Két, ma már záróvizsga előtt álló joghallgató nagyjából egy évvel ezelőtt döntött úgy, hogy tapasztalataikat felhasználva létrehoznak egy weboldalt, amelynek segítségével szeretnék közelebb hozni az embereket a jog szövevényes világához. Interjúnkban a Fowler&Tanner lawsense alapítóit, Madarász Petrát és Varga Józsefet kérdeztük az oldal létrejöttéről, munkájukról, célkitűzéseikről, valamint a joghallgatók kötelességeiről.
Jurátus: Mikor és mi adta az ötletet az oldal alapításához? Honnan ered az ismeretségetek?
Varga József: Ahogy sokan, mi is itt az egyetemen barátkoztunk össze egymással, valamikor a harmadév elején, az oldal ötlete pedig körülbelül egy éve született meg. Arra gondoltunk, hogy jó lenne kamatoztatni az eddig megszerzett tudásunkat és segítséget nyújtani az embereknek az ügyintézésben, valamint közelebb hozni őket a jog egyébként igencsak absztrakt világához.
Madarász Petra: Egyik napról a másikra dőlt el, hogy közösen vágunk bele ebbe. Tavaly február 14-én hoztuk létre a Facebook oldalunkat, pár napra rá pedig elkészült a weboldal is. Érdemes tudni rólunk, hogy én régebben két éven keresztül voltam évfolyamképviselő, Józsi pedig most is az, emellett pedig mindketten évek óta dolgozunk már. Vagyis nem áll tőlünk messze, hogy segítsünk, elmagyarázzunk dolgokat másoknak. Arra egyébként büszkék vagyunk, hogy mind a logót, mind a weboldalt szinte nulla forintból, fizetett reklámok és IT-s háttértudás nélkül, gyakorlatilag a saját két kezünkkel alkottuk meg.
Milyen célkitűzéssel alapítottátok a lapot? Az előbb említettétek, hogy szeretnétek az embereket közelebb hozni a jog világához.
Petra: Az a célunk, hogy egy fiatalos és lendületes szemléletmódot közvetítsünk, ami által le tudjuk bontani a joggal kapcsolatos tévhiteket. Sokszor ugyanis azt tapasztaljuk, hogy a kelleténél erőteljesebb az a közhiedelem, miszerint a perek drágák vagy elhúzódnak, és emiatt jó néhányan nem merik érvényesíteni az igényeiket, holott szükségük lenne rá. De nem is kell feltétlenül peres eljárásra gondolni, hasonló a helyzet a mediáció, vagy akár a nemperes eljárások terén is.
Ebből kifolyólag úgy gondoltuk, hogy ha egy kicsit közelebb hozunk egy-egy témát az emberekhez, akkor valamivel jobban átlátják majd a folyamatokat, és nem fognak ennyire félni a jogszabályok adta lehetőségektől sem.
József: Sőt hátha még egy kicsit meg is szeretik a jogot! Ennek érdekében igyekszünk gyakorlati oldalról megközelíteni az egyes jogi témákat, és csak annyi elméletet belevinni, ami a megértéshez szükséges, de nem mélyedünk el nagyon tudományos kérdésekben. Nem professor emeritusoknak írjuk a cikkeinket, hanem a mindennapi embereknek.
Szóval mondhatni, hogy igazából a jogtudatlanság ellen küzdötök?
Petra: Nekem az a véleményem, hogy az emberek többnyire sok mindent tudnak, és csak egy kicsit kell csiszolni rajta. Többek között szeretnénk legyőzni azokat a tévhiteket, amelyek az ügyvédekkel, bíróságokkal, és egyébként magával a jogszolgáltatással kapcsolatban fennállnak, illetve pontosítani szeretnénk azon a tudáson, ami tévesen él a köztudatban, és reméljük, ezáltal közelebb hozhatunk mindenkit a jog világához.
József: Az egyes kérdésköröket a lehető legobjektívebb módon próbáljuk megközelíteni. Ezzel az a célunk, hogy az emberek ne csak a médiában közzétett, gyakran elfogult cikkek, hírek alapján tájékozódjanak.
Petra: Igen, és azt is szeretnénk hangsúlyozni, hogy mi vallástól, politikától egyaránt függetlenek vagyunk. Igyekszünk úgy írni, hogy cikkeinkben gyakorlatilag csak az szerepeljen, amit a jogszabályok diktálnak.
