Tíz éves korában rajzolt bárki is napköziben paragrafus jelet a füzetébe a házi feladat helyett? 2021-ben az összesen 101 878 jelentkezőből 5397-en szeretnének osztatlan jogász mesterképzésen továbbtanulni, ami az Eduline következtetése alapján kilenc éves rekordot döntött meg. De nézzünk is a dolgok mélyére, miért is ilyen magas ez a szám?!
A külvilág szemüvegén keresztül sokszor úgy tűnik egy ártatlan elsőéves joghallgató egy téli, februári napon a könyvtárban, hogy: Paulus meghatározása szerint „a kötelem lényege nem abban áll, hogy a mienké tegyen egy dolgot vagy egy szolgalmat, hanem hogy valaki mást rászorítson arra, hogy valamit adjon, valamit tegyen vagy valamiért helytálljon a számunkra”. Akkor most fejből: a kötelem lényege nem abban áll, hogy… – nem jó, úgy érzem nem tudom, de majd vizsgán hátha eszembe jut! Majd még májusig átismétlem! Most kicsit pihenek, olyan nehéz ez a fogalom, szinte felfoghatatlan.
De majd négy és fél év múlva doktor leszek: dr. X. Y., de lehet nagy betűvel is írni, személyimen úgyse látszik: Dr. X. Y. – folytassuk hát az alkotmányjoggal a tanulást.”
A köztudatban léteznek olyan tévhitek, vicces elszólások, amelyek átszövik mind a szakmabeli, mind a nem szakmabeli emberek életét azzal kapcsolatban, hogy mit is takar pontosan a „doktori cím” kifejezés. A könnyebb érthetőség kedvéért ironikus formába öntve lehet a legegyértelműbben ábrázolni a jelenséget. A következő külvilági állítások mosolyogtassanak meg Benneteket is!
Az állítások:
1. Doktori címmel csakis jó munkát találhatsz!
Ha szakmájában kap munkát a friss diplomás, akkor az csak jó lehet. Az viszont szubjektív, hogy kinek mi a jó. A szakmában azonban mindenki doktori címmel rendelkezik, így a kivételes jelenség a szakmán kívüli körre tevődik, ahol egyáltalán nem biztos, hogy előnyt fog jelenteni más munkatapasztalattal szemben. Nem az a bizonyos dr. előtag, hanem maga a szakképzettség, ami miatt felvesznek valakit egy munkakörbe.
Természetesen nagyon fontos az, hogy hogyan viszonyulunk szakmánkhoz már a legelső alkotmányjog óránktól kezdve. A kérdés egyik legfőbb mércéje a tanulmányok iránti alázat. Nem mindegy, hogy azért jegyzeteljük ki például a polgári jog tankönyvet vagy éppen a Ptk. Kommentárt, mert érdekel minket, vagy mindössze csak azért, hogy az a két betű a nevünk elé kerüljön. Ha teljes mértékben hiányzik az érdeklődés, akkor nem lesz képes alázat társulni magához a jogász életformához. Ha nem teljesíteni akarunk egy vizsgát, hanem elsajátítani, megérteni a (tan)anyagot, olyankor követelmény sem létezik. Ha nem létezik követelmény az érdeklődés magas foka miatt, akkor nem fog stresszt okozni akár egy Moodle-teszt sem.
2. Csak végezd el, és már örülhetsz is, mert tiéd a világ a doktori címmel!
Nem ilyen egyszerű, hogy csak legyen elvégezve. Az „elvégzésnél” sokkal többet jelent, mert nem lehet rá úgy tekinteni, mint egy egyszerű házimunkára, amit elvégzünk és kész van. Mivel akkora anyagról van szó, hogy sosem lehet kijelenteni tiszta lelkiismerettel, hogy tudom vagy tudjuk, ezért helytelen kifejezés ezzel a szóval leírni bármilyen képzést, ami ilyen sok szegmenst rejt magában, mely öt év alatt teljes egészében szinte feltérképezhetetlen. Amikor például a büntetőjog általános részét tanulja az ember, olyankor nem is igazán a doktori cím a motiváló erő, hanem az, hogy megértse az anyagot, hogy fel tudja idézni majdhogynem bármelyik pillanatban, legalább a vizsgaidőpontig, amire jelentkezett.
