Mindenkinek van legalább egy olyan ismerőse, aki eljátszott már valaha a gondolattal, hogy diplomáciai, avagy konzuli szolgálatot teljesítsen. Kétségtelen, hogy sokunk fantáziáját megmozgatja, de mégis annyira privilegizált munkakörként tekintünk rá, hogy emiatt a legtöbbször lebeszéljük magunkat róla. Felmerül azonban a kérdés: tényleg ilyen nehéz eleget tenni a követelményeknek? A következőkben olyan képzésekről és ösztöndíjakról olvashatunk, melyek nagy mérföldkövet jelenthetnek a diplomatává válás rögös útján.
Ha megkérdeznék, mely jelzőkkel tudnánk jellemezni a diplomáciai szolgálatot, biztosan eszünkbe jutna a titokzatos szó. A diplomaták munkáját sokszor homály fedi – azt látunk bele, amit csak szeretnénk. Sokan dohányfüstös konzultációkra gondolnak, mások izzasztó percekre az oszlopként magasodó iratok társaságában, viszont vannak olyanok is, akik szmokingos és ünnepélyes eseményekre asszociálnak.
Akkor pontosan mit is csinálnak Ők?
Egy diplomata munkaköre rendkívül sokszínű és szerteágazó. Kétségkívül az egyik legfontosabb feladata az, hogy képviselje hazánk értékeit és érdekeit a nemzetközi színtéren, de ami talán még ennél is lényegesebb, hogy biztosítsa a külföldön tartózkodó magyarok védelmét. Mindazonáltal a 2008–2009-es válságot követően felértékelődött a külgazdasági előny- és piacszerzés szükségessége. Továbbá a diplomata kiemelt szerepet tölt be abban, hogy a nemzetek közti interakciót elősegítse, ápolja és fenntartsa, így például egy béketárgyalás megszervezése is az ő vállát nyomja. Teendői közt ugyancsak találkozhatunk az információk gyűjtésével, elemzésével és továbbításával a honos kormányzati, állami szervek irányába, illetve a különböző ceremóniákon való tisztelettétellel is. Fontos azonban megjegyezni, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem szükséges párttagnak lenni ahhoz, hogy nagykövet válhasson belőlünk – ami egyébként az államtitkári pozícióra is igaz.
Milyen alapvető készségek, adottságok jelenthetnek előnyt?
A mendemondák szerint rendkívül hosszú várólistára kell feliratkoznunk, amikor nagykövetnek jelentkezünk.
Sokszor találkozhatunk azzal a kritikával is, hogy protekció és/vagy vaskos pénztárca szükséges ahhoz, hogy magunkénak tudhassuk ezt a pozíciót. Napjainkban azonban a kiválasztást legtöbb esetben már gépek végzik, így még ennél is fontosabb az, hogy az algoritmusnak olyan tulajdonságokat kínáljunk, amelyek beszélnek helyettünk.
Elengedhetetlen az idegennyelvek magas szintű ismerete. Alapvető kitétel az angol nyelv felsőfokon történő, magabiztos használata, és ezen kívül elvárt még egy nyelv – legalább – középszintű ismerete. Mivelhogy – például Magyar Diplomáciai Akadémia Diplomataképző Programjában – a belépési kritériumok közt szerepelnek az előbbiekben leírt idegennyelvi követelmények, ezért már a felvételi eljárás során akadályba ütköznénk a tudásunkat bizonyító nyelvvizsgák híján.
Rendkívül fontos, hogy naprakész aktuálpolitikai ismeretekkel, illetve kritikai gondolkodással rendelkezzünk. Ezek eléréséhez és fejlesztéséhez kiváló lehetőségként szolgálhat többek közt a külpolitikai újságírás, mely alkalmat ad arra, hogy lépést tartsunk a mindennapok eseményeivel, javítsuk az íráskészségünket és ápoljuk idegennyelvi tudásunkat.
Milyen iskolát kell teljesítenem hozzá?
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a közelmúltban szervezte meg, és irányítja a mai napig a Magyar Diplomáciai Akadémiát, amelyen belül két képzéssel találkozhatunk – a Diplomataképző és a Diplomáciai Vezetőképző Programmal. Mindkettőről elmondható, hogy világszínvonalú oktatásra törekedve egyaránt alkalmaznak hazai és külföldi oktatókat. Kiemelt célként jelölik meg, hogy olyan tudáshoz juttassák hallgatóikat, amely révén sikeresen tudják nemzetközi szinten képviselni és érvényre juttatni a magyar értékeket és érdekeket.
