Valószínűleg sok pályaválasztás előtt álló gimnazista fejében fogalmazódott már meg az a gondolat, hogy milyen jó lenne sztárügyvédként milliókat hazavinni, márkás órákat viselni és luxusautókat vezetni. Mai cikkünkben azt igyekszünk kideríteni, hogy valóban egy aranytojást tojó tyúk-e a jogász szakma vagy csupán kacsa a milliókkal kecsegtető jövőkép.
Vajon mennyire motivált minket, joghallgatókat az egyetemi jelentkezési lap leadásakor az a sztereotípia, hogy a jogászok akár milliókat is zsebre tehetnek havonta? Egy 2018-as kutatás alapján elég nagy mértékben. A felmérés során az egyetemistáknak azt kellett megválaszolniuk, hogy a különböző tényezők milyen mértékben játszottak szerepet pályaválasztásuk során. Az egyes faktorok közül a legjobb eredményt a jó kereseti lehetőség és a kedvező távlati álláslehetőségek érték el, mindkét szempontot a válaszadók több mint 90 %-a a említette, mint fontos, illetve nagyon fontos tényezőket. Ezzel szemben a szülők, testvérek, barátok példája csupán 34 %-ot motivált, de a doktori cím súlya is elmarad a bérezés fontossága mögött, a maga 62 %-ával.
Ugyanannyit érnek-e a különböző egyetemek diplomái?
Bár sokak szerint nem számít, hogy egy pályakezdőnek az ELTE, a Pázmány vagy a Debreceni Egyetem állítja ki a diplomáját, ez a valóságban nem feltétlenül igaz. Az interneten fellelhető statisztikák mindegyike azt mutatja, hogy létezik sorrend az egyes felsőoktatási intézmények között.
Az adatok alapján az ELTE ÁJK az egyértelmű győztes, míg sereghajtóként a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara fut be. A két egyetem friss diplomásainak bruttó jövedelme között közel 70 ezer forintos eltérést tapasztalhatunk.
Az ELTE mellett szintén dobogós helyet foglal el a Károli Gáspár Református Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.
Élet a szakvizsga előtt
Na de mennyit is keresnek a különböző jelöltek és fogalmazók? Természetesen jelen beszámoló nem térhet ki minden egyes lehetőségre, ami a jogi egyetem elvégzése után elénk tárul, de a leggyakoribb karrierutakat igyekszünk sorra venni cikkünkben.
Az első ilyen nagy csoport az ügyvédjelölteké, akik tekintetében igencsak változatos képet kapunk. Egyes helyeken 200-250 ezer forint közötti béreket emlegetnek, míg máshol azt állítják a kezdő fizetés megközelítheti az akár 320 ezer forintos értéket is. Egy ügyvédjelölt, akinek a keresete az előbbi kategóriába esik, úgy nyilatkozott, hogy ezért az összegért gyakran heti hatvanöt-hetven órát kénytelen munkában tölteni. Gyors fejszámolással arra az eredményre juthatunk, hogy ebben az esetben az ezer forintot sem éri el órabére, magyarul nem keres többet, mint amit egy átlagos diákmunkával lehet.
A bírósági fogalmazók esetében a fizetés mértéke illeszkedik a jogszabályban szabályozott bértáblához, vagyis egy frissdiplomás bruttó 240 és 335 ezer forint közötti összeget vihet haza havonta, a pontos mértékről pedig a munkáltató határoz.
Ugyancsak előre meghatározott illetményekről beszélhetünk az ügyészi fogalmazóknál is. Az előbb taglalt bírósági, és az ügyészi fogalmazók esetében is az alapilletmény szorozódik a munkával eltöltött időtartammal, ezenfelül pedig a különböző pótlékok is hozzáadódnak keresetükhöz, mint például a nyelvvizsgapótlék. Az alapösszeg, amellyel egy ügyész aspiráns kalkulálhat 265 ezer forint körül mozog.
Elérkezett az idő arra, hogy behatoljunk a közjegyzői irodák titkai közé is. Sajnálatos módon azonban nem szolgálhatunk oknyomozó újságírói eredményekkel, mivel elég kevés információ áll rendelkezésre a témában. Ugyanúgy, ahogy a közjegyzők fizetését az általuk elvégzett eljárások száma határozza meg, a közjegyzőjelöltek esetében is ez az egyik fontos tényező, amellett, hogy természetesen a közjegyzővel kötött megegyezésben foglalt összeg mértéke lesz az irányadó munkabérénél.
A jogi előadók keresetéről sem tudunk pontos átlagot mondani, de a fellelhető beszámolók alapján annyi biztos, hogy gyakran a 200 ezer forintot sem éri el a részükre havonta kiszámlázott összeg. Előnynek tekinthető ugyanakkor, hogy a kötött bérezésű bírósági- és ügyészi fogalmazóval szemben a munkaadónak sokkal nagyobb mozgástere van a fizetések meghatározása tekintetében.
A közigazgatási szektorban dolgozók alapbére az előbb említettek közül a legalacsonyabb, nagyjából 180 ezer forint körül határozható meg, ellenben biztos és kiszámítható karrierutat biztosít a szféra alkalmazottai számára.
Kis iroda – kis pénz, nagy iroda – nagy pénz?
