Élet a Brexit után

forrás_Magyar_Logisztika

A 2019-es év kétségei után végül 2020. január 29-én az Európai Parlament is elfogadta a kilépési megállapodást, így az Egyesült Királyság február 1-jével rendezetten távozott az Unióból. A végső döntés azonban még rengeteg kérdésben hiányzik. Mi változott azonnal a kilépést követően, és mi várható a jövőben?

A több évig tartó – és sokszor holtpontra kerülő – tárgyalássorozat eredményeképp elfogadott megállapodás a távozás leglényegesebb szempontjait tartalmazza, nem rendezi azonban a szigetország és az EU jövőbeni tartós viszonyrendszerének több marginális kérdését – így például az igazságügyi szervek együttműködését, a gyógyszer- és repülésbiztonságot, valamint a védelmi és biztonságpolitika területeit sem. Éppen emiatt fontos látni, hogy a jelenlegi kompromisszum leginkább az úgynevezett – 2020. december 31-ig tartó – átmeneti időszak vonatkozásában teremtett tiszta helyzetet.

A kilépési megállapodás hat részből tevődik össze: az általános rendelkezésekből, az uniós polgárok helyzetét rendező második, a kilépés részletes feltételrendszerét meghatározó harmadik, az átmeneti időszak szabályait magában foglaló negyedik, a pénzügyi feltételeket szabályozó ötödik, és végül az utolsó, hatodik részből, amely vegyes rendelkezéseket foglal magában. Külön jegyzőkönyvben tartalmazza Észak-Írország, Ciprus és Gibraltár viszonyát az Európai Unióval.

kep-3

Lényeges ugyanakkor, hogy a február elsejei kilépéssel elindult átmeneti időszakban a felek még az uniós jogot tekintik kötelezőnek, ami ugyanúgy fejti ki a hatását, mintha az Egyesült Királyság továbbra is tagállam lenne. Ebből következően ez időre az Európai Bíróság joghatósága fennmarad, döntései kötelező erővel bírnak továbbra is. Ugyancsak nem hozott a megállapodás látványos változást a kereskedelmi viszonyrendszerben sem: annak ellenére, hogy Nagy-Britannia formailag már önálló vámterületté vált, túlnyomóan mégis az uniós belső piaci jog alkalmazandó az árukereskedelem során.

Így az átmeneti időszak folyamán noha párhuzamosan két vámterület is létezik, az egymás közötti kereskedelemben azonos szabályokat alkalmaznak. Az áruk szabad mozgásának garanciáit – a két vámterület okán – azonban már bizonyos szempontból eltérő módon biztosítja a megállapodás, a vámokat érintő rendelkezések helyett az áruk folyamatos szabad mozgásáról rendelkezik.

Esélyes ugyanakkor, hogy az átmeneti időszak végeztével vámköteles lesz az áruforgalom, ugyanis a brit kormány a „hard Brexit” mellett döntött, így a szigetország belső piaci tagsága meg fog szűnni.

A WTO vámtarifáinak elkerüléséhez pedig átfogó szabadkereskedelmi megállapodás szükséges, amely típusú egyezmények általában hosszú évek tárgyalásának eredményeként jönnek létre.

Több millió – azon belül több százezer magyar – embert érint az Angliában élő uniós állampolgárok tartózkodási jogának kérdése. Az Európai Unió részéről elvárás volt a szigetország felé, hogy ne csorbuljanak a már kint élő uniós állampolgárok jogai, amelyre a brit kormány ígéretet is tett.

Mivel az uniós állandó tartózkodási kártya, a permanent residence document a kilépést követően megszűnik, a kiadott kártyákat az új „settled status” jogállásra kell lecserélni. Hasonló a helyzet az uniós állampolgárokkal együtt élő családtagok esetében is, nekik is az ún. „settled status” szükséges a továbbiakban az országban való tartózkodáshoz.

kep

A megalkotandó keretrendszer egyik legfőbb vetülete a szabad munkavállalási és letelepedési lehetőségek korlátozása, amelyre mindenképp sor fog kerülni, a jelenlegi rendszernek 2021-től vége szakad.

