HÖK elnökjelölti vita beszámoló- A mentorleszámolás — Frissítve

Gyenge kari bulik, Orientációs Napok (ON), vagy éppen a jelölti program nyelvtani és kontextuális értelmezése, valamint a kihagyhatatlan karaktergyilkosság és mentoragitáció. Ezekről mind szó esett a HÖK elnökjelölti vita keretében. Ugyan a főbb pontok közül több vitatható lett volna a „nagyérdemű” részvétele nélkül, egy mentorokkal és  HÖK-bizottságokkal folytatott megbeszélés keretei között, ám izgalmas pillanatokból és kellemetlen helyzetekből -mindezek ellenére sem- volt hiány.

2023 egyetemi közéletének fénypontja közeleg, a Hallgatói Önkormányzat elnökének megválasztása, melynek alkalmából a kampányidőszak közepén megrendezésre került a két jelölt, Atanasziadisz Dominik és Szente Nóra Titanilla között egy valóban hiánypótló nyilvános vita, amelyet Oláh Márton, a Politikatudományi Intézet doktorandusz hallgatója moderált. Az esemény felvételről jelenleg is elérhető az ELTE ÁJK HÖK Instagram oldalán. A következőkben az eseményen tárgyalt főbb pontokat ismertetem és helyenként szubjektív módon értékelem.

Kifejezetten fontosnak tartom megjegyezni azt, hogy a reflexióm mögött nem áll semmilyen személyes, vagy akár a Jurátust érintő sérelem. A cikk relevanciáját abban látom, hogy az egyetemi nyilvánosság tudatos döntését segítheti elő, továbbá a Jurátus mint független médium szerepvállalását erősíti. Mindezen túl, bízok abban, hogy a következő választások során egy tisztább és etikusabb folyamat tanúja lesz az egyetemi hallgatóság.

Gólyatábor és ON kapcsolata

A kötelező „mesélj magadról és motivációidról” bemelegítő jellegű kérdések után, az első kérdés Dominikhoz érkezett. A pályázatában is megtalálható célkitűzésre reflektált, mely szerint az ON teljes szervezését vissza kívánja szerezni a HÖK számára. Elmondása alapján az utolsó gólyatábort követően az egyetem falai közé szorított ON elsősorban szakmai színtéren ad sokat az elsőéveseknek, azonban nem teszi szükséges mértékben lehetővé a közösségi elem kiépítését. Elképzelései szerint az ON és a Gólyatábor közötti egyveleg létrehozása lenne üdvözölendő, mely az integrációra helyezné a hangsúlyt és akár külsős helyszínen szerveznék meg. Ugyanakkor a gólyatábor intézményének teljeskörű visszaállítását a következő elnökségek feladatának tartja.

Nóra a Mentorprogram méltatására fordította a válaszadásra nyitva álló időt, és elítélte azt, hogy a mentorok munkájának hatékonyságát Dominik kritikával illeti. A gólyatábor felé vezető utat ő is támogatja.

Mentorprogram

Nóra kiemelte, hogy a Mentorprogram és az Integrációs Bizottság összehasonlítása indokolatlan, tekintettel arra, hogy a hatásköreik és céljaik eltérőek. Ezt követően került sor egy igen abszurd olvasószemináriumot idéző jelentre, amely során Dominik kinyomtatott programját Nórával felolvastatta, hogy közös erővel megtalálják azt a részt, ahol a mentorokkal szembeni atrocitásokat fogalmaz meg. A következő szövegrészletet olvasták fel:

„Az ON megreformálására azért van szükség, mivel az egyetemre érkező gólyáknak nem csak a beilleszkedés alapjaira, hanem egy kapcsolati tőkére is szükségük van, és egy olyan támogató, baráti közösségre, melyet a jelenlegi programterv nem ad meg nekik.”

Dominik a következő idézettel válaszolt:

„Az integráció, és az ezzel együtt járó Mentorprogram fenntartása és fejlesztése kulcsfontosságú az ÁJK HÖK számára, mivel ez az első jelentős tapasztalat, amivel az egyetemre érkező hallgatók szembesülnek.”

