Jelenleg számos építkezés folyik Budapesten, ezek közül sok projekt, ahhoz az ingatlanfejlesztőhöz tartozik, amelynél dolgozom. Felmerül azonban a kérdés: egy ilyen nagy cég értékesítési irodáján vajon tényleg csak kávéfőzést bíznak egy gyakornokra?
Gyakornokságom nyolc hónappal ezelőtt kezdődött és jelenleg is tart. Izgatottan vártam az első napomat, hiszen ezelőtt még sohasem dolgoztam ekkora cégnél. Az irodában open office rendszerben együtt ülnek a senior jogászok, a junior jogászok, a jogi asszisztensek, a GDPR-ért felelős asszisztensek és a gyakornokok, illetve az ügyvédek, akik munkáját segítjük. Egyszerre több projekt fut, melyek el vannak osztva a csapaton belül, mindenkinek megvan a saját projektje és a hozzájuk tartozó ügyfelek, akikkel adásvételi szerződést kötünk. Feladataim kezdetben földhivatali ügyintézés, a szerződések mellékleteinek előkészítése volt.
Minél többet voltam bent annál biztosabb voltam benne, hogy engem az ügyfelekkel történő szerződéskötés vonz, arra vágytam, hogy én is kapcsolatba kerüljek velük és ne csak a laptopommal vagy a földhivatali ügyintézőkkel. Az idő előrehaladtával egyre több feladatot bíztak rám: elkezdtem ingatlan-nyilvántartási kérelmeket írni, aztán beletanultam az adatvédelembe. Ha kellett én helyettesítettem, a GDPR-os kolléganőt, közben pedig igyekeztem minél több információt megtudni a projektekről. Fontosnak tartottam, hogy lássák, bármit adnak, képes vagyok megbirkózni a feladattal. Aztán egyszer csak felajánlották azt, amire vágytam: segíthetek szerződést kötni az ügyfelekkel. Teljes ellenőrzés alatt, de kapcsolatban vagyok az ügyfelekkel, így mostanra a beadványokat saját magam is el tudom készíteni, és lassan egyre teljesebb képet kapok az egész rendszer működéséről. Szerencsés helyzetben vagyok, mert a mi emeletünkön folyik maga az értékesítés és a műszaki változtatás is, így lehetőségem nyílt arra, hogy bepillantást nyerjek minden folyamatba. Az a gyakornok voltam és vagyok, aki mindenről szeret tudni, és ezért állandóan kérdésekkel fordultam a munkatársaim felé is.
Jelenleg négyen vagyunk gyakornokok, a kezdeti hét főhöz képest.
Nehézségek itt is vannak, ahogy mindenhol hiszen tizennégy különböző személyiségű ember ül egy szobában, ami véleményem szerint nem könnyíti meg a helyzetet, hiszen egymás minden egyes tevékenységét látjuk, halljuk. Legtöbbünk fülhallgatót használ, mikor koncentrált munkavégzésre van szükség, hiszen elengedhetetlen a precizitás.
Persze én is megkaptam az elmaradhatatlan kérdést, miszerint, hogy megy a kávéfőzés, mennyi kávét főztél? Nos, a válaszom egyszerű, nem főztem kávét és nem azért, mert gonosz vagyok és nem akarok, hanem egész egyszerűen azért, mert mások elképzelésével szemben egy gyakornok igenis végez érdemi munkát, és minél többet küzd annál több dolgot bíznak rá tapasztalataim alapján.
Fontosnak tartom egy munkahelynél, hogy hozzájárul-e a munkavégzés a fejlődésedhez, hogy akikkel dolgozol hagynak-e, segítenek-e abban, hogy fejlődhess.
Ez a munka nemcsak az ingatlanjogra tanít, hanem az emberekkel való kommunikációra is. Jó érzéssel tölt el a tudat, hogy a lakások felépülnek és az ügyfelek elégedetten távoznak, és hogy mindehhez egy kicsit én is hozzájárultam.
