Múlt héten rendezték meg a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi, valamint Társadalomtudományi Szekcióit, amelyeken egyetemünk hallgatói ismételten kiemelkedő eredményeket értek el. A Jurátus újságírói az idei évben is részt vettek az ezúttal online formában megrendezett eseményen. A Polgári Eljárásjogi Tagozatról Koncos T. Laura, a Római Jogi és Egyetemes Jogtörténeti Tagozatról, valamint a Jog- és Állambölcseleti Tagozatról Csomós Ákos, az Infokommunikációs Jogi Tagozatról pedig Éry Márton tudósít.
Polgári Eljárásjogi Tagozat
A Polgári Eljárásjogi Tagozatban három hallgató képviselte az ELTE jogi karát. Könyves Gréta „Erre nem volt még precedens – Értekezés a korlátozott precedensrendszer egyes perjogi vonatkozásairól”, Liu Viktor „A keresetváltoztatás korlátai az elsőfokú polgári peres eljárásokban”, Pap Kristóf pedig „Jogosak a kétségek? Hagyomány és megújulás a nemzetközi választottbírák függetlenségének és pártatlanságának szabályozásában” című munkájával indult az idei OTDK-n. Gréta és Viktor konzulense Dr. Völcsey Balázs, Kristóf konzulense Dr. Erdős István egyetemi adjunktus volt.
A zsűri elnöke, Prof. Dr. Wopera Zsuzsa a tagozat megnyitóján gratulált mind a nyolc résztvevőnek rendkívül magas színvonalú, „PhD értékezés szintű” munkájához. Kiemelte, hogy a pályázók meglehetősen nehéz témákat választottak, ennek ellenére teljes mértékben helytálltak, a dolgozataikat pedig öröm volt olvasni. A zsűri további két tagja, Prof. Dr. Szabó Imre és Dr. Herédi Erika hasonló dicsérő szavakkal illette a pályázókat, örömmel vették, hogy a hallgatók „pezsgő perjogi témákkal” foglalkoznak és az aktuális társadalmi problémákra való érzékenységükről tettek tanúbizonyságot.
A tagozat jó hangulatban indult. A formális légkört enyhítendő a zsűri felállt, és megmutatta a közönségnek, hogy az elegáns felső ellenére alsó öltözetként ők is a kényelmes, otthoni nadrág viselete mellett döntöttek. Az elnökasszony mindenkit bátorított, hogy ne izguljon, az online tér adta lehetőségeket pedig ki kell használni. Végül bekapcsolt kamerákkal egy közös kép készült, majd kezdődtek az előadások.
Elsőként Könyves Gréta mutatta be a korlátozott precedensrendszer perjogi vonatkozásairól szóló kutatásának eredményét. Magabiztos, felkészült előadását élmény volt hallgatni. Az opponens által feltett kérdésre egy átfogó, részletes és átgondolt választ hallhatott a közönség. Másodikként a keresetváltoztatás korlátairól szóló munkájának bemutatásával Liu Viktor következett, akinek lendületes, kötetlen előadásmódját és a dolgozat éleslátó jellegét az elnökasszony kifejezetten megdicsérte.
Grétának és Viktornak nem volt könnyű dolga, hiszen pályamunkájuk leadása óta a polgári perrendtartás novelláris módosítása az általuk választott témákat is érintette, Viktor munkáját kiváltképpen. Ettől függetlenül elmondható, hogy kiválóan vették az akadályt, a vonatkozó részekben az előadásukat teljeskörűen aktualizálták.
A többi jogi kar hallgatói is érdekes és aktuális témákat dolgoztak fel. Hallhattunk előadást többek között a felek igazmondási kötelezettségéről, a perbeli szükséghelyzetekről, a különleges jogrend polgári perjogra gyakorolt hatásáról.