Dominik a továbbiakban a „jelenlegi programterv nem ad meg nekik” tényállítását „néhány passzív mentorra” finomította, amely állítással szemben Nóra megjegyezte, hogy az utóbbi időben a Mentorprogramban nagyléptékű létszámleépítés ment végbe, amelyet követően a passzívitás alig mérhető szintre csökkent, valamint Dominiknak precízebb tájékozódást javasolt. Válaszul Dominik saját élményeit osztotta meg, miszerint tanulmányi alelnökként két hallgató kereste meg azzal, hogy a mentora rossz tanulmányi tanáccsal látta el, illetve felidézte Nóra pályázatában a félreértést kiváltó elírást, a politológus hallgatókra utaló „polipokat”. Tette mindezt annak érdekében, hogy a szövegkörnyezet fontosságára hívja fel a figyelmet.

A mentorreferens nyugodtan fellélegezhet, elkülönült pozícióját mindkét jelölt meg kívánja őrizni.

Transzparencia

A széleskörű hallgatóságot minimálisan sem érintő Mentorprogram-lobbi hosszas tárgyalása után, a jelöltek -a programjukban is kiemelt szerepet kapott- transzparencia kérdésköréről nyilatkoztak. Nóra véleménye szerint az ajkhok.elte.hu domaint, amelyen a HÖK pénzügyi elszámolásai (költségvetés, zárszámadás) és beszámolói (tisztségviselői beszámolók, jegyzőkönyvek, küldöttgyűlési előterjesztések) viszonylag nagy mennyiségben megtalálhatóak, élő oldallá kell tenni, hogy bárkinek lehetősége legyen informálódni. Dominik ezzel szemben azt állította, hogy a 2021-es adatokat megelőzően csak 2014-ből találhatóak fellelhető gazdasági beszámolók.

Valójában egyiküknek sem volt teljes mértékben igaza. A gazdasági beszámolók közül megtalálható a 2022-es költségvetés, azonban a zárszámadás még nem, tehát a jegyzőkönyvekkel csak féléves az elmaradás, ahogy a tisztségviselők beszámolóival is. Fontos kiemelni, hogy mindez kizárólag a mennyiségi oldal.

A minőség tekintetében problematikusnak értékelhető az, hogy mind a beszámolók, mind a pénzügyi jelentések részletessége és alapvető igényessége nagymértékű romlást mutat a 2019. évet megelőzőkkel szemben, ugyanis korábban rendszeresen, havi lebontásban jelentek meg egyes beszámolók, és nem egy-egy oldal hosszúságban, hanem akár 6-13 oldalban is tételes lebontásokkal, illetve a tisztségviselők saját munkájukról szóló kiegészítései is drasztikusan megrövidültek. Éppen ebből kifolyólag nagy érdeklődéssel fordulok a jelöltek azon tervei felé, amelyekkel az átláthatóságot tervezik fejleszteni.

A már említett oldal egyébként láthatatlan a keresőmotorok számára, hiszen még érvényes SSL/TLS tanúsítvánnyal sem rendelkezik. Kizárólag egy másik oldalról (pl. HÖK Facebook) irányított linkkel lehet hozzáférni, vagy pontosan a domainre keresve.

Rendezvényszervezés

A soron következő kérdés a deficittel működő, HÖK szervezésben megvalósuló bulikra irányult. Dominik véleménye alapján mindenképpen meg kell tartani ezeket, hiszen igény van rájuk 300-400 fő személyében. A deficitet elsősorban a Covid19 utóhatásaként értékelte, valamint megoldási javaslatként az online platformok és közösségimédia-kampányok helyett a személyes, akár szakmai programokon a hallgatósággal kialakított kapcsolatokat favorizálta, mint elsődleges ösztönzőt a jegyvásárlás érdekében.

Nóra a bulikérdés kapcsán a visszajelző űrlap eredményeit ismertette. Elmondása szerint a válaszadók a gyenge előadókat és az alkalmatlan helyszínválasztást jelölték meg legfőbb problémaként. Megoldási javaslatként felvázolta a tematikus bulik szervezését, valamint továbbra is a gyengébb előadók meghívását egy jobb helyszín megfizethetőségéért cserébe, valamint a kollaborációt más karokkal.

Alelnökök szakmai kvalitásai

A következőkben a jelöltek bemutatták miért megalapozott az általuk választott alelnökök szakmai háttere.

