelező jelleggel a bántalmazott gyermek legalább krízisintervenciós terápián vegyen részt.
A 2018. július 1-jén hatályba lépő új büntetőeljárási kódex és a végrehajtását elősegítő jogszabályok mindenképpen új irányba mutatnak, a különleges bánásmódot érdemlő sértett kategóriája lehetővé fogja tenni egyes, a Barnahus-program során feltárt eredmények bizonyítékként történő felhasználását a büntetőeljárásban.
Az alapok lefektetésre kerültek, remélhetőleg a jövőben további, a gyermekbarát igazságszolgáltatást szem előtt tartó változások fognak történni Magyarországon.
A Barnahus-módszer magyarországi működéséről további információk az alábbi linken találhatók.
