Töprengtél már azon, milyen egyéb elfoglaltságok vannak az ÁJK-n, amelyek megszínesíthetik mindennapjaidat? Tovább ne is gondolkozz, bemutatjuk a Jogpszichológia Kört! Kedves társaság, sok új ismeret, tanulás és családiasság övezi eme TDK-t. A diákkör két lelkes tagját, Steinmetz Laurát és Nagy Aninát kérdeztük többek között a működésről, az eseményekről és a csatlakozás feltételeiről.
Jurátus: Tudnátok kérlek mesélni a diákkör megalakulásáról?
Steinmetz Laura: Czabán Samu vetette fel a diákkör ötletét, így alakult meg nem is olyan régen. Én három éve vagyok itt, és akkor még újdonságnak számított.
Nagy Anina: Úgy tudom, mi vagyunk a legfiatalabb tudományos diákkör az ÁJK-n.
J.: Milyen formában működtök?
S.L.: Szenci Ákos és jómagam vagyunk a diákkör titkárai. Rajtunk kívül van három alelnökünk, ők kommunikációs, szakmai és közösségi feladatokat látnak el. Jelenleg az egyik legnagyobb feladatunk és célunk, hogy összegezzük, kik a tagjaink.
N.A.: Én vagyok a közösségi alelnök, de rajtunk kívül vannak még egyéb aktív tagok is. SZMSZ-ünk van, de folyamatosan zajlanak a beszélgetések, egyeztetések, hogy hogyan válhat valaki aktív taggá, és ez milyen esetekben szűnhet meg.
J.: Alapvetően melyik volt egy kedvencnek mondható eseményetek ebben a félévben?
N.A.: Mindegyik alkalomban van valami, ami miatt az kedves számomra. Az egyik első, ami eszembe jut, az az a kerekasztal-beszélgetés, ami múlt félévben volt megszervezve; a nők elleni erőszak témakörében rendeztük meg. Azért is volt különleges, mert ez volt a legelső esemény, amit nagyon gyorsan és hirtelen szerveztünk meg. Meglepően nagy sikere lett, amelynek természetesen rendkívül örültünk, és a beszélgetés is nagyon izgalmas volt. Ezt az is mutatja, hogy 60 főnél le kellett zárnunk a regisztrációt, olyan sokan jelentkeztek.
S.L.: Én is a Nők elleni erőszak előadást tudnám mondani, mint az egyik kedvencemet, ami számomra azért volt külön izgalmas, mert Ákossal együtt moderáltuk a beszélgetést. Ez azt is megkövetelte ugyanakkor, hogy előzetesen, részletesen átvegyük ezt a témakört.
J.: Hány TDK-s alkalmat szoktatok megszervezni? Hány összejövetelre törekedtek?
S.L.: A szervezés úgy néz ki, hogy leülünk a félév elején, és megnézzük a csütörtököket, mivel hivatalosan a TDK-nak csütörtökönként vannak az eseményei. Miután megnéztük, belekalkuláljuk, hogy hogyan tudnánk beosztani a szakmai és közösségi programokat. Ez természetesen az előadók idejétől is függ. A múlt félévben havi egy-két előadásunk volt.
J.: Sok időt vesz igénybe az eseményeknek a szervezése?
S.L: Van olyan, hogy két órát minimum eltöltök a szervezéssel, de ez az idő sokszor megoszlik, hisz öten vagyunk.
N.A.: Időtől, embertől függ, kinek mi tetszik igazán, melyik feladattal szeretne szívesen foglalkozni – pozíciótól függetlenül –, és hogy hány emailt kell megírni. De igazából ez egy napi szintű tevékenység.
J.: A jövőre vonatkozólag milyen terveitek vannak?
N.A.: Jelenleg bele kell szoknunk, bele kell tanulnunk abba, hogy hogyan kell eseményeket szervezni, levezényelni. Intézeteket is szeretnénk látogatni, és kezdünk rutinosabbak lenni, már egyre több beszélgetésünk, eseményünk van.
J: Az üléseitek nyilvánosak, vagy csak az ÁJK-sok látogathatják?
N.A.: Változó. Vannak nyílt ülések, de ott sem mindegy, hogy minden ELTE-polgárnak, bárkinek a világon, vagy csak ÁJK-sok számára látogatható.