Meglehet, az utazások a kialakult helyzetre tekintettel átmenetileg szünetelnek, az Egyesült Királyság népszerű célpont az utazni vágyók körében, így e tekintetben is sokakban merülhetnek fel kérdések. Az átmeneti időszak során – mivel az uniós jog az irányadó továbbra is – nem vezetnek be vízumkötelezettséget, a ki- és beutazások változatlan formában történhetnek az év végéig. Kifejezetten vízum valószínűleg a későbbiek folyamán sem lesz szükséges az Unió és Nagy-Britannia viszonylatában utazni vágyóknak, hanem az ún. Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS) kell majd egy kérvényt benyújtani – minimális költséggel –, amelynek elfogadása esetén több évre szóló utazási engedély kapható.

A légijáratok, vonatok, buszok, kompok és egyéb járművek közlekedését, áthaladását nem érinti hátrányosan a britek távozása az előzetes hatósági tájékoztatások alapján – a határátlépési idő minimális növekedését kivéve, amely az útlevelek ellenőrzésével becslések szerint másfél perccel hosszabbodhat.

A schengeni övezeten belül a nyitott határok értelmében pedig már nem lesznek további ellenőrzések a beutazókkal szemben, szabadon mozoghatnak. Ilyen tekintetben az Egyesült Királyság egy külön megállapodásban fogja Írországgal rendezni a viszonyát.

Sokakat érint még az Erasmus kérdése. Az átmeneti időszakban nem kell számítanunk változásokra, de az Unió pár hónappal ezelőtt egy döntésével arra az esetre is biztosította az ösztöndíjakat korábban elnyert tanulókat, ha nem születik megállapodás a kérdésben. Látni kell, hogy az Erasmus ugyan uniós program, de nem kizárólag a tagállamok a részesei, így egy esetleges megállapodás következtében a szigetországban továbbra is folytatódhat a program. Ilyen egyezség pedig várható a jövőben, mivel a brit kormány már többször is kifejezésre juttatta, hogy „a jól képzett európaiakra a jövőben is szükség lesz”.

kep

Már az átmeneti időszakban jelentős változást jelent az, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió intézményeiben és döntéshozatalaiban már nem képviselheti magát, tagállami kötelezettségeit mégis 2020. december 31-ig köteles teljesíteni. Felel a magára vállalt költségvetési hozzájárulásért, hozzá kell járulnia az uniós tisztségviselők nyugdíjához, a korábban támogatott hitelekért kezeskednie kell, valamint az angliai székhelyű európai uniós ügynökségek átköltöztetésében is részt kell vennie. A britek költségei így nagyjából 39 milliárd fontra rúgnak a távozást illetően, amely összeg egyébként már akár méltányosnak és kedvezőnek is mondható a kezdeti 100 milliárd fonthoz képest.

A további – az Unió és az Egyesült Királyság tartós kapcsolatait meghatározó – konzultációkra tehát a 2020. december 31-ig tartó úgynevezett átmeneti időszak ad lehetőséget, ahol a feleknek többek között meg kell egyezniük a hosszútávú kereskedelmi kapcsolatrendszer kereteiben is, amely ismételten előhozhatja a korábban is jelentős nézeteltéréseket.

kep-2

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az átmeneti időszak jóval rövidebb lett a vártnál, hiszen az eredeti, 2019 márciusi időponthoz képest csak 2020 februárjában történt meg a kilépés, így huszonegy hónap helyett csupán tizenegy hónap áll a felek rendelkezésére.

Amire pedig egészen biztosan egyik fél sem számított, hogy ez az időszak egy világjárványt, a főtárgyalók karanténba kerülését, és a brit miniszterelnök intenzív osztályon való kezelését is magában hordozza majd. A britek egyelőre mégsem jelezték a határidő meghosszabbítására vonatkozó igényüket, a menetrendet – annak ellenére, hogy ennek jelenleg minden ellentmond – továbbra is tarthatónak vélik.

Források: 1, 2, 3, 4, 5

Kiemelt kép forrása: Magyar Logisztika


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Egri Kitti

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.