Nóra csapata a következő személyekből áll, akiknek nevét Nóra végül nem ismertette:

Kiss Noémi – Elnökhelyettes,

Csapó Zétény – Kommunikációs alelnök,

Magyar Jázmin Beatrix – Szociális alelnök,

Ludchen Levente – Tanulmányi alelnök,

Jankó Ádám – Rendezvényszervező alelnök,

Lunka Dominik – Integrációs alelnök,

Szabados Gabriella – Gazdasági alelnök.

Bár a legmeggyőzőbb szakmai múlttal kétségtelenül Csapó Zétény rendelkezik, felmerül a kérdés, hogy a közösségi médiában képviselt értékei megfelelőek-e egy HÖK vezető tisztség betöltésére. Az ELTE-ÁJK HÖK Alapszabály mellékletét képező HÖOK és Tagönkormányzatainak Etikai Chartája 1. § (1) e) pontja alapján a pozíciót betöltő személlyel szemben általános elvárás az olyan magatartás tanúsítása, amely nem csorbítja a felsőoktatási intézmény tekintélyét. Mindemellett személyes véleményem, hogy a vita során Dominik által is említett „kurva HÖK” mentalitást csak úgy lehet leküzdeni, ha valóban felelős és az egyetemet hitelesen képviselni képes emberek kerülnek pozícióba. Ám hogy ezen elvárásnak Csapó Zétény megfelel-e, az az egyetemi közösség értékítélete lesz.

A Dominik által választott csapat:

Személye még nem meghatározott – Elnökhelyettes,

Bani Nóra – Kommunikációs alelnök,

Személye még nem meghatározott – Szociális alelnök,

Rach Nóra – Tanulmányi alelnök,

Személye még nem meghatározott – Rendezvényszervező alelnök,

Baranyi Balázs – Integrációs alelnök,

Mladoniczky Máté – Gazdasági alelnök.

Dominik csapatából ugyan több személy kiléte egyelőre ismeretlen, de az elnökhelyettesi pozíciót felajánlotta a Politológus ügyekért felelős alelnök részére. A többi, jelenleg hiányzó pozíció megpályázhatóságának lehetőségét pedig kinyitná a teljes hallgatóságnak.

Bani Nóra kilépése/kiléptetése

Dominik csapatismertetője során úgy fogalmazott, hogy Bani Nórát, a kommunikációs alelnökjelöltjét kiléptették a kommunikációs bizottságból. A két jelölt között ebben a kérdésben rövidebb vita bontakozott ki arról, hogy Nóra maga jelezte-e a kilépési szándékát, vagy az ellenérdekű csapat jelöltje és egyben a kommunikációs bizottság ügyvivő alelnöke, Csapó Zétény távolította-e el Nórát. Lapunk mindkét érintettet felkereste az ügy tisztázása céljából, azonban a cikk megjelenéséig egyedül Bani Nóra válaszát kaptuk meg. Csapó Zétény visszajelzése esetén a cikket frissítjük.

Bani Nóra elmondása alapján a kettejük konfliktusának forrása egy személyes találkozó, melynek során Csapó Zétény arról kérdezte, hogy amennyiben Dominik nem nyeri meg a választásokat, úgy továbbra is HÖK-tag kíván-e maradni. Nóra erre azt válaszolta, hogy ha nem nyer a csapata, nem kíván tag maradni. Ugyanakkor azáltal, hogy Nóra irodavezető, lehet még később felíratja majd magát. Állítása szerint a rövid beszélgetésen nem esett szó arról, hogy a választásokig ne venne részt a bizottsági munkában, hiszen eddig is az egyik legaktívabb tag volt. A korábbi években a bizottsági tagok formálisan egy folytatási nyilatkozat megnevezésű dokumentum útján nyilvánították ki a maradási szándékukat, azonban ezen dokumentumot a mai napig nem kapta meg. Elmondása szerint nem volt tudatában annak, hogy idén szóban zajlik a nyilatkozattétel, hiszen ha tudja, akkor a folytatás mellett dönt.

Természetesen az ügy relevanciáját az adja, hogy amennyiben nem egy félreértésről van szó és szándékos volt a megszokottól eltérő szóbeli nyilatkoztatás Bani Nóra esetében, felmerül a hatalommal való visszaélés és a választások tisztaságát, az egyenlő esélyeket veszélyeztető körülmény.

