Az interjú során Jánost és Viktort kérdeztem a JÖSz-ös életérzésről, a szakmai lehetőségekről, és a közösségről. Ha érdekel a szervezet bátran ajánlom az interjú elolvasását, mely betekintést nyújt a JÖSz két oszlopos tagjának személyes élményein keresztül a szakkollégium életébe.
Jurátus: Mi volt az eddigi legmaradandóbb élményed a JÖSz-ös éveid alatt?
Tóth János: Ha megengeded, több élményt is kiemelnék, amelyek mind másféleképpen voltak maradandóak. Szakmai oldalról tudnám említeni a Nyári Egyetem szervezésében és lebonyolításában való közreműködést a folyamatos pörgést, kemény munkát, végül a sikeres rendezvényen érzett elégedettséget.
A közösség szempontjából egy-egy csapatépítő esemény, vagy csak éjszakába nyúló beszélgetés a kollégium udvarán, mind maradandó emlékeket hagy maga után.
J.: Mi az a tényező, amely legjobban motivál téged abban, hogy jogász legyél?
T. J.: A fő motivációm, hogy segítsek az embereken. Hiszek és bízok abban, hogy az egyetemen töltött öt évünk alatt azért fektetünk ennyi energiát a tanulmányainkba, hogy aztán hasznosak tudjunk lenni, és jobbá tegyük akár kis, akár nagyobb közösségeinket.
Emellett kiemelendő, hogy a jogi képzés és pálya olyan sokszínű tudást ad, oly módon szélesíti a látóköröm, melyre máshol nem lenne lehetőségem.
Németh Viktor: Tudom, hogy ezt a kérdést minden gólyától meg szokták az első hetekben kérdezni. Ilyenkor egy csomó közhelyes választ hallunk erre: segíteni az embereken, képviselni az igazságot stb.
Én nem ezt mondom. A jog szerintem egy rendkívül összetett és folyamatosan fejlődő erkölcsi normarendszer. Azért szeretek jogot tanulni, mert az kritikus gondolkodást, problémamegoldó készséget, valamint bonyolult jogi szövegek elemzésének és értelmezésének képességét igényli. Engem egyszerűen vonz az a szellemi kihívás, amelyet a jogászi életpálya nyújt. Szeretném megismerni, hogy hogyan működik a társadalmunk, az életünk és miért éppen úgy. Emellett az ember nagyon sok helyen el tud helyezkedni egy jogi diplomával. Például engem eddig a közigazgatási jog érdekelt, de most már egyre inkább orientálódom a magánjog irányába.
J.: Korábban hallottam már a JÖSz Elsős Műhelyéről, erről mit kell tudni pontosan és kinek ajánlanád?
N. V.: A JÖSz Jogtudományi Alelnöksége idén is megrendezi az immár hagyománnyá vált Elsős Műhelyét, ahová az ELTE ÁJK és a PPKE JÁK elsőéves joghallgatóinak jelentkezését várjuk!
Az Elsős Műhely nevű kezdeményezésünkkel az egyetemi éveik elején álló hallgatóknak szeretnénk segítséget nyújtani későbbi szakmájuk megismerésében.
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az elméleti kérdéseken túl a frissen felvett joghallgatók a jog gyakorlati oldalába is betekintést nyerjenek. Ezt a célt szolgálják a műhely keretében heti rendszerességgel megrendezésre kerülő előadások, beszélgetések, illetve intézménylátogatások, melyeket a jelentkezők neves egyetemi oktatók, ügyvédi irodák, bírók, illetve gyakorló jogászok által ismerhetnek meg. Az Elsős Műhely a szakmaiságon és a jogtudomány különböző területeinek bemutatásán túl természetesen a közösségépítésre is kiemelt hangsúlyt fektet. Ha szeretnéd megalapozni egyetemi éveidet, minél több területtel és jogászi pályával megismerkedni, barátokat szerezni, és közelebbi bepillantást nyeri a JÖSz életébe, akkor mindenképp itt a helyed!
