Február 20-án délután az ÁJK Kari Tanácstermében az Indiana University professzora, Timothy Waters tartott előadást Boxing Pandora: Rethinking Self-Determination as a Right of Secession címen az országhatárok sérthetetlenségéről és a területi integritás kérdéséről.
A kora délutáni előadásra vegyes hallgatóság gyűlt össze: a hallgatók mellett a különböző tanszékek oktatói, illetve külföldi cserediákok is helyet foglaltak a közönség soraiban. Waters professzor hagyományosan, mindenféle technikai segédlet nélkül tartotta meg rövid előadását.
A professzor már jó ideje dolgozik könyvén a területi integritás kérdéséről és annak változásairól, mondandójában is nemsokára megjelenő munkáját foglalta össze. Először röviden beszélt az országhatárok meghatározásának huszadik századi történetéről, hogyan erősödtek az elvek jogi oldalai a politikaival szemben, majd rátért az egyes területetek anyaországukból történő kiválásainak problémáira.
Alapvető kérdésnek ebben a témában ezt határozta meg:
vajon lehetnek-e a rögzített határok problémák?
Mivel minden ország és régió különböző, ő is hangsúlyozta, hogy nincs általános, globális szabály ilyen elszakadásokra. A kivonulás joga létezik, de több ország határa is úgy lett meghúzva szerződésekben, hogy azokon nem lehet változtatni. Hozzátette, hogy a demokrácia és az emberi jogok általánosan elfogadott normái gyakran nem oldják meg az államiság problémáit és a felmerülő kérdéseket.
Az előadás utolsó szakaszában saját elméletét vázolta a kérdés megoldására. Állítása szerint jelenleg a „területi integritás késő klasszikus korát” éljük, mert már jó ideje nem változtak meg a huszadik század közepén („a klasszikus korban”) elfogadott jogi normák. A jelenlegi felfogás szerint ha egy országból egy kis terület kiválik, és új államot alapít, akkor azt hibaként értékelik, és mindenképp veszteséges lépésnek tekintik.
Azonban Waters professzor szerint ez nem ellenszer valamilyen problémára, hanem egy közösség joga, ha kellő számban támogatják az ügyet, és meg tudnak állni a saját lábukon. Mivel sokan sokféleképpen vélekednek az igazságosság kérdéséről, az ő célja, hogy ezek a viták a lehető legkevesebb erőszakkal menjenek végbe, még békeidőben, egy esetleges háború előtt.
Záró állítása szerint idealizáció és álmok helyett már a célt is reálisan és jó okkal kell megfogalmazni.
Az előadás után több oktató is kérdéseket tett fel a vendégelőadónak, aki készséggel válaszolt mindenkinek.
A program után Waters professzor szívesen állt rendelkezésemre egy villáminterjú erejéig. Elmondta, hogy korábban élt már Magyarországon, és hírből ismerte az ELTE-t, de még nem volt módja előadást tartani nálunk, ezért örömmel fogadta a felkérést. Nagyszerű tapasztalat volt számára az ÁJK néhány oktatóját megismerni, emellett szívesen jönne ismét előadni a Karra, akár kollégáit is megelőzve, hogy újra „ebben a szép épületben járhasson”. A könyvírásról pedig csak annyit mondott: „sok időt vesz igénybe, de ha magával ragadó témát talál az ember, akkor a munka nem annyira nehéz, és élvezni is fogja.”