Joghallgatók Önképző Szervezete

Az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó nézői kérdésnek bizonyult a „Dominik, hogyan bízhatnak meg benned a hallgatók, ha a JÖSzben is puccsot eszközöltél a vezetőséggel szemben?”.

Dominik válaszában arra hivatkozott, hogy mivel nem volt megelégedve a működés integritásával, csupán a JÖSz Alapszabályában rögzített jogával élt, amikor bizalmatlansági indítványt nyújtott be a JÖSz elnökével szemben. Véleménye szerint ettől a megbízhatósága és a tisztessége nem szenvedett csorbát, továbbá a kilépését követően nem alakult ki rossz  kapcsolata a szervezettel.

Tisztességtelen kampányfogások

A mentorkérdést tovább színesítette az a tény, hogy a -vélhetően- Nóra érdekkörébe tartozó mentorok közül többen arra buzdították az elsőéveseket, hogy szavazzanak belátásuk szerint, de fontolják meg, hogy Dominik mellé állnának-e, ha a mentori munkával meg vannak elégedve.

Elmondhatatlanul visszataszító tettnek tartom, hiszen az egyetemi közösség azon tagjait zsarolják érzelmileg, akik a legvédtelenebbek ellene. Mindannyian voltunk gólyák, szerettünk volna beilleszkedni abba a közösségbe, amely öt éven keresztül a második otthonunk lesz, és természetesen mind hallgatunk a mentoraink szavára. Ezért is példátlan ez a visszaélés. A mentorprogram hitelességének megőrzése érdekében remélem az ügyet kivizsgálják.

A már említett Etikai Charta 2. § (1) bekezdés m) pontja alapján a hallgatói érdekképviseletet ellátó hallgatók tevékenységük során nem ajánlhatnak, és nem fogadhatnak el jogtalan előnyt. Ezen magatartási szabálynak nem feltétlenül megfeleltethető az a gyakorlat, hogy az egyetemen muffinokat osztogat Nóra csapata. Természetesen valószínűtlen, hogy egyetlen ízletes muffin dönt majd egy szavazó hozzáállásáról, de nem hiszem, hogy ez a legmegfelelőbb módja a kampánytevékenységnek.

Ugyanezen közcím alatt tartom fontosnak megemlíteni, hogy a vita során a moderátori tevékenység aránytalanul részrehajlónak bizonyult. Mindez kiválóan látható, olyan látszólag apró elszólásokon, mint mikor gúnyosan megjegyzi a vitavezető, hogy „valaki két pályázatot is leadott”, vagy hogy kérdéseit tekintve látványosan megengedőbb Nórával szemben. Pedig a nézők által beküldött kérdések között akadtak volna a moderátor számára is relevánsak.

Összegzés

Zárszóul szeretném kiemelni, hogy milyen csalódott vagyok a vitával és az egyetemi közélet minőségével kapcsolatban. Ugyan miért releváns számunkra, hogy miként alakul a mentorság és a HÖK belharca, ami a másfél óra központi kérdése volt? Mint egyszerű hallgató, nem várom el a HÖK-től, hogy drága előadókat hívjon meg, vagy hogy a szakkollégiumokat megszégyenítő szakmai programokat szervezzen. Mindössze annyit szeretnék hallani, hogy milyen módon és milyen hatásfokkal érvényesíti a hallgatóság érdekeit. Hiszen ne feledkezzünk el a HÖK témájú szakdolgozatok legendássá vált jogszabályi hivatkozásáról, mely nem más, mint A nemzeti felsőoktatásról  szóló 2011. évi CCIV. Törvény 60. § (1) bekezdése:

A felsőoktatási intézményekben a hallgatói érdekek képviseletére – a felsőoktatási intézmény részeként – hallgatói önkormányzat működik.

Elsősorban nem azért van szükségünk HÖK-re és a képviselőire, hogy rendezvényeket szervezzenek és tájékoztassanak. Értékelendő és tiszteletre méltó ez a fajta munkavégzés is, de a legfontosabb tevékenységük a mi képviseletünk. Elgondolkodtató, hogy a „közösségépítési” sallangokon túl, amit feltehetőleg 20 éve is meghallgattak a vitákon résztvevő hallgatók,

nem került szóba a HÖK létezésének alapja, az érdekképviselet.

Frissítve 2023. 10. 17. napján.