3. Gratulálok Doktor úr/ Doktornő, ezentúl meg is tud gyógyítani, ha megbetegszem?
Az egyik legkedvesebb kérdés, mégis azt kell rá válaszolni, hogy sajnos nem. Doktor úrnak/Doktornőnek hagyjuk meg azokat az embereket, akik az életünket mentik meg szükség esetén. Mint ahogyan egy kerámiaművészt sem hívunk festőművésznek, pedig mindkettő képzőművész. A kérdésben szereplő megszólítás pedig nem is a doktori címre utal, hanem inkább foglalkozásra utalásnak tekinthető, ezért jelen esetben irreleváns a használata.
4. Olyan sokoldalú vagy, hogy az már „gömb”. Megvan a doktori címed, tudományos fokozatot szereztél, jogász is vagy, tényleg „jolly joker” diploma!
A doktori címmel járó képzések nem feltétlenül egyenlők a doktori fokozatot nyújtó képzésekkel. Jelen esetben keverik a köztudatban a jogász osztatlan mesterképzési szak doktori címét, illetve képzését az utána következő PhD képzéssel, ami a diploma utáni doktori képzésnek felel meg. Fontos megemlíteni a foglalkozásdoktori és a tudományos fokozat közötti különbséget. Magyarországon jelenleg az egyetlen tudományos fokozat a PhD, s az azzal egy szinten lévő DLA, melyek doktori képzésnek számítanak, és bemeneti feltételük a minimum jó/cum laude minősítésű mesterképzés diploma.
5. Nahát, most már taníthatsz egyetemen is a doktori címmel!
Ennek sokan még örülnének is, de ez nem jogtanári mesterképzés diploma. Ha ez így lenne, akkor több százan jelentkeznének az egyetemre tanítani diploma után. A tanítás tehát nem függ össze a doktori címmel. Ezt a tevékenységet hagyjuk meg professzorainknak, akiknek megvan a képesítésük és affinitásuk hozzá.
6. Jogász szakon azért vannak ilyen sokan, mert doktori címmel jár!
Bár a külvilágnak úgy tűnhet, de a jelenlegi szám nem annyira sok, mint amilyennek tűnik. Jogászokra nagyon sok helyen szükség van. A jogi szakot indító egyetemek a lehető legtöbb lehetőséget foglalják magukban a jelentkező számára. Emiatt helytelen az olyan kijelentés, hogy sokan vannak.
Fontos kiemelni, hogy jogi diplomával nemcsak ügyvéd, közjegyző lehet valaki, hanem elhelyezkedhet a közigazgatásban és versenyszférában is.
Emellett ha belegondolunk, hogy mennyi közintézet található körülöttünk, ahol szinte mindig van „jogi és közbeszerzési osztály”, akkor még több lehetőség tárul elénk. Nézzünk csak rá valamelyik egyetem honlapjára! Ha valaki mondjuk szeret színházba járni, akkor lehet jogász a Színház- és Filmművészeti Egyetemen vagy éppen bármelyik színházban, de ha éppen a klasszikus vagy jazz zene áll hozzá közel, akkor nincs is olyan messze az Egyetem térhez a Liszt Ferenc tér, s megtalálja a Zeneakadémiát, ahol jogászként dolgozhat úgy, hogy munkaidőben is hallgathat legálisan zenét, ami külön az élményt jelent. Ha pedig valaki a közlekedési eszközök és járművek szerelmese, és imád utazni a metrón, buszokon, villamoson vagy a vonatokon, akkor máris két út áll előtte: Budapesti Közlekedési Központ vagy Magyar Államvasutak Zrt. – csak le ne késsen a jelentkezésről.
Éppen az az előnye tehát a képzésnek, hogy bárki, tényleg bárki tanulhat ezen a szakon, akinek egy kicsit is megtetszik a lehetőségek egyike. Csak legyen a leendő joghallgatóban elegendő érdeklődés egyfajta szakmai csodálattal! Így most már érthető, hogy miért ilyen magas a jelentkezők száma erre a szakra.