Volt-e bármilyen személyes tapasztalatotok, ami motivációként hatott az oldal elindításánál?
Petra: Engem elsősorban a munkám során szerzett tapasztalataim motiváltak. Nagyon sok munkavállaló esetével találkoztam például, akiket munkáltatójuk – mondhatni – átvert, de mégsem mertek fellépni saját maguk megvédése érdekében, ugyanis többnyire attól rettegtek, hogy ezáltal elveszíthetik állásukat. Ezekben a helyzetekben éreztem azt, hogy tudnék tenni annak érdekében, hogy az emberek szívesebben nyúljanak a jogszabályok adta lehetőségekhez.
József: Mindezeken túl mindkettőnkről elmondható, hogy nagyon szeretünk írni, tudományos és ismeretterjesztő szinten egyaránt. Ez, meg amit Petra mondott, kellett ahhoz, hogy elindítsuk a honlapot.
Meséltek egy kicsit a névválasztásról? Miért pont Fowler & Tanner lawsense?
József: A névválasztás, bevallom, kicsit vicces történet, mert elsőre tanácstalanok voltunk, hogy hogyan nevezzük el a blogot.
Petra: Végül a híres amerikai ügyvédi irodák nevei befolyásoltak minket. Először magyarul próbálkoztunk, de a „Madarász és Varga” nem csengett olyan jól, ezért lefordítottuk a vezetékneveinket angolra.
József: A „Fowler & Tanner” pedig kifejezetten megtetszett nekünk, úgy ítéltük meg, hogy így angolul ez egész jól hangzik.
Nem vitatom, tényleg jól hangzik így. Tapasztalataitok alapján hogy látjátok, megvalósult az eredeti célkitűzés?
József: Én azt gondolom, hogy sikeresnek mondható az eddigi tevékenységünk. Gyakran tapasztalunk elég nagy aktivitást az egyes cikkek alatt. Felkeltik az emberek érdeklődését, megkeresnek minket személyes üzenetben is, kérdeznek velük kapcsolatban.
Egyébként ez is egy olyan dolog, ami további erőt ad nekünk ahhoz, hogy folytassuk. Azt éreztetik velünk, hogy nem fölösleges az, amit csinálunk.
Petra: Valóban nagy elismerés, hogy sok megkeresés érkezik hozzánk, nekik ajánlásokkal is próbálunk segíteni. A gyakorlatban nem tudunk eljárni az ügyeikben – tekintettel arra, hogy nem ügyvédi iroda vagyunk –, de próbálunk jó irodákat, esetleg szervezeteket ajánlani számukra, amelyek megoldást jelenthetnek problémáikra.
Tehát ha jól értem, kapcsolatban álltok különböző ügyvédi irodákkal, szervezetekkel. Szorosabban is együttműködtök velük?
Petra: Nem. Egy irodával vagy szervezettel sincsen formális kapcsolati együttműködésünk, nem is kapunk díjazást az ajánlásainkért. Pusztán azért csináljuk, hogy az emberek eljuthassanak oda, ahol meg tudják oldani a problémájukat.
A honlapotok alapján büntetőjoggal, polgári joggal, alkotmányjoggal, sőt még munkajoggal is foglalkoztok. Mi alapján osztottátok el a jogterületeket?
József: Petráról érdemes tudni, hogy ő a polgári jogban nagyon otthonosan mozog, ezen a területen dolgozik is, továbbá a munkajoghoz is remekül ért. Hozzám inkább a büntetőjog és az alkotmányjog áll közelebb. Azáltal, hogy egyesítettük erőinket, és közösen cikkezünk és videóblogolunk, a jogi problémák nagy részét sikerül lefednünk. Jól kiegészítjük egymást, mondhatni, jin és jangként működünk együtt.
Van olyan téma ezeken belül, ami különösen közel áll a szívetekhez?
Petra: Nekem polgári jogból gyakorlatilag akármi jöhet, szeretek problémákat megoldani. Bármivel nagyon szívesen foglalkozom, mert tudom, hogy a probléma mögött mindig egy ember áll, még akkor is, ha adott esetben egy cégről van szó.
József: Én ugyanúgy vagyok a büntetőjoggal, mint Petra a polgári joggal, jöhet bármi, minden mennyiségben. Ha pedig a kedvenc területemet kellene kiemelnem, akkor az a fiatalkorúak büntetőjoga lenne. Ami az alkotmányjogot illetti, ott az alapvető jogok témaköre az, ami leginkább foglalkoztat.
