Németh Dolóresszel, a Joghallgatók Önképző Szervezetének (JÖSz) elnökével beszélgettünk a szakkollégium múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
Jurátus: Először is, kérlek, mutasd be pár szóban a JÖSz-t!
Németh Dolóresz: A JÖSz 2012-ben alakult, ekkor egy csapat egyetemista úgy gondolta, hogy az egyetemen megszerezhető tudását szeretné bővíteni. A szervezetnek három alappillére van: a jogtudomány, a művelődés és a szeretetszolgálat. A jogtudomány címke alatt a szakmai fejlődés folyik, a művelődés a magyar kultúra ápolását célozza, a szeretetszolgálat pedig az elesettek megsegítésére irányul. Például kárpátaljai gyűjtés, véradások, jelenleg pedig adománygyűjtés a Református Szeretetszolgálattal karöltve (ez április elején ért véget). A szakmai munkának két típusa van, melynek egyik része a kurzusrendszer, ahol négy fő témában indítunk kurzusokat. Ezek a büntetőjogi, a civilisztikai, a nemzetközi és a közjogi tagozat. Az idei félévben van például energiajog, bankjog és többek között büntetőjogi jogesetmegoldó is. Van major és minor kurzus, ez azt jelenti, hogy hetente vagy kéthetente kerül-e megtartásra az adott kurzus.
A másik típus a projektrendszer, minden évben kettő-három témában indul projekt, ez egyéves kutatást jelent, aminek a végén egy tanulmánykötetet készítenek a hallgatók, és egy konferencia keretében előadják kutatásuk eredményét. Például most a HIPA-val (Nemzeti Befektetési Ügynökség – a szerk.) van egy közös projektünk. Tervezünk más irányokba is (orvosi, közgazdaságtani) elmenni, más szakkollégiumokkal együttműködve. Illetve amennyire lehetőségünk van igyekszünk a nagyközönség számára is elérhető előadásokat, vitaesteket szervezni.
Legutóbb a védőoltás és alapjogok viszonyában volt egy beszélgetésünk, illetve Digitális jogász a jövőben címmel is tartottunk egy online eseményt. Valamint, ha minden a tervek szerint alakul, akkor idén nyáron megrendezésre kerül a III. JÖSz Nyári Egyetem, amire igazán érdekfeszítő programokkal és neves meghívottakkal készülünk.
Van egy alumnirendszerünk is, ahol a már végzett JÖSz-ösök kvázi mentorként segítik a jelenlegi tagok szakmai fejlődését.
Van már együttműködésetek szakkollégiumokkal? Milyen típusúak ezek?
Azt kell megnézni, mivel párosítható a jog, mely másik tudományterülettel van érintkezési pontja. A legkézenfekvőbb a gazdasági vonal lenne a jövőre nézve, de például együttműködünk egy orvosi szakkollégiummal is (a SOTE-n működő Korányi Frigyes Szakkollégiummal), szóval bármire nyitottak vagyunk.
Már több mint egy éve a koronavírus hozza a szabályokat az emberek helyett, meglátszott a járványhelyzet a JÖSz felvételijére jelentkezettek számán?
Meglátszott, de pozitív értelemben: megugrott a jelentkezők száma. Sokáig kérdés volt a szervezeten belül, hogy egyáltalán csináljunk-e felvételit. Aztán több olyan visszajelzést kaptunk, hogy az elsőévesek alapvetően hátrányos helyzetből indulnak idén, az egyetemi mentorprogram közösségi része nem nagyon tud érvényesülni – tekintettel arra, hogy sehova nem tudtak elmenni -, a diákokban viszont valószínűleg megvan az igény, hogy valahova tartozzanak. Mindent mérlegeltünk, és úgy döntöttünk, hogy tartunk egy felvételit szeptemberben, amire rekordszámú jelentkezés (több mint hetven) érkezett. Azonban tavasszal sajnálatos módon már nem tartottunk, egyrészt a fokozódó járványügyi helyzet miatt senkinek az egészségét nem kívántuk kockáztatni, illetve azt is látni kellett, hogy hosszú távon profitábilisabb, ha a jelenlegi tagság összefonódására koncentrálunk.
Mennyire volt lehetőségetek az új tagokat bevonni a közösségbe?