S.L.: Ez az esemény jellegétől is függ. Például egy IMEI-s látogatást nem tudunk bárki számára nyilvánossá tenni, mert mi is felelősséggel tartozunk azokért, akik odamennek. De a nők elleni erőszakkal kapcsolatos ülésünket bármely ELTE-s polgár számára nyitottá tettük, és végül voltak is más szakokról érkezők, akik megtaláltak minket. Az ELTE online magazin meg is keresett minket, illetve a dékáni hivatalból is voltak vendégeink.
J.: Hogyan lehet hozzátok jelentkezni? Van erre lehetőség? Mi ennek a menete?
S.L.: Minden évben ősszel szoktunk meghirdetni egy felvételit, ami igazából egy beszélgetésből áll. Volt régebben esszé is, de ezt már rég kivettük. Jelentkezni pedig a jelentkezési időszakban lehet, amit a Facebook-oldalunkon hirdetünk meg.
Emailt kell nekünk írni, ez alapján osztunk be szóbeli beszélgetésre, de attól végképp nem kell tartani.
Továbbá az üléseken is meg kell jelenni, viszont ha pont abban az idősávban már egyéb kötelező elfoglaltsága van egy érdeklődőnek, akkor természetesen nem fog emiatt kikerülni a TDK köréből. Csupán azt kérjük tőle, hogy ezt jelezze részünkre a félév elején. Ilyenkor eljöhet például egy közösségi eseményünkre, ami számára is megfelelő idősávban van.
J.: Van arra terv, hogy más körökkel, esetleg szakokkal együtt dolgozva hozzatok létre eseményeket?
S.L.: Igen, határozottan! Folyamatosan dolgozunk azon, hogy más TDK-kal kollaborálva szervezzünk meg egy eseményt. Folynak egyeztetések arról is, hogy az ELTE pszichológia szakával együtt dolgozzunk.
J.: Szerintetek melyek azok a témakörök, amelyekről -mint egyetemi polgár- érdemes tudni, beszélgetni?
S.L.: Egyértelműen azok, amelyek valamilyen szinten kapcsolódnak hozzánk. Olyan témák, amelyek közel állnak a tanulmányainkhoz, és személyes kötődést érzünk feléjük. Volt olyan beszélgetésünk például, ami a vizsgaidőszak nehézségeiről szólt, hisz jó az, ha mi is tudjuk hasznosítani és tudatosítani, hogyan kell hatékonyan kezelni, az ebben az időszakban jelentkező szorongást és stresszt.
N.A.: A pszichológia azért jó szerintem, mert ahhoz mindenki tud kapcsolódni valamilyen szinten.
J.: Megváltoztatta a jövőről alkotott képeteket a TDK? Ha igen, miben?
S.L.: Én azt hiszem, a TDK-s üléseken döntöttem el, hogy mi is érdekel igazán. Amikor hallasz valamit, megtetszik egy téma, és az leülepszik; kialakul az, hogy téged mi is érdekel igazán.
Szerintem a TDK megváltoztatott abban, hogy sokkal nyitottabb lettem olyan tevékenységekre, amelyek az egyetemen kívül vannak.
Nemcsak előadásokra és szemináriumokra járok be, mint egy robot, hanem szervezek is. Ez épít engem, valamint az ismereteimet is bővíti, hiszen az előadásokon szereplő témáknak mindig utánaolvasok, felkészülök belőlük. Elképesztően széles spektrumú látásmódot lehet ettől kapni, egy színes filtert a szürke hétköznapokra.
N.A.: Engem is határozottan megváltoztatott! Én egy időben lettem elnökségi tag, és sok hatás ért a „Pszichológia jogászoknak” nevű diffen (választható kurzus – a szerk.) is, amitől nagyon közel kezdtem érezni magamhoz a pszichót. Jogon sokszor szűk keretek között vagyunk, viszont ezeken az üléseken más látószöget is meg tud ismerni a résztvevő. Jó dolog az is, hogy valamiért felelősek vagyunk. Határidőket kell tartani, termet kell szerezni, ilyesmi.
Köszönjük szépen az interjút Steinmetz Laurának és Nagy Aninának!
A képeket Habulin Hanna Katinka készítette.
