„A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége.” – Dan Millman.
2019. április 5-én, immáron harmadik alkalommal került sor a European Law Students’ Association Hungary (ELSA Hungary) és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szervezésében az országos Alternatív Vitarendezési Versenyre, amelyen az előző évekhez hasonlóan egyetemi hallgatók mérhették össze képességeiket egy szimulált mediációs ülésen.
A program nyilvános része fél egykor kezdődött egy ebéddel egybekötött fogadással, a versenyzők azonban már reggel kilenc óta a helyszínen voltak, és fél tíztől egy hat fordulós selejtezőben mérkőzhettek meg az elődöntőkbe való bejutásért. Hagyományteremtő jelleggel idén először – a két fős csapatok mellett – egyéni indulók jelentkezését is fogadták mediátori kategóriában, akik közreműködésükkel a modellezett ülés életszerűbb megjelenítését voltak hivatottak erősíteni.
A hivatalos megnyitó fél kettőkor vette kezdetét, ahol felszólaltak a verseny szervezői és támogatói, nyitóbeszédet mondott a Budapesti Közjegyzői Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és az ELSA Hungary elnöke.
A megnyitó keretében adták át – idén először – a Mediációért Díjat, amellyel az ELSA Hungary a hazai mediációért végzett erőfeszítéseket, kiemelkedő életpályákat, személyeket kívánja elismerni. Ugyan a díjat az ELSA Hungary alapította, annak odaítélését egy tőle független szakértői bizottság végzi. Idén ebben az elismerésben Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter részesült, aki 2014-es beiktatása óta aktívan támogatja az alternatív vitarendezési módszerek elterjedését.
A díjátadó után ismertették a selejtezők eredményeit, kihirdették az elődöntőkbe továbbjutó négy csapat tagjainak, illetve a két egyéni indulónak neveit. Amíg a versenyzők felkészültek a további megmérettetésre, Dr. Szilágyi András, a BKIK Mediációs és Jogi Koordinációs Osztályának elnöke tartott rövid előadást a gazdasági mediáció legfontosabb elemeiről, majd zárszóként elhangzott Prof. Dr. Kecskés László elhíresült mondása is, miszerint:
„A legrosszabb egyezség is jobb, mint a legjobb ítélet.”
Ezt követően megkezdődtek az elődöntők, amelyek során a versenyzőknek egy bérleti díj megfizetése iránti jogvita peren kívüli egyezséggel történő rendezését kellett elérniük, melyben – egy ugyancsak versenyző – mediátor volt a segítségükre. A vita során a feleknek egy-egy gazdasági társaság érdekeit kellett képviselniük, amelyek a Tartozáshalmozó Kft., illetve a Gazdag Irodaház Kft. fantázianévvel voltak ellátva.
A konfliktus alapját a Gazdag Irodaház Kft. öt munkanapon át tartó felújítási és karbantartási munkálatai jelentették, amelynek okán a Tartozáshalmozó Kft. a bérlemény rendeltetésszerű használatában akadályoztatva érezte magát, és súlyos szerződésszegésre hivatkozással azonnali hatállyal felmondta a kettejük közötti bérleti szerződést. A Gazdag Irodaház Kft. azonban a felmondást nem fogadta el, és a szerződés változatlan fennállása okán továbbra is igényt támasztott a havi bérleti díjra, melyet a Tartozáshalmozó Kft. ezek után nem fizetett meg.
Az elődöntők első fordulójában a Gazdag Irodaház Kft. képviseletében Kovács Adél és Soós Nagy Bendegúz felperesek, a Tartozáshalmozó Kft. nevében pedig Prokopics Zsófia és Angelovics Bence alperesek jártak el, megegyezésüket Hajas Tamás Boldizsár mediátor segítette. Míg a második fordulóban felperesként Lugosi Vilmos és Csapodi Márton, alperesként pedig Kapin Fanni és Molnár Kristóf igyekezett megegyezést kötni Juhász Tamara mediátor közreműködésével.
A döntőbe a Prokopics Zsófia és Angelovics Bence féle csapat, valamint Lugosi Vilmos és Csapodi Márton csapata került, ahol Hajas Tamás Boldizsár lett a kettejük közötti közvetítő.
Az izgalmas elődöntők és a talán még izgalmasabb döntő lezajlása után a zsűri elvonult, hogy meghozza döntését.
Az eredményvárás perceiben az egyik döntőbe jutott csapat tagjait, Prokopics Zsófiát és Angelovics Bencét kérdeztem a versennyel kapcsolatos élményeikről.
Honnan értesültetek a versenyről, és mi motivált titeket arra, hogy jelentkezzetek? Voltak a mediációval kapcsolatosan előzetes tapasztalataitok, ismereteitek?
PZS: Mi Miskolcról érkeztünk. Nálunk az egyetemen oktatnak egy ilyen jellegű tárgyat, alternatív konfliktuskezelés névvel. Az oktató tanárnő hívta fel a figyelmünket erre a lehetőségre. Ő egyrészt olyan hallgatókat keresett, akiket érdekel a mediációs konfliktuskezelés, másrészt pedig akik polgári-gazdasági jogi beállítottságúak. Mihozzánk ez az irány közel áll, illetve a mediációt is szívesen kipróbáltuk volna.