2023-as Elsős Műhelyünk keretében a következő programokra invitálunk titeket:
1. Szeptember 20. 18:00 – Egyetemi karriertanácsadás – Beszélgetés a JÖSz gyakorló jogász Alumni tagjaival
2. Szeptember 27. –Betekintés az Alkotmánybíróság munkájába – Látogatás az Alkotmánybíróságon dr. Horváth Attila alkotmánybíró úr körbevezetésével
3. Október 4.– Látogatás egy Büntetés-végrehajtási Intézetben
4. Október 11.– Látogatás egy nemzetközi ügyvédi irodában
5. Október 17.– Milyen jogi munkát lehet végezni a Parlamentben? – Látogatás az Országgyűlésben két országgyűlési képviselővel
6. Október 24.-Látogatás egy magyar ügyvédi irodában
Jelentkezni a Facebook és az Instagram oldalunkon található Google Forms kitöltésével lehet. Gyertek bátran!
T.J.: Az Elsős Műhely a frissen felvett gólyáknak szóló eseménysorozat, ahol megismerkedhetnek a jogásztársadalom minden területén tevékenykedő szakemberekkel. Beszélgetéseket szervezünk bírókkal, ügyvédekkel, ellátogatunk a Parlamentbe vagy akár az Alkotmánybíróságra. Fontos kiemelni, hogy már nem csak az őszi, hanem a tavaszi szemeszterben is fut ez a programsorozat, hogy senki se maradjon ki belőle! Mindenkinek ajánlom, aki nyitott szemmel szeret járni, és szívesen betekintene mind a JÖSz-ös közösségünkbe, mind pedig a szakmai lehetőségekbe.
J.: Sokadik alkalommal rendeztétek meg a JÖSz Nyári Egyetemet. Milyen programokon vehet részt az, aki ide ellátogat?
T. J.: Így van, a JÖSz Nyári Egyetemét immár ötödik alkalommal rendeztük meg! A programok rendkívül színesek voltak idén is, mindenki megtalálhatta a neki tetszőket. A festői Zichy-Vajta Konferencia Központban közéleti beszélgetések, workshopok, szabadidős programok és koncertek is megrendezésre kerültek.
Megfordultak nálunk űrjogászok, újságírók, külpolitikai szakértők is; de ha valaki két előadás között egy medence partján töltené a nyár utolsó napjait, arra is volt lehetősége.
N. V.: Ne felejtsük el, hogy idén volt Aurevoir.-koncert is. A Nyári Egyetem első napján Karácsony Gergely főpolgármesterrel beszélgettem a főváros és a vidék kapcsolatáról. És szerintem mondjunk konkrét neveket is. Vendégeink voltak például: Gulyás Gergely, Navracsics Tibor, Demkó Attila, Schiffer András, Mráz Ágoston Sámuel, Maróth Miklós, Kolláth Mihály és Ferencz Orsolya. A kastély pedig elég menő, sok buli, mulatás, tánc. Mindenképpen megéri eljönni jövőre. Idén először egyébként 4 napos volt a Nyári Egyetemünk.
J.: Milyen az élet nálatok a szakkollégiumban? Tudnál erről egy kicsit mesélni?
T. J.: Szakkollégiumunkban pezseg a közösségi és a szakmai élet. A Szerb utcában található épületben lakik a tagság jó része, de ,,külsős” tagjaink sem érzik magukat kizárva semmiből. Könyvtárunkban és tanulószobáinkban mindig lehet szorgalmasan dolgozó vagy tanuló hallgatókat és alumnikat találni; a folyosókon, a gangon és az udvaron pedig a nap bármelyik részében össze lehet futni valakivel pár szóra, egy jó beszélgetésre.
N. V.: Maximálisan meg tudom erősíteni a János által elmondottakat. Egy akkora közösségben, mint a miénk, mindenki igazán otthonosan érezheti magát.
Szerintem nagyon fontos, hogy mindenki találjon magának egy ilyen közeget az egyetemen, ahol szakmailag ki tud bontakozni és a közösségben is fel tud oldódni.
Gondoljunk csak bele: 500 fős évfolyamokon nagyon könnyen el lehet veszni! . Muszáj megtalálni azt a közeget, ahol az ember jól érzi magát. Nálunk ez a légkör minden tekintetben adott.
J.: Melyek azok a szempontok, amelyeket előnyként tudnál felsorokoztatni a JÖSz mellett, illetve esetlegesen tudnál említeni hátrányokat, nehézségeket?
