Internet, közösségi média oldalak, okostelefonok, drónok, önvezető járművek és különféle elektronikai eszközök. A technológia vívmányai számos új kérdést vetnek fel, melyek új szabályozási megoldásokat igényelnek. Mindezekre az infokommunikációs és technológia jog próbál válaszokat adni. De mi is ez a jogterület pontosan? Hogyan kapcsolódik más jogterületekhez? Hol lehet ilyen szaktudással elhelyezkedni? Interjúnk során az Infokommunikációs és Technológia Jogi Tudományos Diákkör társtitkáraival – Szécsi Kata Nórával és Szilárd Ákossal –, illetve a TDK egyik támogató oktatójával, dr. Báldy Péterrel beszélgettünk.
Jurátus: Mi az infokommunikációs és technológia jog, milyen területeket foglal magában?
Szécsi Kata: Az infokommunikáció az informatika, média és a telekommunikáció egyesülését jelenti. A szakirodalom az 1990-es évek második felében kezdte ezt a kifejezést használni, így rendkívül szerteágazó jogterületeket foglal magában. Ilyen például az adatvédelmi jog, a média jog, a hírközlési jog vagy a szerzői jog. A technológia jog talán jobban megfogható terület, ugyanis ez az új technológiákkal foglalkozik. Manapság nagyon népszerű témák a drónok, robotok és önvezető járművek jogi kérdéseinek szabályozása.
Hogyan kapcsolódik a polgári joghoz ez a terület?
Szilárd Ákos: Számos kapcsolódási pont van a polgári jog és az infokommunikációs és technológia jog között. A szoftverekre vonatkozó jogi szabályozás a magyar és más európai jogrendszerekben is a szerzői jogban található meg, így leginkább a polgári jog ezen területéhez kapcsolódik. Az önvezető autók felelősségi kérdései is elsősorban magánjogi elméleten alapszanak.
Kata: Manapság nagyon népszerű a közösségi médiában megjelent digitális tartalomkészítők szerepe, és az influenszer megállapodásokra is a polgári jog szabályait kell használni.
dr. Báldy Péter: Az amerikai mainstream jogi gondolkodásban több mint egy évtizedes múltra tekint vissza az a vita, hogy szükséges-e ilyen jogterületről beszélni. Az infokommunikációs és technológia jog nagyon kevert és sokrétű terület. Sokfajta jogág tudásának kell egyszerre koncentrálódnia annak érdekében, hogy jó válaszokat tudjunk adni azokra a kérdésekre, amik nem feltétlenül új, de megváltozott kontextusban és megváltozott környezetben értelmezendő jogviszonyok. Próbáljuk analogizálni az olyan évszázados hagyományokat mint például, a levéltitok fogalmának értelmezését az online világban.
Az infokommunikációs és technológia jog magánjog vagy közjog?
dr. Báldy Péter: Ugyanazokat a helyzeteket, jogviszonyokat, amiket már ismerünk és amiket leír a jog és azt a kibertérben, az információs technológiában és a médiában is újra kell gondolnunk és értelmeznünk. Egyrészről azért, mert más nagyságrendről beszélhetünk többek között a nyilvánosság tekintetében. Másrészről pedig, mert rengeteg technológiai megoldással találkozhatunk napjainkban. Ebből kifolyólag nem mindegy, hogy hogyan osztom meg az adott tartalmat az interneten. Emellett a jogterület feladata újraértelmezni azt is, hogy mikor válnak büntetőjogilag relevánssá az olyan jogsértések, mint például az adatsértés, vagy a hálózatbiztonság megsértése. Összességében a valós életben is egyszerre védjük polgári jogilag és büntetőjogilag a birtokot, annak érdekében, hogy ne lehessen hozzánk betörni és lopni. Az online szférában a különböző jogterületek ugyanígy felépítik ezeket a védelmeket.
Ákos: Én egyfajta fordított római jogként jellemezném az infokommunikációs – és technológia jog területét.
Minden jogterületben megtalálhatóak a részei, és reméljük, hogy egyszer összeállnak majd egy külön, önálló joganyaggá.
Nem biztos, hogy besorolnám kizárólag a közjog vagy a magánjog kategóriájába.
