A Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum együttműködésével április 14-e óta megtekinthető a Csontváry 170 kiállítás, amely július 16-ig Budapesten, augusztusban pedig Pécsett, a Csontváry Múzeumban lesz látogatható. Továbbá van mód csoportos kedvezmény igénylésére, a 26 év alatti látogatók pedig engedményes jegyeket válthatnak. Mindezeken felül tárlatvezetés is kérhető.
A 170 éve született Csontváry Kosztka Tivadar patikussegédként dolgozott, amikor szembesült a tehetségével. Önmagát innentől „Napút” festőként jellemezte, mely tulajdonság számára egyszerre jelentette a napszakok váltakozását és azt az energiát, melyből megalkotta a saját színvilágát. Hivatásának megtalálásáról és önnön szerepéről meglehetősen pátoszosan számol be önéletrajzában, amely aligha tekinthető hiteles történelmi dokumentumnak. Pályája kezdetétől, vagyis a sokkal realistább természetrajzaitól egészen a szürreális festményekig kíséri végig a kiállítás a festő életútját, ezzel egy átfogó képet és jellemrajzot adva az érdeklődőknek.
A festő hagyatékának fennmaradásában nagy szerepe volt Gerlóczy Gedeon építésznek, aki Csontváry halála után bukkant rá a műtermére. A kiállításon a festő alkotásai, emlékiratai mellett Gerlóczy életéről és négy évtizedes hagyatékmentő tevékenységéről is olvashatnak a látogatók.
A festő munkásságát nehéz volt közreadni és kategorizálni, hiszen sem szignóval, sem dátummal, sőt sok esetben még címmel sem látta el a festményeit (egyik legismertebb alkotása, a Magányos cédrus például a festő halála után kapta ezt az elnevezést).
Gerlóczy munkájának végül meglett az eredménye; Csontváryt ma már az egyik legnagyobb magyar festőként tartják számon.
A művész életét egy rövid dokumentumfilmben is összefoglalja a kiállítás – ez egyébként a korábbi Csontváry kiállításokra is jellemző volt.
Életét a filmművészetben több alkalommal is megelevenítették, így hagyatéka mára rendkívül szerteágazó lett.
Csontváry Kosztka Tivadar élete tekinthető esettanulmánynak is: milyen nehézségekkel kell szembesülnie annak, aki közel negyven esztendősen, okleveles gyógyszerészként úgy dönt, elhagyja kényelmes életét, és a festészetet választja. Aktív évei alatt sem kortársai, sem a műértők nem ismerték el, festményeit képeslap minőségűnek bélyegezték. Amellett pedig, hogy olyan festők égisze alatt élt, mint Rippl-Rónai József, Vincent van Gogh és Munkácsy Mihály, a művészettörténészek szerint Csontváry nem sorolható egyik művészeti irányzathoz sem.
Ez az életút a műkedvelők és a művészet iránt felszínesen érdeklődők számára is izgalmas, a kiállítás tehát feltétlenül érdemes a látogatásra és a tanulmányozásra, hiszen mindannyiunknak tanulságos lehet Csontváry rögös életútja.
A borítókép forrása: X
A kép forrása: 1