Hogyan születnek a cikkeitek?
Petra: Először találunk egy témát, ami érdekelheti az embereket – az utóbbi időben a koronavírus bőven szolgált ilyennel –, aztán akinek a szakterületéhez tartozik, az megírja, átküldi a másiknak, aki lektorálja, átnézi, visszaküldi, majd a másik megint javít rajta. Szóval a cikk oda-vissza pattog kettőnk között, egészen addig, amíg mindketten teljesen elégedettek nem vagyunk vele. Ez van, hogy hosszabb időt vesz igénybe. Igyekszünk minőségi munkát kiadni a kezünk közül, ahhoz pedig idő kell.
Terveztek nyitni további jogterületek felé is?
József: Abszolút.
Nyilván minél szélesebb körben fedjük le a jogi problémákat, annál hatékonyabban tudunk mi is segíteni.
Úgyhogy hosszabb távon egyáltalán nem lennénk ellene egy tartós együttműködésnek olyan írókkal, akik más jogterületekkel foglalkoznak.
Petra: Ugyanakkor most még mi is a tanulás fázisában vagyunk. Nyitottak lennénk arra, hogy mások is bekapcsolódjanak, de egyelőre az a véleményünk, hogy addig ketten maradnánk, amíg nem érezzük úgy, hogy biztonsággal tudjuk kezelni az oldalunkkal kapcsolatos dolgokat.
Már többször is említtettétek a videóblogolást. Tervezitek folytatni?
József: Igen, mindenképp, mert bár még kevés videónk jelent meg, sok pozitív visszacsatolást kaptunk. Úgyhogy érdemes lesz majd figyelemmel követni a csatornánkat a YouTube-on, hamarosan új videókkal fogunk jelentkezni. Reméljük, hogy az elsőhöz hasonlóan sok emberhez el fognak jutni.
Petra: Egyébként mindketten meglepetten tapasztaltuk, hogy a videóblogolás egyáltalán nem olyan egyszerű dolog, mint amennyire első pillantásra tűnik. Sokan azt gondolhatják, hogy semmiség az egész, csak el kell indítani a kamerát, elmondani a szöveget, és kész… Közel sem! Mivel az egészet mi terveztük, mi vágtuk, az intróját is mi készítettük, valójában ez jóval nagyobb kihívás, mint cikkeket írni. Persze az sem könnyű, mert ha nincs ötlet, akkor nehéz elindulni, de a videóblogolás a háttérmunkák miatt szerintem jóval összetettebb.
Összességében mennyi időbe telt, amíg elkészítettétek az első videót?
Petra: Egy teljes nap volt. Ezt majdnem szó szerint kell érteni, tényleg szinte 24 órát vett igénybe.
József: Reggel elkezdtük a munkát, nagyjából délutánra felvettük, aztán estére összevagdostuk, és még utána jöttek az apróbb simítások. Összességében tényleg egy teljes napos munkáról beszélünk. Sőt annál is többről, mert a témát már előre kiválasztottunk, és a videó konkrét szövegét is megfogalmaztuk.
Szerintetek joghallgatóként feladatunk közelebb hozni az embereket a joghoz?
Petra: Igen, meggyőződésem, hogy ez nagyon fontos lenne. Mert mi is a cél?
A jog nemcsak arra való, hogy mi szépen eljogászkodjunk az egyetemen vagy a bíróságon, vagy bárhol máshol, hanem egy jogásznak az is kötelessége, hogy támogasson másokat a jog értelmezésében.
Úgyhogy én abszolút arra sarkallnám a joghallgatókat is, hogy ha tehetik, akkor segítsék hozzá az embereket a mindennapi élet során a jog megfelelő használatához.
Meg gondolom, már önmagában a segítségnyújtás öröméért is megéri csinálni a blogokat.
József: Igen, ebből valóban lehet táplálkozni, egyfajta lendületet ad. A honlap, ha lehet ezt mondani, egy kis színt visz a szürke hétköznapokba, ráadásul mindezt úgy, hogy közben még joggal kapcsolatos dolgokkal is foglalkozunk.
Köszönjük szépen az interjút a Fowler&Tanner alapítóinak, valamint további eredményes és sikeres működést kívánunk!