Pap Kristóf zárta a tagozatot a nemzetközi választottbírák függetlenségének és pártatlanságának szabályozásáról készült munkájának bemutatásával. Előadásához fűzött megjegyzéseiben a zsűri kiemelte, hogy a választottbíráskodás nem tartozik szorosan a polgári eljárásjog témaköréhez, Kristóf azonban ezzel a „periférikus” kutatásával is gyönyörű eredményt, a II. helyezést érte el ebben a tagozatban. Azért kell kifejezetten kiemelni, hogy a polgári eljárásjog területén, mert a Polgári Jog 5. (Kereskedelmi jog) Tagozatban Kristóf az I. helyezést érdemelte ki. Ez azonban még nem minden. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács az Állam- és Jogtudományi Szekcióban a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának Reménység Kitűzőjét szintén Pap Kristófnak ítélte kiemelkedő tudományos munkájáért, eredményeiért, amihez szívből gratulálunk.
Római Jogi és Jog- és Állambölcseleti Tagozat
Az OTDK konferencián két tagozatot is figyelemmel kísértem, közülük elsőként az április 12-én megrendezett Római Jogi és Egyetemes Jogtörténeti Tagozat került sorra.
Sokak szerint a római jog kőbevésett szabályok sokasága, és nem tud már újdonságot mutatni, a versenyen azonban meggyőződhettem arról, hogy igenis lehet új felfedezéseket tenni ezen a területen. Az ülésen precízen előkészített és érdekes prezentációknak voltam tanúja, amiket a hét versenyző nagyon meggyőzően adott elő.
A tagozatra beérkező dolgozatok széles skáláját fedték le a tudományterületnek. A negotium gestor felelősségének kérdésén át a két világháború közötti francia közjogi rendszerének sajátosságaiig számos témakörrel is meg lehetett ismerkedni. A zsűri elnöke Prof. Dr. Deli Gergely (Széchényi István Egyetem) volt, aki Prof. Dr. Földi Andrással (ELTE) és Prof. Dr. Herger Csabánéval (Pécsi Tudományegyetem) együtt döntött a versenyzők eredményeiről.
A rendezvény során felkeltették érdeklődésemet az egyes opponensek igényes hozzászólásai a tanulmányokhoz, így felkerestem egyiküket. Tóth Dávid Attilával – a Miskolci Egyetem jogászhallgatójával – opponensi szerepéről beszélgettem.
„Saját opponensi kritikámat jónak értékelem. Ugyanakkor elsőévesként úgy gondolom, hogy még bőven van hova fejlődnöm, látva, hogy milyen erősvolt a mezőny.”
A jövőben is tervez tapasztalataiból tanulni, és szívesen részt venne a következő OTDK konferencián.
Bár ő maga végül nem nyert legjobb opponensnek járó díjat a szerintem is nagyon színvonalas mezőnyben, mégis örült a részvételnek: „A verseny során megtanulhattam és láthattam, hogy hogyan kell kutatást végezni egy adott témában, a forrásokat hogyan kell felhasználni és azokból következtetéseket, megállapításokat levonni a tartalmi és formai követelmények és a meghatározott idő betartásával, és hogyan kell mindezt előadni. Bátorítok mindenkit, hogy vegyen részt az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon, mert nagyon sok tapasztalattal és élménnyel gazdagodhat.”
Karunkat az eseményen Simó József opponensként, míg Kalóczkai Dorottya előadóként képviselte. A zsűri Kalóczkai Dorottyának különdíjat szavazott meg „Az Amerikai Egyesült Állomok ügynökségeinek szerepe a zárt közszolgálati rendszer megteremtésében” című dolgozatáért. Konzulense Fazekas János tanár úr volt.
A rendezvényeken történtek fényében úgy tűnik, hogy a klasszikus iurisprudentia területén ma is tudnunk meglepő újdonságokba futni. Hiszen ebben a tagozatban még a versenyzők által újonnan lefordított római jogi forrás feldolgozását is sikerült felmutatni. Ki tudja, mit lehet még a Digesta lapjai között egy kis latintudással találni!