A betöltött munkakörön kívül számos olyan tényező van, ami meghatározza havi bérünk mértékét. Jelentős különbséget tapasztalhatunk például a hazai, kisebb ügyvédi irodák és a nemzetközi ügyfélkörrel rendelkező munkahelyek között, utóbbi javára. Viszont ezeknél az irodáknál számolnunk kell azzal is, hogy hetente több túlóra várhat ránk pályakezdőként. Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy a céges jogászkodás vagy a klasszikus irodai, akkor azt érdemes figyelembe vennünk, hogy a vállalati szféra jobb számokat tud felmutatni az ügyvédi irodákhoz képest. Ám a bérek növekedése egy idő után kényszerű pihenő pályára kerülhet, szemben az irodai fizetésekkel, melyek a tendenciák alapján hosszabb ideig és nagyobb ütemben emelkednek.
Két nagyon lényeges szempont a bérezés tekintetében a nyelvtudás megléte és a munkahelyi tapasztalat. Azon friss diplomások, akik már egyetemi éveik alatt is hosszabb ideig dolgoztak a szakmában, nagyobb eséllyel fognak magasabb kezdőfizetésben részesülni, mikor bekerülnek a munkaerőpiacra.
Főként a közjegyzői állás tekintetében, igen fontos szempont lehet munkahelyünk földrajzi elhelyezkedése is: más mennyiségű és más jellegű ügyekben kell közreműködnie egy budapesti és egy vidéki közjegyzőnek. Az ügyvédi irodák tekintetében szintén megfigyelhetjük azt, hogy a fővárosi álláshelyek sokkal kedvezőbb bérezést tudnak biztosítani alkalmazottiak számára.
A szakvizsgán túl
A jogászok fizetési elvárásai a szakvizsga után bár megnövekednek, de közel sem olyan mértékben, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. A területen elhelyezkedők átlagos bérigénye 320 ezer forint körül mozog, ami viszonylag alacsonynak mondható, de a szórás nagy, igen sokan pályáznak fél millió forint feletti összegekre is. A fizetesek.hu felmérése alapján a gyakorló jogászok fizetése 310 ezer és 770 ezer forint között mozog. Ez ugyan egy meglehetősen tág intervallum, de nem lehetetlen, hogy egyezik a valósággal, mivel az egyes karrier lehetőségek igencsak különböző mértékben honorálják a dolgozók szaktudását és munkáját.
Az alapilletmény a kezdő ügyészek esetében közel havi félmillió forint, három évente pedig 5-10 %-os emelkedéssel számolhatnak. Ezenkívül jelentős mértékű pótlék illeti meg többek között főügyészségeken, fellebbviteli főügyészségeken vagy például a Legfőbb Ügyészségen hivatást betöltőket.
A bírók esetében szintén magas alapbérrel számolhatunk, egész pontosan 507 ezer forinttal, ami idővel arányosan növekszik is. Például azok esetében, akik húsz évig a pályán maradnak ez az összeg meghaladja a 684 ezret, melyhez ráadásul további 90 ezer forint beosztási pótlék is társul.
Az ügyvédek a jogászok legjobban fizetett rétegéhez tartoznak, egyáltalán nem ritkák a hétszámjegyű fizetések sem.
Az összeget persze jelentős mértékben befolyásolja, hogy melyik jogterületen dolgoznak, de az szinte már köztudott, hogy a bankjogi terület igencsak jól fizet.
Nem elhanyagolható körülmény az ügyfélkör sem, mivel az ügyvédek díjszabásának bizonyos mértékben igazodniuk kell klienseik pénztárcájához is. Persze másik oldalról vizsgálva egy sikeres ügyvédet valószínűleg pénzesebb ügyfelek fognak megkeresni, akik hajlandóak magasabb összeget is ott hagyni hasznos jogi tanácsokért cserébe.
A közjegyzők esetében az egyes eljárások költségéhez igazodik a bérezés, illetve a havonta elvégzett ügyek számához. Dr. Tóth Ádám közjegyző honlapja alapján 20 ezer forintot nem meghaladó ügyérték esetén 5500 forint, míg az 500 millió forint feletti eseteknél 1.161.200 forint és az ügyérték 0,1 %-a a fizetendő díj. Amennyiben nem határozható meg az ügyérték, a tevékenységre fordított idő alapján állapítható meg a munkadíj, amihez a költségtérítés értéke is hozzáadódik.
A jogtanácsosok fizetéséről nem lelhető fel sok információ, de általánosságban elmondható, hogy alapvetően 350 és 400 ezer forint bruttó keresetre számíthatnak. Amennyiben nem a vállalati szektorban találják meg helyüket, akkor a közszolgálati bértábla alapján határozható meg bevételük.
Konklúzió
Ha a tíz-tizenöt legjobban fizető állásról kellene listát írnunk, a jog területét semmiképpen sem hagyhatnánk ki a felsorolásból. Ráadásul a munkanélküliek aránya is igen alacsony a szakmában, a Diplomás Pályakövetési Rendszer félmérése alapján a jogász végzettséggel rendelkezők kevesebb mint 1 %-a nem talált munkát másfél év keresés után.
Az elmondottak summája az, hogy nem jelenthető ki egyértelműen, hogy jól keresnének a jogászok, de az sem, hogy rosszul. A pályakezdők tekintetében azonban megállapíthatjuk, hogy nem a legrózsásabb a helyzet, viszont náluk számításba kell venni, hogy még nem rendelkeznek szakvizsgával, ezzel együtt pedig az adott munka végzéséhez elvárt tapasztalattal sem. Talán a legjobb mérőszámunk a kérdésben a köztünk élő jogi szakemberek fizetésükkel való elégedettsége. A 2017-ben végzett friss diplomások közel 70%-a mondta azt, hogy elégedett keresetével, ez pedig semmiképpen sem tekinthető egy rossz adatnak.
Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13
Kép forrása: x