Hogyan készültetek fel a versenyre, és ebben az ELSA által szervezett workshop milyen szerepet töltött be?
AB: Nekünk számtalan felkészülési módunk volt, mint már említettük, az egyetemen van ilyen óránk. A felkészítő tanárunk pedig mindemellett megszervezte számunkra, hogy ügyvédekkel és mediátorokkal is tudjunk készülni. Ez nagyjából négy-öt alkalmat jelentett, úgy két héten keresztül.
PZS: Igen, ez egy nagyon intenzív időszak volt. Utoljára összeültünk még egyszer, hogy a jogi érveket egyeztessük, és átbeszéljük, hogy ezekbe hogyan lehet beleszőni ezt az alternatív megoldást, tehát hogy hol lehet engedni és milyen megoldásokat tartunk elfogadhatónak.
Ilyen alapos felkészülés után milyen elképzelésekkel érkeztetek a versenyre, milyen előzetes elvárasaitok voltak magatok felé, illetve a versennyel kapcsolatban?
AB: Nem voltak prekoncepcióink egyáltalán, mert számunkra is teljesen új terület ez. Szerettük volna kipróbálni magunkat egy olyan helyzetben, amikor a klasszikus jogi gondolkodást egy picit a háttérbe kell helyezni. Ugyanis ügyvédként százszázalékosan az igazadat kell majd védeni, még akkor is, ha az nem állja meg a helyét, itt viszont nagyon érdekes, hogy engedni kell, tehát egy „win-win” helyzetet kell kiharcolni mindkét félnek. A kompromisszum pedig olyan előnyöket tud magával hozni, mint a gyorsaság. Egy bírósági per jobb esetben is egy-két évig eltart, míg a mediáció segítségével egy ilyen helyzet akár egy-két tárgyaláson belül is meg tud oldódni. A gazdasági társaságok életében pedig különösen igaz, hogy az idő pénz.
PZS: Számomra az is izgalmas ebben, hogy ennek érdekében kicsit háttérbe kell helyezni a saját érdekeinket, és tekintetbe kell venni a másik fél szemszögét is. Az érdekeket közelíteni kell egymáshoz, ezért nem ragaszkodhatunk mereven a saját álláspontunkhoz, mint ami egy bírósági perben egyébként elvárt lenne. Ez egy teljesen más nézőpont.
Tehát azt mondjátok, hogy nem voltak előzetes elképzeléseitek. Még olyan szinten sem, hogy azért nyerési vággyal érkeztetek volna? Az alapos felkészülés miatt nem számítottatok arra, hogy el fogtok jutni a döntőig?
PZS: Természetesen reménykedtünk benne, de igazából önmagunk kipróbálása volt a cél, hogy megnézzük, hogyan működünk egy ilyen helyzetben. A nyerésre nem igazán koncentráltunk, inkább arra, hogy magunkhoz mérten minél jobban teljesítsünk.
Most, hogy a verseny végéhez közeledünk, már biztosan kialakult bennetek egy benyomás az eseményről. Mit jelentett nektek a verseny, milyen tapasztalatokkal lettetek gazdagabbak?
AB: Talán azt, hogy egy ugyanazon jogeset hányféle aspektusból és hány módon közelíthető meg az alapján, hogy melyik oldalon állunk, illetve mikor más-más személyekkel tárgyaltuk meg ugyanazt az esetet, mennyire más értelmezést tudott nyerni.
PZS: Nekünk pedig folyamatosan tartani kellett ezzel az ütemet, nem maradhattunk a mi elképzelésünknél, hanem hozzájuk is kell igazodnunk, ami akár teljesen felboríthatta azt, amit mi előtte megbeszéltünk.
A zsűri döntése alapján a csapatok közötti versenyben első helyen végeztek Prokopics Zsófia és Angelovics Bence, második helyezett Lugosi Vilmos és Csapodi Márton lett, a képzeletbeli dobogó utolsó fokára pedig Kovács Adél és Soós Nagy Bendegúz léphetett.
Az egyéni indulók közül a legjobb mediátornak járó első helyezést Hajas Tamás Boldizsár szerezte meg, azonban Juhász Tamara ugyancsak kiemelkedő teljesítménye miatt különdíjban részesült a kategóriában.
Ezúton is gratulálunk a versenyzőknek!
Összességében elmondható, hogy egy igazán magas színvonalú versenyt láthattunk, ahol a zsűritagok – elmondásuk szerint – mindannyiszor nehéz helyzetbe kerültek, amikor sorrendet kellett felállítaniuk az indulók között. Jogi eszmefuttatások és olykor parázs viták váltották egymást, azonban a verseny céljának eleget téve a csapatok mindig hajlandóságot mutattak az egyezségek megkötésére, mindemellett nem megfelejtkezve az általuk képviselt gazdasági társaságok érdekeiről sem.
Érdekes volt látni, hogy azonos vitás helyzet megoldása eltérő alanyokkal mennyivel másképp tud alakulni, amelyből ugyancsak kitűnt, hogy egy konfliktust nem egyetlen – bírói – úton lehetséges csupán rendezni, hanem számos más, a felek érdekeihez jobban igazodó eredményt is elérhetünk mediáció útján.
fotók: Katona Mihály
