Karunk egyik legjelentősebb, hallgatók által alkotott szervezete, a Bibó István Szakkollégium idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját, mely jeles alkalom megünneplésére kétnapos konferencia került megrendezésre kerekasztal-beszélgetésekkel és hallgatói előadásokkal.
Az eseményt Stumpf István alkotmánybíró és alapító igazgató beszéde nyitotta meg, aki visszaemlékezett a Szakkolégium alapítását körülvevő politikai légkörre, amikor a lázongó fiatalok aggodalommal töltötték el a kádári konszolidációt őrizni igyekvő hatalmat.
Az alapítókat az autonómiára való törekvés vezette, hogy olyan szervezetet hozzanak létre, mely önállóan működik választott igazgatóval, és amelyet a tagsága a saját arcára formálhat. Kiemelte, hogy a Szakkollégium az ELTE sikertörténetei közé tartozik, és bár jelenleg a szakmai oldal dominál, fontos nem megfeledkezni a közéleti szerepvállalás súlyáról.
Milánkovich András, a jelenlegi igazgató az „itt vagyunk, itthon vagyunk és mi vagyunk” gondolatkörében mondta el, mennyire hálás azért, hogy ennyi év után is működhet a kollégium, valamint hogy az otthont adó Ménesi úti épületben és az ELTE ÁJK történelmi falai között jöhetnek létre a termékeny szakmai találkozások. A hangsúlyt a továbbiakban is az értékek őrzésére és a szabadságra helyezte.
Az első beszélgetés a közigazgatási bíróságok XXI. században betöltött szerepét firtatta dr Hajas Barnabással és a kodifikációt előkészítő munkatársakkal – a diskurzus főként az új közigazgatási bírósági szervezetrendszer reformtervezete mentén fellángolt vita körül forgott. A közigazgatási bíráskodás más ismert rendszereivel és az új szabályozás által felszínre kerülő kérdésekkel foglalkozott, különösen a bírósági szervezetrendszert és a bírói hivatást érő kihívásra a várható átképzések tekintetében. Elhangzott, hogy mind az elkülönült, mind az egységes rendszer mellett vannak érvek, és már a reformkor óta folyik a szakmai vita az elkülönült közigazgatási bírói rendszerről. Mivel a kerekasztalbeszélgetések végén a közönség kérdéseire is időt hagytak a szervezők, Stumpf alkotmánybíró úr meg is ragadta az alkalmat, hogy kifejtse egyet nem értését az Alkotmánybíróság és a Közigazgatási Bíróságok viszonyáról elhangzottakkal kapcsolatban.
A második beszélgetés egy mindenki számára aktuális témát vetett fel: a Facebookon megjelenő kommentek, trollok és fake news szabályozása mint a szólásszabadság korlátozásával határos terület volt a beszélgető dr. Bodolai László (Magyar Fejlődésért Alapítvány), dr. Fleck Zoltán (ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék) és dr. Ződi Zsolt (MTA TK Jogtudományi Intézet) által körüljárt kérdés.
A rendkívül érdekes téma fókuszába ezúttal az a kérdés került, hogy vajon szabályozható-e a Facebookon megjelenő tartalom, és ha igen, hogyan. Mivel már bárki bármit közzétehet, nincs kapuőr, aki őrködne a tartalmak felett, így a posztok szabályozását csak aktív szerkesztéssel vagy egy szűrő algoritmussal lehetne megtenni, vetette fel Ződi.
A közösségi média tömeghatásaira a közelmúltban is láthattunk példákat: gondolhatunk akár a Brexit, akár az amerikai elnökválasztás megelőző kampányokra – és az eredményükre. A Facebookot beperelni és felelősségre vonni azonban nagyon nehéz. A Facebook belső szabályzatáról pedig meglehetősen keveset tudunk, de az biztos, hogy egyetlen nemzeti jog szabályait sem fedi le maradéktalanul.
Az álhírek kriminalizálása és az állam paterinális magatartása azonban a beszélgetőfelek szerint nem vezethet hosszú távú megoldáshoz. Fleck Zoltán szerint a helyi civil szervezetek fejlesztése és megerősítése az egyik lehetséges válasz, és mindhárman egyetértettek, hogy az állami szabályozás nem célravezető, de a médiatudatosságra való nevelés eredményes lehetne.
A soron következő kerekasztalbeszélgetés a A XXI. század bűncselekményei – Biztonság az online térben címet viselte, résztvevői pedig dr. Ambrus István (ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék), dr. Kökényesi-Bartos Attila (Pest Megyei Főügyészség) és dr. Monori Zsuzsanna voltak. A téma az online térrel kapcsolatos bűncselekmények voltak, amilyen például az internetes zaklatás, vagy akár a bosszúpornó térnyerése. Ezeknek a – mondhatni mindennapos – cselekményeknek a büntetőjogi és kriminológiai vonzatát vizsgálták a meghívottak.
Az utolsó, környezetkárosítás miatt indult kártérítési perekről szóló blokk a klímaváltozás és környezetszennyezés aktuális és trendi témáit közelítette meg – természetesen jogi szemmel. Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna (BCE GTK Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék), dr. Schiffer András (ügyvéd) és dr. Szalai Ákos (PPKE JÁK Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet) beszélgettek arról, milyen perek indulnak az egyes államok vagy éppen nagyvállalatok ellen, hogy állapítsák meg annak felelősségét a klímaváltozásért.
A kétnapos konferencia második napján további szakmai előadásokat és a Kar hallgatóinak kutatásait hallgathatták meg az érdeklődők. A Szakkollégium növemdékein kívül más hallgatók is kipróbálhatták magukat, ennek feltétele az előzetes regisztráció és a kutatás elküldésével megvalósuló sikeres pályázat volt.
Gratulálunk a Bibó István Szakkollégiumnak az elmúlt három és fél évtizedhez, és további sok sikert kívánunk munkájukhoz!
Képek: Papp Bence / Post Horizon
