Hova tovább mentorként? – Avagy a HÖK Mentorprogram napjainkban

IMGP8645

„A mentor az a nagy tapasztalattal és szakmai elismertséggel rendelkező személy, aki a mentorált fejlődésének elősegítését szem előtt tartva nyújt segítséget, iránymutatást erős kötődéssel jellemezhető bizalmi kapcsolat keretében.” Ennek a fogalomnak a gyakorlati megvalósulásáról beszélgettünk Breznay Xavérral, a Mentorprogramért felelős referenssel.

Négy éve már annak, hogy létrejött a Mentorprogram a Hallgatói Önkormányzat szervezésének keretében, és legutóbb két éve volt erről helyzetjelentés a Jurátusban. Ezeknek a tudatában az első lényeges kérdés adott: mi változott az utóbbi időszak alatt a program elveiben, felfogásában?

Ez egy nagyon érdekes és összetett kérdés, de értékrendjében mindig ugyanaz maradt és ugyanannak kell maradnia ennek a programnak. Az első elv mindig is az volt, hogy gólyaközpontúak legyünk, vagyis segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a hallgatók kihozhassák magukból a lehető legtöbbet egyetemi éveik során. Ami változott, az maga a keretrendszer, illetve a személyi fejlődés ténye a mentoroknál; ők az évek múlásával egyre több tapasztalattal bírnak, és egyre jobban tudják, mit igényelnek az elsőévesek. Ács Bence hallgatótársam és jómagam vagyunk mindennek a koordinátorai az elmúlt év szeptembere óta.

Hogy épül fel szervezetileg a Mentorprogram?

Én szeretek úgy gondolni erre az egészre, hogy mindenki mellérendelt viszonyban áll egymással. A három szakon belül, ami létezik ezen a Karon, hallgatói csoportok képződnek. Jogász szakon húsz csoport, míg politológián három, kriminológián kettő jön létre. Utóbbi kettőnél a csoportok összeolvadnak, a jogászoknál pedig a húsz csoport külön-külön kap három-négy diák- és két-három tanármentort, illetve páronként társcsoportok jönnek létre.

Hogy zajlik a mostani, megváltoztatott felvételi eljárás? Van-e limit, kiket vártok?

Az előzőekhez képest annyiban változik a felvételi eljárás, hogy míg régebben be kellett küldeni a jelentkezőknek egy motivációs levelet, egy amerikai típusú önéletrajzot, illetve egy nyolc-tíz kérdéses önismereti tesztet megválaszolva, addig mára utóbbit beleolvasztottuk a szóbeli fordulóba, mivel hátrány volt, hogy nem tudtunk arcot párosítani a papíralapú kérdéssorhoz – két napon két-két bizottság előtt tudnak szóbelizni a jelentkezők. Ezek után a továbbjutottak részt vesznek a képzéseken, amiket három héten keresztül az általuk választott napon, hétfőn, kedden, vagy szerdán hat órától bonyolítunk le.

mentoroshoz

A mentorképzők – akik már praktizáló mentorok – tanítják a felvételizőket ezen kurzus keretein belül. Ezt követően jön a mentorbevonó tábor, amikor is elvonulunk egy vidéki kisvárosba egy hétvégére. Akik nem kerülnek be végül, őszerintük már ezért megéri jelentkezni. További változás, hogy a titkos szavazást már nem ott, az utolsó napon, hanem az egyetem berkein belül fogjuk foganatosítani egy héttel később. A létszámot illetően huszonöt-harmincöt új tagot veszünk fel általában.

Mennyire értesz egyet azzal, hogy a Mentorprogramba csak azok tudnak bekerülni, akik sok embert ismernek, vagy jó kapcsolataik vannak a már aktív diákmentorokkal?

Ezzel a közhiedelemmel kapcsolatos tényeket részben aláírom, de nem úgy, ahogy használják. Annyiban igaz, hogy aki közel áll a tűzhöz, annak a jelentkezését jobban figyelembe vehetik. Hiszen az egyik cél, hogy felvételizőként olyan viszonyt alakíts ki a képzőmentorokkal, hogy bennük megfoganjon az a gondolat, hogy megbíznak benned, és szívesen dolgoznának veled, illetve meggyőzd őket arról, hogy igennel szavazzanak rád a tábor utáni voksolásnál.

Csak a képzőmentorok bírnak a szavazati joggal, a többi aktív mentornak mindössze véleményezési joga van, és mára már megszűnt a külső, nem mentorként tevékenykedő HÖK-ös személyek bármiféle beleszólása.

Ami még lényeges, hogy a jelentkezőt véleményezze a volt mentora. Felszólalási sorrend alapján először a képzőmentor, utána a saját mentora, és végül bármelyik tag nyilatkozhat a felvételizőről. Szavazati joga utóbbiaknak egyelőre nincs, de ez még változhat. Tehát még egyszer ki szeretném hangsúlyozni, hogy nem az előzetes ismeretség a lényeg, hanem hogy a felvételi eljárás során mennyire tudja a jelentkező meggyőzni a tagokat.

ELTE_metor_logo_ok

Kiből lehet diákmentorképző?

Az aktív mentorok jelentkezhetnek képzőnek. Ez azért releváns, mert ők nagyobb hangsúllyal bírnak a szavazás részénél. A jelentkezésüket a koordinátorok bírálják el. A hétfő-kedd-szerdai képzési ciklusok közt arányosan próbáljuk elosztani a képzőmentorokat, lehetőleg arra a napra, amire jelezték, hogy alkalmas nekik. Másrészt fontosnak tartjuk, hogy a képzők fele olyan legyen, akik már többször is oktattak, amíg a másik fele olyan mentorok közül kerüljön ki, akik még egyáltalán nem rendelkeznek ilyen tapasztalattal. Ők összesen tizenhatan vannak.

Milyen a tanármentorok és a diákmentorok kapcsolata? Melyiküknek mi az elsődleges feladata?

A munkánkban nagyon sokat segítenek nekünk a tanármentoraink. Emellett az elsőévesek is fordulhatnak hozzájuk bizalommal. Amin dolgozni kell, hogy ne csak a saját csoportján belül jelenlévő tanárt ismerhesse meg a hallgató, hanem az összes többi tanármentort is. Ennek megoldására valamilyen közösségépítő program van kilátásban. A feladataink megkülönböztetése annyiban áll, hogy mi diákmentorként egyenlőtlenségi helyzet fennállása esetében nem intézkedhetünk, azonban a tanármentor hivatalosan is felléphet a hallgató érdekében.

Források: X

Fotó: Zareczky Tamara


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Bódy Kolos Bálint

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.