T. J.: Amit mindkét oldalon meg kell említeni, az a sokszínűség: mivel az ELTE-ről és a Pázmányról, gólyáktól ötödéves hallgatókig mindenki található a tagjaink között, sokszor nem könnyű összeegyeztetni az igényeket, elvárásokat. Azonban amikor sikerül ezt a sokféle energiát egy cél irányába fordítani, akkor egyedi és zseniális elképzelések születhetnek. Fontos kiemelni azt is, hogy mindig, minden ötletre lehet találni lelkes, segítő kezeket, pont az előbb említett sokszínűség miatt.
N. V.: Az előnyöket felsorolni is nehéz lenne, ezért kezdem inkább a hátrányokkal. Nyilvánvalóan nem vagyunk tökéletesek. Egyetlenegy közösségben sem mehet minden mindig flottul. Természetesen vannak viták, konfliktusok, egyet nem értések a tagságon belül, hiszen emberek vagyunk. Ezeket megoldani egy nehéz, embert próbáló feladat. A konfliktuskezelés elsajátítása azonban idősebb korunkban mindenképpen egy hasznos képesség lehet. Előnyöket sorolni? Akkor csak felsorolásszerűen: nyelvkurzusok, szakmai kurzusok, kutatási projektek, közösségi események, konferenciákon való részvétel, szeretetszolgálati jogsegély, gyűjtések, kapcsolatrendszer stb.
J.: Mennyire összetartó a közösségetek?
T. J.: A közösségünk összetartására nagy figyelmet fordítunk. Már a közösen teljesített felvételi eljárás is jó társaságot formál az egy eljárásban felvett hallgatókból, ezt azonban egy mentorprogram is követi, amikor is a rendes tagok és alumnik segítenek integrálni a szervezetbe az ,,új arcokat”. Évente több csapatépítő program és kirándulás is összehozza a tagságot, de már hagyománnyá váltak a közös ,,vizsgafelejtők”, tökfaragások és a JÖSz-ös nyaralások is. A jó közösségnek mi sem ékesebb bizonyítéka, hogy az aktív tagok mellett alumnik is laknak a kollégiumban, valamint részt vesznek kurzus- és előadástartásban és a programokon.
N. V.: Újfent csak egyetérteni tudok. Hogy mi a JÖSz? Sokan rávágnák, hogy egy szakkollégium, mások, hogy egy diákszervezet, megint mások azt mondanák, hogy egy egyetemi kis szerveződés. Szerintem a JÖSz egy közösség. Végső soron emberek közössége, akik kedvelik egymás társaságát, tenni szeretnének egymás szakmai fejlődéséért, segítik egymást az élet bármely területén. Sokan vagyunk, alumnikkal együtt lassan a 200-at súrolja a számunk, mégis az összetartozás megvan bennünk.
J.: Milyen követelményeket kell teljesítenie annak, aki a szervezet tagja? A pillérekről tudnál esetleg mesélni?
T. J.: A JÖSz-nek három pillére van: szakmai-jogtudományi, szeretetszolgálati és művelődési. A tagoknak mindhárom pillérben helyt kell állniuk.
Szakmai-jogtudományi szempontból a tagoknak minden félévben kurzusokat kell teljesíteni. Emellett speciális, szakmai előmenetelt elősegíteni hivatott tanulmányi terv-rendszerünkben alumnik és oktatók által vezetve kitűzött célokat kell elérni minden félévben, például versenyek, publikálás vagy a Studia Pragmatica nevű duális képzésben való részvétel.
A szeretetszolgálati pillérben a tagoknak ,,jogsegély” nevű, pro bono jogi tanácsadással foglalkozó programunkban kell részt vennie, emellett adománygyűjtések és jótékonysági események szervezésére adódik lehetőség.
A művelődési pillér a közösségre fókuszál. Amellett, hogy a művelődési alelnökség tagjainak a programok szervezése a feladatuk, minden tagtól elvárt a közösségi programokon való részvétel, mivel csak így építhetünk jó közösséget!
N.V.: A jogtudományi pillérnél van a legkönnyebb dolgom, hiszen december óta én vagyok ennek a területnek a felelőse.
Legnagyobb élményként a saját kurzusaink megszervezését említeném. Ennek minden percét iszonyatosan élvezem!