Két nappal később a Jog- és Állambölcseleti Tagozatba kapcsolódtam be, amelyen az ELTE részéről Dörfler Dóra és Hajas Tamás Boldizsár vettek részt előadóként, míg opponensként Valastyán Marcell és Egervári Hilda Mária képviselték intézményünket.
A versenyzők közül Hajas Tamás Boldizsár végül II. helyezést nyert el „A deszegregációs doktrína és a küldetéstudat-logika küzdelme – A Huszár-telep szegregációs ügye” című dolgozatával. Konzulensei Dr. Fekete Balázs, habilitált egyetemi docens és Dr. Fábián Áron, PhD hallgató volt. Vele beszélgetve sok minden megtudható a verseny hangulatáról, és közben arra is fény derült, hogy miért indult a megmérettetésen.
„Amikor első éves voltam, opponáltam a kari OTDK konferencián. Akkor még nem igazán láttam át a TDK, illetve az OTDK rendszerét, viszont nagyon tetszett az események szakmai színvonala. Ugyanabban az évben az országos fordulóban is részt vettem, ami szintén izgalmas volt. Az OTDK-dolgozatom közvetlen előzménye az, hogy másodévesként írtam egy évfolyamdolgozatot egy jogelméleti könyv alapján. Az ekkor olvasottak annyira izgalmas problémákat vetettek fel, és annyira érdekesnek találtam az ott felvázolt tudományos módszert, hogy elkezdtem alaposabban elmélyedni a témában. Mivel pedig jó visszajelzéseket kaptam Fekete Balázs tanár úrtól, úgy döntöttem, elindulok a versenyen. -mondja Boldizsár a motivációiról.
Boldizsár a saját munkájáról így nyilatkozott:
„A dolgozat a jogdogmatikai szempontú értelmezésen túlmutató keretrendszert vázol fel, amellyel a célom az volt, hogy jól megvizsgálhatóvá tegyem a két, egymástól markánsan elkülönülő világnézet működését a perben. A nyitottságnak akartam teret adni, mindenki maga tudja eldönteni, hogy melyik álláspontban hisz.”
Ez pedig szerintem kiemelkedően fontos gondolat a tudományban.
A tagozatban az erények természetéről, a közkegyelem jogosságáról és a mesterséges intelligencia jogi természetéről is hallhattunk, az előadások számos remek morális kérdést boncolgattak. A versenyt viszonylag sok, 30-40 néző követte, ami a tavalyi átlagot messze meghaladta a rendezők szerint. Az érdeklődés minden bizonnyal az előadások magas színvonalának volt köszönhető.
Az elnöki székben Dr. Birher Nándor ült (Károli Gáspár Református Egyetem), zsűritársai pedig Dr. Egresi Katalin (Széchenyi István Egyetem) és Dr. Nagy Zsolt (Szegedi Tudományegyetem) voltak. Mindegyik oktató kedvesen és közvetlenül végezte a feladatát, illetve bátorította a jelenlévőket, hogy bárki kérdezzen, amely lehetőséggel sokan éltek is. Boldizsár szerint „a verseny jó hangulatban telt. Maga a meghallgatás, a zsűri reakciója is azt sugallta, hogy valami jó dologban veszek részt.”
A rendezvényen szerzett élményei alapján Boldizsár azt tervezi, hogy a jövőben is kutatni fog, de még nem tudja pontosan, milyen keretek között kerül majd erre sor. Az ODTK iránt érdeklődőknek összefoglalóan azt üzente: „mindenképpen ajánlanám a jelentkezést, mert rengeteg tapasztalatot lehet szerezni a fél-egy éves munka és a fordulók során. Továbbá egy nagy léptékű fejlődési lehetőség a folyamat, rajtam például sokat formált az a a mester-diák kapcsolat, ami kialakult közöttünk a témavezetőimmel. A tudományos kutatás fergeteges élmény, mindenkinek őszintén ajánlom, hogy próbálja ki magát benne!”