Az ösztöndíjprogram képzési ideje két félévet ölel fel, az oktatás magyar és angol nyelven egyaránt elérhető. A szeptembertől januárig tartó intervallumban elméleti és gyakorlati kurzusok során gyarapíthatjuk tudásunkat, míg a második szemeszterben szakmai tapasztalatot szerezhetünk a fent említett minisztériumban vagy a magyar külképviseleti szervekben. Alapvetően olyan büntetlen előéletű magyar állampolgárokat céloz meg a program, akik már rendelkeznek felsőfokú végzettséggel.
Az Nemzetközi Közszolgálati Egyetemmel együttműködve az Akadémia kínál egy másik továbbképzést is, név szerint: a Diplomáciai Vezetőképző Programot, amelyre hazánkban és a régióban is egyedülálló lehetőségként kell gondolnunk. Ennek keretében egy hibrid megoldással találkozhatunk, amely egybeolvasztja a szakmai alapú diplomáciát és az üzleti világ megközelítéseit, miközben a készségek maximális kiaknázására törekszik. Ellentétben az előző bekezdésben bemutatott programmal, a Diplomáciai Vezetőképző a karrierjük közepén járó – de legalább hat év munkatapasztalattal rendelkező – köz- és államigazgatási apparátus tagjainak jelentkezését várja. Ami a képzés idejét illeti, összesen harminc oktatási napra kell készülnünk, azon belül tizenhárom alkalommal pénteki és szombati napokat érint a tréning, egyszer pedig négynapos munkahetet. A Vezetőképző költségtérítéses finanszírozású, és ugyancsak lehetőséget biztosít a magyar és az angol nyelvű tanulásra.
Na de milyen felsőfokú végzettség szükséges ahhoz, hogy felvételt nyerhessünk a Diplomataképző Programba?
A legelső és leglogikusabb egyetemi szak, amely eszünkbe juthat ebben az esetben, az nem más, mint a nemzetközi tanulmányok. Ennek a képzésnek önmagában is az a célja, hogy a hallgatóit multidiszciplináris – többek közt jogi, idegennyelvi, külkapcsolati, gazdasági, kulturális stb. – tudással ruházza fel. A társadalomtudományi alapképzés elvégzését követően lehetőségünk nyílik a külügyi szakképesítés megszerzésére, mely során vagy diplomáciai, vagy európai specifikáció közül válaszhatunk.
Noha nincsen egy konkrét lista arról, milyen képesítésű – BA vagy MA – diploma szükséges, minden bizonnyal stabil alapokról indulhatunk, amennyiben jogi, politikatudományi vagy közgazdasági szakon szerzünk oklevelet. Ezeken a képzéseken találkozhatunk a nemzetközi színtérrel, a geopolitikával és a világszintű kereskedelemmel, amelyek elhanyagolhatatlan részét képezik egy diplomata mindennapjainak.
A legfontosabb azonban az, hogy már diákéveink során megtanuljunk komplexen gondolkozni, illetve az összefüggéseket megállapítani.
A teljesség igénye nélkül két további diplomáciával kapcsolatos képzés/továbbképzés
Ha szeretnénk a nemzetközi rendszerre, nemzetközi politikára és gazdaságra, érdekviszonyokra, valamint gyakorlatra vonatkozó ismeretekre szert tenni, akkor az egyik legjobb választás számunkra a Mathias Corvinus Collegium által működtetett Nemzetközi Kapcsolatok Iskola. Ennek keretében ugyanis rendkívül jártas oktatóktól, szakértőktől tanulhatunk, és több különböző Műhelyben – például Geopolitikai, Külgazdasági – tevékenykedhetünk.
Abban az esetben, ha a sport világát szeretnénk ötvözni a nemzetközi kapcsolatokkal, akkor a helyünk a nemzetközi sportkapcsolatok szakon, azon belül is sportdiplomácia szakirányon van. Ez az egyedülálló képzés a Testnevelési Egyetem, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködésének gyümölcse. Alapvetően olyan sportszakemberek jelentkezését várják, akik a sportpiacon szeretnének professzionális tudásra szert tenni.
A cikkben tárgyalt programokat figyelembe véve ki merem jelenteni: legtöbbünknek minden lehetősége adott ahhoz, hogy diplomáciával foglalkozzon. Így tehát be kell látnunk: innentől azon áll vagy bukik álmunk megvalósítása, hogy milyen hittel és elhatározással látunk hozzá, valamint ennek érdekében képesek vagyunk-e áldozatokat hozni.