A Joghallgatók Önképző Szervezétében saját magunk szervezzük meg a kiscsoportos óráinkat, ahol a hallgatóink olyan tudást sajátíthatnak el gyakorló jogászoktól, amelyre az egyetemen nincs lehetőség. Na, de hogy konkrétumokat is említsek: indul idén tanulmányíró kurzusunk, ahol a hallgatók gyakorló jogászoktól sajátíthatják el a tudományos írás képességét, mialatt megírnak egy tényleges tanulmányt, amit aztán publikálhatnak a saját Jogtudományi Szemlénkben. Indítunk továbbá kurzust gyakorló bírókkal, akikkel a saját maguk által tárgyalt jogeseteket dolgozzuk fel, és oldjuk meg közösen. Szerintem ez fantasztikus! Ha csak egy dologért, akkor emiatt megéri JÖSz-ösnek lenni.
A művelődés pillérénél kiemelnéma nyíregyházi vizsgafelejtőnket. Ennek keretében egy kétnapos csapatépítő bulival és kirándulással egybekötött hagyományos disznóvágáson vettek részt a Szakkollégium tagjai. Gondolhatjátok, hogy eléggé maradandó élmény volt…
A Szeretetszolgálat keretében lehetőségem volt a JÖSz által összegyűjtött ajándékokat Kárpátaljára elvinni 2022 karácsonyán. Több tonna meleg ruházatot, játékot, könyvet, hideg élelmiszert juttatunk el a háború sújtotta országba. Szívmelengető élmény volt ezeket az ajándékokat közel 200 családnak személyesen átadni.
J.: Mennyire fontos a JÖSz számára szeretetszolgálati pillér? Részt vettél már ehhez kapcsolódó tevékenységben?
T. J.: Az előbb említett pillérek nem csupán tevékenységi köröket jelölnek, hanem alapértékeinket is szimbolizálják. A szeretetszolgálati pillérünkhöz egy külön alelnök és alelnökség is tartozik, azaz a tagság egy része dedikáltan foglalkozik szeretetszolgálati programok szervezésével és lebonyolításával.
Rendszeres az iskolakezdő tanszergyűjtés, karácsonyi és húsvéti ajándék- és csokigyűjtés, akár saját szervezésben, akár nagyobb akciókba becsatlakozva. Legfelemelőbb élményeim is a szeretetszolgálathoz tartoznak: az elmúlt 2 évben többször is szerveztünk adománygyűjtést rászoruló kárpátaljai magyaroknak. Ezek a gyűjtések, pakolások, csomagolások és a kisbuszokat megtöltő adományok lefuvarozása igazi érző közösségről tesznek tanúbizonyságot.
N.V.: A társadalmi felelősségvállalás és a szociális érzékenység abszolút a szívügyünk. Nekem még Kárpátalja mellett eszembe jut a DLA Piper, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a JÖSz által szervezett közös Know Your Rights jogi oktatási programsorozat, amelynek keretein belül nekem is volt lehetőségem előadást tartani Harkivból érkezett ukrán menekülteknek a magyar jogrendszer működéséről, amelynek köszönhetően könnyebben tudtak itt Magyarországon letelepedni.
J.: Végül pedig tudnál pár szót mondani a felvételi eljárásról és egyben motiválni a jelentkezni vágyókat?
N. V.: Felvételink már szeptember végén elkezdődik, így érdemes minden elsőstől harmadéves hallgatóig figyelemmel kísérni közösségimédia-oldalainkat és honlapunkat, valamint keresni minket az egyetemek auláiban is. Ezek mellett több ,,kedvcsináló” és a szakkolink megismerésére szolgáló programmal is készülünk!
Az eljárásunk 3 fordulóból áll: az első, írásbeli fordulóhoz egy fényképes önéletrajzra, egy motivációs levélre és a feladatlapunk kitöltésére van szükség.
Az innen továbbjutók a tagjainkból álló felvételi bizottsággal kell szembenézniük a szóbeli fordulóban, ahol egy kötetlen beszélgetésre kerül sor. Aki ezt a kihívást is abszolválja, a felvételi táborban találja magát, ahol egy kétnapos, az utolsó fordulóig eljutók alaposabb megismerését szolgáló vetélkedőkre és programokra kerül sor. A felvételi eljárásunk amellett, hogy a JÖSz-be való felvétel a ,,főnyeremény”, kiváló lehetőség írásbeli, szóbeli és közösségi érzékek fejlesztésére és a felvételizőknek önmaguk és a JÖSz-tagok megismerésére.
Köszönjük szépen az interjút Tóth János Jenő JÖSz elnöknek és Németh Viktor állam- és jogtudományi alelnöknek!
A képek a JÖSz szerzői jogi védelme alatt állnak.