Miért fontos az infokommunikációs és technológia jog területe a mai világban?
Kata: Én azért tartom fontos jogterületeknek, mivel a szabályozási tárgyai rendkívül új keletűek és a mindennapi életünk részét képezik. Gondoljunk csak az internetre, a közösségi média oldalakra, az okostelefonokra, a különböző elektronikai eszközökre. Lehet, hogy a jog nem tud annyira gyorsan reagálni ezeknek a szabályozására, de ebben rejlik a jogterület érdekessége.
Ákos: Egy példával világítanám meg az infokommunikációs jog területének fontosságát. Ezt az interjút jelenleg online adom, egy platformon. Magát az interjút pedig okostelefonon és számítógépen keresztül a Facebookon beszéltük meg, ami szintén az interneten mint hálózaton található. Ezzel meg is válaszoltam azt a kérdést, hogy miért jelentős terület napjainkban. Lépten-nyomon az internethálózaton vagyunk, különböző platformokat használunk, különböző eszközökön. Az infokommunikációs és technológia jognak kell válaszokat adnia az ezekkel kapcsolatban felmerülő szabályozási kérdésekre.
dr. Báldy Péter: Valamikor a nyolcvanas, kilencvenes években amikor kialakult az internet és létrejöttek az első weboldalak, az első levelezőrendszerek, akkor volt egy olyan ködös álomkép, hogy ez egy önszerveződő, végtelenül demokratikus, a különböző államok területiségén és jogán kívüli álló világ lesz. Viszont a technológia által szerzett szabadságnak ma már az árnyoldalait is ismerjük. Tudjuk, hogy ugyanazok a mindennapi életben is jelenlévő emberi helyzetek, rosszak és jók egyaránt, egyszerűen átkerültek a világnak ebbe a dimenziójába. Így erről valamit mondania kell a jognak is. Meg kell válaszolnunk például azt a kérdést, hogy ha egy műholdas kapcsolaton keresztül egy információ „A” pontból „B” pontba kerül, akkor melyik állam joga alapján és hogyan ítéljük meg. Tehát megkerülhetetlen ez a jogterület.
Milyen ügyek tartoznak az infokommunikációs és technológia jog területéhez?
Ákos: Az online hozzászólásokért való felelősségre egy új rendszert dolgozott ki az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az első olyan ügy, ami a kezdetének tekinthető, az a Delphi v. Észtország esetben hozott döntés. Magyar példával élve a kommentek kapcsán fontos ítéletet az index.hu és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete v. Magyarország ügyben hozott a bíróság.
Kata: Nagyon friss ügyként említeném a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróságnak (a továbbiakban: BGH) egy 2021-es döntését a Tap Tagek alkalmazásával kapcsolatban.
A BGH úgy ítélte meg, hogy nem minden ajánlás tekinthető reklámnak. Amennyiben a tartalomhoz nem kapcsolódik harmadik fél részéről teljesített ellenszolgáltatás, mert például az influenszer maga vásárolta meg a terméket, a termék gyártójára vagy forgalmazójára történő utalás Tap Tag-eken keresztül nem valósít meg kereskedelmi kommunikációt. Más a helyzet azonban akkor, ha a poszt a gyártó vagy a forgalmazó közvetlen weboldalára mutat, vagy ha a posztért az influenszer ellenszolgáltatást kap.
Azonban fontosnak tartom kiemelni, hogy az említett példákkal csupán kiragadtunk néhányat a témához kapcsolódó rengeteg ügy közül.
Hol jelenik meg a munka világában ez a terület, hol lehet ilyen szaktudással elhelyezkedni?
dr. Báldy Péter: Ön szerint lehet ma valaki úgy jogász, hogy legalább valamennyire nem érzi magát biztonságban ezen a jogterületen? Ha nincs otthon ezen a területen, akkor a büntetőjog területén nem tud tanácsot adni a digitális bűncselekményekkel kapcsolatban. Ha nincs otthon az elektronikus kereskedelemben, akkor kizárja magát a kereskedelmi műveletek egy jelentős részéből. Ha az online közigazgatásban nem vesz részt, akkor pedig nem tud működni.