Sajnos pont a felvételi után léptek életbe a tavaly őszi korlátozások, itt éreztük meg igazán a Covid-19 hátrányait, megnehezítette a helyzet az integrálást. Az online térben nem ugyanolyan az ismerkedés, mint ha beülnénk egy kávézóba. Szerencsére a felvételi után már láttuk, hogy Damoklész kardjaként lóg felettünk a lockdown, úgyhogy csináltunk gyorsan egy „hajrát” az új tagoknak. Természetesen a szigorítások alatt sem szünetel az integráció, az online térben szoktunk szervezni ismerkedős estéket, társasozunk (már amennyire ezt el lehet képzelni), csináltunk egy szervezeten belüli mentorprogramot, tervezünk kisebb kirándulásokat, és mikulásoztunk/karácsonyoztunk is online. Amit lehet, mi megteszünk, de igazából jelenleg ez az összes lehetőség.
2020 óta kollégiumi elhelyezést is biztosítotok a szervezet tagjainak, szünetel a járvány miatt a beköltözés?
Ugyanazok a szabályok vonatkoznak ránk is, mint a többi ELTE-s kollégiumra: a vidékiek, akik Budapesten dolgoznak és idős ember van a családjukban, méltányossági alapon maradhattak. Maradtak bentlakóink, de sokan hazamentek, ez sem az igazi így.
A JÖSz három alappillére közül melyik sérült a leginkább a pandémia miatt?
A művelődés, azt hiszem. A saját kulturális programjainkat nem tudjuk megtartani, vannak együttműködéseink különböző intézményekkel (például a Műpával), de ezek is kiesnek. Persze ezt is megpróbáltuk átvinni az online térbe, március 15-e alkalmából tartottunk egy megemlékezést, amelyen beszélgettünk a nemzeti identitásról is. A szeretetszolgálat működik, most is van egy gyűjtésünk, habár sok résztvevős véradást például már nem tudunk szervezni. A szakmai rész egyáltalán nem csorbult, a kurzusok online formában futnak tovább ugyanúgy, mint az egyetemi tanórák.
A kurzusok oktatói hogyan kezelik ezt a helyzetet? Van olyan, aki nem vállalta online az órája megtartását?
Alapvetően úgy működik a kurzusok megszervezése, hogy egy adott terület szakemberét, oktatóját megkeressük, hogy tartana-e órát az adott témában. Ezek a javaslatok és tárgykörök mindig a tagoktól érkeznek, és igyekszünk kielégíteni ezeket az igényeket. Ez jóval a félév megkezdése előtt megtörténik, a mostani februári kurzusokkal kapcsolatban már novemberben érdeklődtünk az oktatóknál. Ekkor már tisztában voltunk vele, hogy valószínűleg csak online tudjuk megtartani a kurzusokat, és ezt tudva írtunk az előadóknak. Szerencsére nem volt olyan oktató, aki emiatt visszautasított volna minket. Persze technikai problémák mindig vannak: nem működik a link, lefagy a kamera, de mindent összevetve a szakmaiságról nem kellett lemondanunk, e tekintetben nagyon rugalmasak az óraadóink.
Nemrég nyílt meg a kávéházatok, mennyire hatott ki a járvány a működésére?
Elvitelre nyitva voltunk a korlátozások alatt is, sőt, már a NetPincéren is elérhető a Három Szerb Kávéház. A közösség szempontjából fájó pont, hogy szünetelt a helyben fogyasztás, a JÖSz-ösök számára egy fontos találkozási pont a kávéház, de a hétvégén szerencsére megnyílhatott a teraszrész.
Tervezitek esetleg, hogy a diákszervezetet megnyitjátok a politológusok felé is?
Ez a kérdés még nem vetődött fel, nagy esemény volt a közelmúltban, hogy kiterjesztettük a JÖSz-t a Pázmányra is. Az, hogy politológusokat felvegyünk, nem egy elvetendő ötlet, azt kell végiggondolni, mennyire tudjuk őket beilleszteni a szakkollégium eddig főként jogi profiljába.
Mi a JÖSz jövője? Van valamilyen tervetek?
Főként általánosságokat lehet mondani; az a célunk, hogy a munkaerőpiacra olyan joghallgatókat bocsássunk ki, akik szakmailag felkészültek. Egyesületi szinten a pázmányos nyitás nagyon fontos mérföldkő volt az életünkben, egy ilyen pont után kell egy kis idő a szervezetnek, hogy megálljon, nem feltétlenül jó, ha ezután rögtön további terheket vesz magára, fontosak a sziklaszilárd alapok. Korábban cél volt, hogy ne az ELTE-re korlátozódjon a JÖSz, ez a Pázmánnyal megvalósult, de a jövőben szeretnénk nyitni más egyetemek irányába, akár határon túli intézmények felé is.
Köszönjük az interjút Németh Dolóresznek, a szervezet elnökének! További sok sikert kívánunk a szervezetnek!
Képek forrása: JÖSz