A két tagozatban látottak és hallottak alapján én is csak buzdítani tudok mindenkit a jövőben a részvételre, akár nézőként, akár versenyzőként.
Infokommunikációs Jogi Tagozat
Az adatbiztonság, az algoritmusok működése és a célzott tartalomgyártás olyan témák, amelyek nem csak joghallgatókat vagy jogi keretekben gondolkodókat, hanem a közösségi média mind a 3,8 milliárd felhasználóját érintik. Éppen ezért a fenti kérdések kiváló kutatási irányt jelenthetnek minden médiajog iránt érdeklődő számára.
Az Infokommunikációs Jogi Tagozatban idén , két ELTE ÁJK-s hallgató mérettette meg magát. Huszár Daniella ötödéves hallgató a Freedom of expression az algoritmusok világában: Emberi jogok érvényesülése a közösségi média platformjain című dolgozatával szerzett különdíjat, amihez ezúton is gratulálunk neki.
“Már harmadéves koromban is jelentkeztem a polgári jogi tagozatban, viszont akkor nem sikerült bekerülnöm az országos fordulóba. Ezután harmadév második felében kezdtem el a médiajoggal behatóbban foglalkozni, több versenyen is részt vettem ebben a témában, így a dolgozatom is a különböző versenyeken feldolgozott témákból állt össze egy egésszé. Jó lehetőség volt, hiszen most vagyok ötödéves, ez volt az utolsó alkalom a számomra, hogy megmérettessem magam.”
A dolgozatában Daniella az államok és a tartalomszolgáltatók szerepét vizsgálta, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának hatását alapvető jogaink gyakorlására. Mivel véleménye szerint a szolgáltatók „kvázi államokként” járnak el moderálási tevékenységük során, így eljárásukat az Emberi Jogok Európai Bíróság által felállított, úgynevezett hármas teszttel vizsgálta. Ezek alapján pedig egy egységes szabályozásra vonatkozó javaslatot is megfogalmazott.
A dolgozat témavezetője Dr. Gosztonyi Gergely volt, akivel korábban már volt szerencséje együtt dolgozni hasonló témában is, az eddigi versenyekre is ő készítette fel. “Nagyon élvezem vele a közös munkát, ilyen inspiráló és támogató oktatót kívánok mindenkinek.”
Az opponens Kiss Júlia Réka volt a Széchenyi István Egyetemről. Kiemelt dicsérettel illette a dolgozatban felhasznált külföldi joggyakorlatokat. “Azt a kritikát kaptam, hogy a saját tapasztalataimat is szemléltetnem kellett volna, de ezzel nem értettem egyet. Véleményem szerint egy tudományos dolgozat esetében fontosabb, hogy a bírósági gyakorlat legyen a középpontban, ne pedig az én tapasztalataim.” Daniella rendkívül elégedett az eredménnyel.
“Habár megoszlott a figyelmem, mivel azon a héten zajlott a nemzetközi médiajogi perbeszéd verseny is, szerintem a tőlem telhető legtöbbet kihoztam előadásomból, úgyhogy teljes mértékben elégedett vagyok.”
Az egyetem után lehetségesnek tartja, hogy egy PhD dolgozat témájaként, esetleg egy LLM képzés formájában fogja még továbbfejleszteni ezt a dolgozatot, ugyanis rengeteg kutatási lehetőség van benne. A tagozatban részt vett még dr. Farkas Márton András is, Az adatvédelem céljának és szerepének újraértelmezése, a személyes adatokban rejlő piaci potenciálra tekintettel című dolgozatával.
Az ELTE-s hallgatók által elért eredmények az alábbi linkeken keresztül olvashatók:
Állam- és Jogtudományi Szekció
Sok szeretettel gratulálunk minden díjazott versenyzőnek és opponensnek!
A borítókép és a cikkben megjelenő képek forrása: x