Kata: Egyre több ügyvédi irodánál megjelenik ez a szakterület, és egyre több iroda kezd el technológiai joggal foglalkozni. Illetve a jogterülethez kapcsolódóan el lehet még helyezkedni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál vagy akár a Gazdasági Versenyhivatalnál is.
Ákos: Az ügyészség foglalkozik többek között a jogterület kiberbűncselekményekhez kötődő részével, illetve az online zaklatással. Emellett 2019-ben az Országos Bírósági Hivatal hirdetett meg bírók számára egy jogászi továbbképzésről szóló támogatást, melyek között az infokommunikációs szakjogászi képzés is szerepelt. De akár jogtanácsosként is el lehet helyezkedni erre a területre specializálódva.
Mikor és hogyan alakult az infokommunikációs és technológia jogi TDK?
dr. Báldy Péter: A TDK létrejötte nagyon nehézkes volt, hiszen sok tanszéket érint egyszerre. Végül több hallgató megkeresésére – emlékeim szerint – Gosztonyi Gergely Tanár Úr, Erdős István Tanár Úr és jómagam döntöttünk úgy, hogy megpróbáljuk támogatni ezt a TDK-t.
Ákos: 2018-ban volt az első alakuló ülése a Diákkörnek, aztán később rendszeressé váltak az ülések. Az évek során szót ejtettünk az etikus hackerekről, a fake newsról, és a GDPR-ról is. 2019-ben gondolkodtunk el Katával azon, hogy frissíteni kellene a TDK-t. Ennek hatására idén szeptemberétől a titkári feladatokat is elvállaltuk.
Hogyan működik jelenleg a TDK?
Kata: Ebben a félévben Microsoft Teamsen szervezzük az üléseket. Azért döntöttünk emellett, hogy minél többek számára lehetőséget biztosítsunk a részvételre. Az ülések rendszerességét tekintve eredetileg kéthetente tartottuk volna őket, de végül úgy alakult, hogy majdnem minden hétre tudtunk szervezni egyet. Külön öröm számunkra, hogy eddig szép számmal vettek részt rajtuk a hallgatók.
Hogyan lehet TDK taggá válni?
Kata: Mivel azt szeretnénk, hogy minél több hallgatót elérjen és ezáltal frissüljön a TDK, a tagságot kettő ülésen való részvételhez kötjük ebben a félévben. Ha megmaradnak a heti ülések, lehet emelkedni fog ez a követelmény. Viszont előre most még nem szeretnénk tervezni, nincsenek konkrét elképzeléseink, ugyanis bizonytalanok vagyunk a tekintetben, hogy mit és hogyan lehet szervezni a járványügyi előírásokkal összhangban. Kétségkívül vannak ötleteink, reménykedünk a legjobbakban, és ha lehetőségünk lesz rá szeretnénk az online ülésekről élőre váltani a következő félévben.
Milyen céljai vannak a TDK-nak a jövőre nézve?
dr. Báldy Péter: Nagyon szeretném, ha megmaradna, hogy az infokommunikációs és technológia jog szemszögéből is legyenek ülések azért, hogy azok a hallgatók, akik eziránt a terület iránt érdeklődnek, kapjanak elegendő inputot.
Kata: A legfőbb célunk, hogy valaki tovább vigye ezt a TDK-t, miután mi lediplomázunk Ákossal. Egy stabil közösséget szeretnénk létrehozni és rábízni a titkári feladatokat olyan valakire/valakikre, akik szívesen folytatják és megszervezik a leendő előadásokat.
Ákos: A következő félévet tekintve több olyan ülést szeretnénk szervezni, melyre a munka világából jött szakembereket hívunk meg. Célunk továbbá felkelteni minél több hallgató érdeklődését eziránt a jogterületek iránt, akár olyan mélységekig, hogy az OTDK Infokommunikációs és technológiai jogi tagozatába is aktívabban be tudjanak csatlakozni a jövőben.
Köszönjük az interjút dr. Báldy Péter Tanár Úrnak, valamint Szécsi Kata Nóra és Szilárd Ákos TDK titkároknak és sok sikert kívánunk nekik a továbbiakhoz!