Lapunkhoz megérkezett Csapó Zétény nyilatkozata, amely alább olvasható:

„Szeptemberben ügyvivő alelnökhelyettesként kezdtem egyengetni a Kommunikációs Bizottság munkáját. A tanév kezdeti intenzív időszakának leteltével aktuálissá vált a HÖK felvételi miatt felmérni azt, hogy ki szeretne továbbra is feladatokat ellátni a szervezetben. A folytatási nyilatkozatot kapcsán fontos kiemelni, hogy nincsen semmilyen alapszabályi megkötés arra, hogy milyen formában kell a hallgatót nyilatkoztatni. Az Elnökség idén úgy döntött, hogy ez a nyilatkoztatás szóban menjen végbe tekintettel arra, hogy november 1-jével nagy változások következhetnek be. Ennek a döntésnek a másik része, hogy senki sem kerül ki a szervezetből november 1-ig, tehát a HÖK taglistája addig nem változik. Ez csupán egy felmérés arra, hogy tudjuk ki szeretne a választásokig és az után is HÖK-ös tevékenységet folytatni.

A korábbi Kommunikációs Alelnök javaslatára és az Elnökség döntésének megfelelően küldtem ki minden egyes bizottsági tagnak az üzenetet, miszerint az adott héten, ha van rá mód találkozzunk beszélni pár szót HÖK-ös ügyben.

Ennek megfelelően az előre egyeztetett időpontokban beszéltem egyenként a tagokkal. Pontosan ugyanazt az üzenetet kapta meg minden bizottsági tag és pontosan ugyanazokat az információkat osztottam meg velük. Semmilyen módon nem érte Nórit más bánásmód, mint a Bizottság többi tagját, vagy a másik kilépő tagot.

A Nórival való beszélgetés tehát pontosan ugyanolyan pár perces beszélgetés volt, mint a Bizottság minden további tagjával. Mondtam neki, hogy azt a feladatot kaptam, hogy felmérjem ki marad a HÖK-ben a választások után és a választásokig. Elmondtam neki, hogy egy listára kell felírnom a neveket és ezt továbbítani. Megkérdeztem tőle, hogy ő mit szeretne a közeljövőben, vagy hogy a választás kapcsán milyen eshetőségekre készülhet a HÖK. Ő elmondta, hogy ha a választáson nem az ő csapata nyer, akkor inkább nem folytatná a HÖK-özést. Megkérdeztem tőle, hogy az addigi rövidebb időintervallumban szeretne e feladatokat ellátni, a válasz nem volt. Az utolsó kérdés az elköszönésünk előtt pedig az volt, hogy megkérdeztem, hogy akkor ne adjam-e le a nevét. Erre Nóri azt válaszolta, hogy ne, majd megkérdezte (ahogy a cikkben is említette), hogy ha meggondolná magát úgy is felirathatja magát még vissza. Az én válaszom az volt, hogy minden tudomásom szerint igen, várjuk vissza. Ekkor mosolyogva köszöntünk el egymástól. Még azon a héten megköszöntem Nórinak és a másik kilépő tagnak az eddigi közös munkánkat a Bizottság csoportjában.

A vitán a legnagyobb megdöbbenés engem ért, amikor hallottam, hogy Dominik azt állítja, hogy kitettem Nórit. A vitán, valamint a cikk megjelenéséig én azt hittem, hogy Dominik és Nóri között történt félreértés. A cikk elolvasása volt a második sokk, amikor azt láttam, hogy Nóri mit nyilatkozott az esetről. Mint ahogy az előzőekben szó esett róla, kedélyes, rövid és egyértelmű beszélgetés volt a miénk, amiután mosolyogva köszöntünk egymásnak, ha összetalálkoztunk a folyosókon. Semmi jelét nem éreztem, hogy bármiért neheztelne. Emellett azt sem jelezte a korábban megbeszélteknek megfelelően, hogy mégis feliratná magát még a listára.

Ahogy említettem, egyértelmű beszélgetés volt ez, ahol az Elnökség döntésének megfelelően, minden bizottsági taggal azonosan jártam el. Ha a legpozitívabban igyekszem állni az esethez, akkor azt remélem Nóri felől történt egy félreértés. Ha nem olyan pozitívan állok az esethez, attól tartok egy kampányhúzás csattant rajtam.”


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS


A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése Szerző weboldala

Oszlánszki Márkó

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.